Á S V Á N Y O K K Ő Z E T E K

Ásványok (minerály, nerasty) Az ásványok olyan, természetes eredetű, szervetlen anyagok, amelyek összetétele viszonylag állandó. Az ásványokat tanulmányozó tudomány az ásványtan (mineralógia).

Az ásványok keletkezése

Kőzetalkotó ásványok kvarc földpát

gneisz márvány Kőzetek (horniny) A kőzet ásványokból álló, szervetlen, természeti képződmény. A kőzetekkel foglalkozó tudomány a kőzettan -petrográfia. andezit

F ö l d p á t K v a r c C s i l l á m

A kőzetek felosztása

Magmás kőzetek keletkezése

Üledékes kőzetek keltkezése

Átalakult kőzetek keletkezése

Az ásványok keménysége

A Mohs-féle keménységi skála az ásványok karcolási keménységének jellemzésére használatos 10 fokozatú skála. Lényege, hogy minden nagyobb sorszámú ásvány karcolja az előtte álló, nála kisebb sorszámúakat. Összeállítójáról, Carl Friedrich Christian Mohsról, osztrák mineralógus és fizikusról nevezték el.

Carl Friedrich Christian Mohs osztrák mineralógus (1773 -1839)

1. Zsírkő - mastenec

2. Kősó – halit kamenná soľ

Kősó – Szováta (Erdély)

3. - Kalcit

4. Fluorit

5. Apatit

6. Földpát - živec plagioklász ortoklász

7. Kvarc – kremeň

K V A R C füstkvarc rózsakvarc citrin ametiszt

Topáz

9. Korund

Korund rubin zafír

10. Gyémánt – diamant

Gyémánt

Karcolási keménység magyarázata: A Mohs-skála egyik jellemző tulajdonsága, hogy nem lineáris, azaz a keménységi lépcsők nem egyformák . Így a zsírkőhöz hasonlítva pl. a kalcit 9x, a kvarc 100x , a gyémánt 1500x keményebb.

Karcolási keménység

A drágakövek olyan természetes keletkezésű ásványok, melyek szépségük, ritkaságuk és megfelelő keménységük (időtállóságuk) alapján megnyerték az emberiség tetszését és megkülönböztető értékítéletét. A drágakövek tanulmányozásával a drágakőtudomány vagy gemmológia foglalkozik. A drágakövek többsége szervetlen eredetű, de biogén ásványos anyagok is ismertek csoportjukban: például gyöngy, korall, borostyán.

Ametiszt Topáz Berill Citrin

Akvamarin Turmalin Hesszonit Tigrisszem

Rubin Smaragd Zafír Igazgyöngy

A drágakövek királynője: a gyémánt A gyémánt a természet egyik csodája, tiszta kristályos szén , a legkeményebb ismert természetes anyag, amely a Föld mélyében keletkezett évmilliókkal ezelőtt. Az emberek kb. 4000 évvel ezelőtt fedezték fel Indiában, azóta is a legkeményebb természetes anyagként ismert, az örökkévalóság szimbóluma.

A gyémánt a tiszta szén kristályosodott formája A gyémánt a tiszta szén kristályosodott formája. A gyémántban a szénatomok a legerősebb kémiai kötésben kapcsolódnak egymáshoz A gyémántok nagy mélységben (talán 150-300 km vagy esetleg még több), nagyon magas hőmérsékleten (1400C°) és nagy nyomáson keletkeztek. Vulkánkitörés révén jutnak a felhatoló magmával a föld felszínére vagy annak közelébe. A felszín lehordódása következtében fokozatosan eltűnnek az eredeti vulkáni hegyek, és ezzel a kimberlitkürtő többé-kevésbé könnyen hozzáférhetővé válik.

Kémiai értelemben véve a gyémánt a legegyszerűbb minden drágakő között Kémiai értelemben véve a gyémánt a legegyszerűbb minden drágakő között. Bármennyire is nehezen hihető, tulajdonképpen ugyanaz az anyag, amely koromként borítja egy üveggömb belsejét egy gyertya elégetése után, vagy az, amelyet ceruzák belében használnak (grafit). A gyémánt ezektől kristályos alakjában különbözik, és ebből erednek azok a kívánatos tulajdonságai, amelyek olyan nagy értékűvé teszik: például keménysége, A Mohs-féle keménységi skála 10. fokának képviselője és 90-szer keményebb, mint az előtte álló korund.

A világ legjelentősebb gyémántlelőhelyei India, Brazília Dél-Afrika, Angola, Ausztrália, Borneo, Botswana, Guyana, Észak-Amerika, Kongó , Libéria, Oroszország, Namíbia, Sierra Leone, Tanzánia,

A Föld sebei: a gyemántbányák M i r n i j Az Oroszország Szibériai részén lévő Mirnij gyémántbánya, a legnagyobb mesterséges üreget eredményezte a Föld felszínén, mivel 525 méter mély, és 1200 méter átmérőjű. Oroszországban találtak pár szép gyémántot is, de ott inkább az ipari gyémánt mennyisége a nagy világviszonylatban

A Nagy gödör (Dél-Afrika) A leghíresebb és leghírhedtebb pipe-lelőhelyet, a Kimberley bányát 1871 és 1908 között mindenféle gép nélkül aknázták ki. Itt keletkezett a legnagyobb, emberi kéz ásta lyuk, az ún. Big Hole felszíni átmérője 460 m, aknamélysége 1070 m; ma félig megtelt talajvízzel. Összesen 14,5 millió karátnyi (közel 3 tonna) gyémántot termeltek ki belőle! Becslések szerint, kézi erővel,  közel 22, 5 millió tonna földet termeltek ki

Diavik Mine- Kanada Kanada területén  jelentős gyémántbányászat folyik elsősorban az Északnyugati-Területek vidékén. A Diavik bányából évente 8 millió karátnak megfelelő gyémánt kerül elő. A bánya olyan óriási, hogy saját repülőtérrel rendelkezik ahol a kifutópálya elég nagy ahhoz, hogy egy Boeing 737 leszállhasson.

Bingham bánya, Utah állam (USA) Valószínűleg a legnagyobb ember álltalá végzett földkitermelés. A bányát 1863-ban nyitották és még most is működik. Jelenleg 1200m mély és 4km széles.

A piszkos gyémánt Sok gyémántbánya külszíni fejtésű. Az ott dolgozó bányászok amint látszik is, kezdetleges eszközökkel, kezdetleges technológiával fejtik a gyémántot, amelyből ők egy jottányit sem látnak. A bérük csekély, és ha valamelyik mégis szeretne elrejteni egy darab gyémántot, akkor az életével játszik. Ez nem túlzás.

A véres gyémánt Instabil politikai rendszerű afrikai országokban gyakori jelenség, hogy a gyémántlelőhelyeket felkelő csoportosulások veszik birtokba, és a kitermelt kövek eladásából származó jövedelemből saját háborús tevékenységeiket finanszírozzák. Az így eladott gyémántokat véres gyémántok-nak (angolul: blood diamonds) nevezik. Ezt megakadályozandó, az ENSZ, a gyémántipar képviselői, valamint a gyémántkitermelő országok képviselői aláírták a Kimberley Egyezmény-t, amelynek célja felülvizsgálni a gyémántok származási helyét, és megakadályozni, hogy az eladott gyémántokból fegyveres konfliktusokat pénzeljenek. A bevezetett intézkedések csak mérsékelt eredményeket értek el, hiszen Afrikában még mindig könnyű a határokon átcsempészni a köveket úgynevezett tiszta országokba. 2006-ban a gyémántpiac mintegy 2-3%-át tette ki a véres gyémántok kereskedelme.[23] Egyes országok, így például Kanada, külön kódrendszert vezettek be a gyémántok azonosítására.[24]

Véres kereskedelem Évekkel ezelőtt az Amnesty International kampányt indított a drágakő és a háborúk között fennálló kapcsolat ellen. "Amikor drágakövet vásárol, győződjön meg annak származási helyéről" - ez az Amnesty International kampányának egyik kezdeményezése, mottója pedig a következő: "A briliánsok igazi ára". Az emberjogi szervezet célkitűzése, hogy nyomást gyakoroljon az ékszerészekre és a kormányokra: ellenőrizzék az importált drágakövek eredetét. Mára már kétségtelenné vált, hogy összefüggés áll fönn a drágakő- és a fegyverkereskedelem között. Ezek a bűnszövetkezetek Afrikában, Európában és a Közel-Keleten működnek. Egyes államok lerohanták a szomszédos nemzeteket, hogy megkaparintsák kincseiket, bankok és pénzügyi intézetek gondoskodnak a pénzek tisztára mosásáról. Ennek eredménye, hogy a potenciálisan gazdag országok még inkább elszegényednek. Így például Kongó, amelynek drágakő-lelőhelyeiből Uganda és Ruanda húz hasznot. De Angola is a véres briliánsok egyik áldozata. Az ország mezőgazdasági területeire aknák ezreit telepítették. A parasztok nem tudják megművelni a földeket, nemzetközi segélyekből tengetik életüket, miközben a drágakő-lelőhelyeket ellenőrző gerillák, és a kőolajat felügyelő kormánycsapatok között véget nem érő harcok dúlnak.

A briliáns, amelyet általában a szerelem zálogaként ismernek el, valójában a háború, a szenvedés és a szegénység rokonértelmű szava, az érte kapott pénzt évtizedek óta polgárháborúk finanszírozására használják fel. Csillogás vagy vér? Mi a fontosabb?

Nézd meg a Véres gyémánt c.filmet!