Családszociológia 2.

A házasság előtti párkapcsolatok 20. század eleje óta fontos, addig másfajta érintkezés Női szerep átalakulása, iskoláztatás szerepe Randevúzás – az első randevú: Együttjárás: társadalmi minősítés! Romantikus szerelem

Élettársi kapcsolatok Iskolai részvétel és iskolai végzettség Flexibilisebb A munkaerő-piaci részvétel szerepe A származás szerepe – a vallási háttér és a szülői válás hatása

Ki kivel házasodik? A társadalomgazdasági erőforrások A kulturális jellemzők A „harmadik fél” Házassági piac: makroszinten és mikroszinten

A gyermekvállalás Előnyök a család számára - gazdaság Családi körülményekből eredő motívumok Szülők személyiségéből, szükségletéből eredő motívumok Korábbi családi tapasztalatok

Erőszak a családban

Miért nőtt a családon belüli erőszak száma? A család termelési egységből fogyasztási egység lett. Egyértelmű szerepek helyett külső szerepek megjelenése, szerepkonfúzió. Nagyarányú migráció, vándorlás a városokba. Koherens normák és kontrollok helyett pluralitás. Állandó együttlét helyett futó találkozások. Kötelező közoktatás – új lehetőségek és a belső, „zártszámú” referencia személyek helyett rivalizáló külső viszonyítások. A konfliktusok kezelése a közösségektől az intézményekhez és a szakemberekhez kerül. A virtuális média világ idoljainak totális terrorja. Kontrollált közösségi lét helyett lyukas szociális hálójú lakótelepi magányosság.

A családon belüli erőszak definíciója „Ha valaki a hozzátartozója biztonságát, testi-lelki épségét veszélyezteti vagy károsítja, önrendelkezésében vagy szexuális önrendelkezésében korlátozza, testi erőszakot követ el vagy annak elkövetésével fenyeget, illetve e személy tulajdontárgyait szándékosan tönkreteszi, s ezzel elviselhetetlenné teszi az áldozat számára az együttélést.” A gyermekbántalmazás és elhanyagolás megelőzése, felismerése és kezelése, Módszertani ajánlás tervezet, Igazságügyi Minisztérium: Összefogás a családon belüli erőszak ellen, www.im.hu

A családon belüli erőszak Párkapcsolati erőszak =„domestic violence” Gyerekbántalmazás = „family violence” Idősek, fogyatékkal élők bántalmazása = „family violence”

Elkövetők és sértettek Kik is ők? Házastársak, élettársak, szülők, nevelőszülők Honnan kerülnek ki? Miért vannak jóval többen a férfiak, mint a nők? Valóban csak „gender-probléma”? Miért a feleségét, élettársát, gyermekét bántalmazza?

A férfi mint áldozat Feminizmus  A nő segítségre szoruló, ártatlan lény A társadalom tagadja a bántalmazott férfiak létét Jogilag és szociálisan védtelenek a férfiak Módszerek

A gyermekbántalmazás fogalmának kialakulása Definiálás nehézségei: mikor, milyen súlyos, milyen gyakran? Pesszimista stratégia: minden megsebesült, megsérült gyermek egyben bántalmazott Optimista stratégia KEMPE, 1962: vert gyermek szindróma – ma már tágabban értelmezzük a gyermekbántalmazás fogalmát!

Ki az elkövető? MEDDIG TART??? CSALÁD GYEREKEK EGYMÁS KÖZÖTT IDEGEN MAGA A DISZFUNKCIONÁLISAN MŰKÖDŐ RENDSZER MEDDIG TART??? Alkalomszerű – éveken át tartó abúzus

Elhanyagolás http://www.im.hu/csaladonbelul/?ri=505&ei=3

Bántalmazás http://www.im.hu/csaladonbelul/?ri=505&ei=3

Fizikai bántalmazás Csípés, megszorítás, lökdösés, rázás Forró vízzel leforrázás, leöntés, megégetés Sarokba szorítás, korlátozás, tárggyal megdobálás Ütés, rúgás, csonttörés Belső sérülés Orvosi kezelés megakadályozása Megnyomorítás, megcsonkítás, megölés

Emocionális vagy pszichológiai bántalmazás Ignorálás, lealacsonyítás, visszafogott érzelmek, kigúnyolás Kiabálás, ordítozás, izoláció Inzultálás Vádolgatás megalázás, érzelmi zsarolás, A gyermek tárgyainak, állatjainak szándékos tönkretétele, megölése Erőszakkal, elhagyással való fenyegetés

A bántalmazás tünetei: Önészlelés, önértékelés Teljes egyedüllét tudata Belső rosszaság tudata Öngyűlölet és bűntudat Önhibáztatás és szégyen Tehetetlenség Kiszolgáltatottság Biztonságérzet hiánya (trauma-alapú világnézet) Hamis én tudata

A bántalmazás tünetei: Társas kapcsolatok Magányosság Elszigeteltség és túlfejlett fantáziavilág Bizalomhiány Visszahúzódás Hiperérzékenység mások érzései és igényei iránt (álszociábilitás)

A bántalmazás tünetei: Testi tünetek Emberi kézre vagy eszközre utaló sérülések Sérülések, melyek nem egyeznek a magyarázattal Leplezett vagy eltitkolt sérülések Különböző gyógyulási fázisban lévő sérülések Krónikus emésztőszervi panaszok Krónikus fejfájás Pánikrohamok Életkoránál lassúbb ütemű fejlődés

A bántalmazás tünetei: Viselkedés Önbántalmazás Álérettség A konfliktusokat erőszakkal és fenyegetéssel oldja meg Retteg a kudarctól Regresszív tünetek (ágybavizelés, gügyögés, ujjszopás) Félelmek és fóbiák Erőszakkal, horrorral szeret foglalkozni Titkolózik Azonosul a bántalmazóval (traumás kötődés) Szökési és öngyilkossági gondolatok és kísérletek

Szexuális támadások tünetei Testi jelek: genitális terület viszketése, érzékenysége fájdalmas vizeletürítés zúzódás, karmolás, harapásnyom járásban vagy ülésben jelentkező nehézségek szakadt, foltos, pecsétes vagy véres alsónemű arra utaló jelek, hogy a gyermeket levetkőztették ondó a bőrön vagy a ruhákon serdülőkori terhesség ismétlődő húgyúti gyulladások pszichoszomatikus tünetek 

Viselkedésbeli jegyek: szexuális jellegű utalások szóban, rajzban, játékban ha korához képest túl sokat tud a szexuális jellegű dolgokról ha életkorához képest szexuális szempontból túl érett hirtelen kedélyingadozás regresszív viselkedés evésben jelentkező változások a férfiakkal szembeni erős félelem

figyelemfelkeltő viselkedés súlyos alvászavarok szociális elszigetelődés az érzelmi viszonyulás inadekvát kifejeződése kortárskapcsolat zavarai összpontosítási, tanulási zavarok erős ellenállás a fizikai foglalkozásokkal szemben félelem az orvosi vizsgálatoktól antiszociális viselkedés

OKOK Rizikófaktorok a családban Fiatal szülők, akik korábban maguk is áldozatok lehettek Emocionális éretlenség Családi stabilitás hiánya, rendezetlenség Súlyos szociális problémák (munka, pénz, lakás) Agresszivitásra való hajlam Drog, alkohol

Rizikófaktor a gyermeknél A gyermek éretlensége (szellemi, súly) Krónikus betegségek (különleges igény diétára, gondozása) Heveny megbetegedés (sírás, láz, nyűgösség) Értelmi képességek csökkent volta (viselkedési zavarok, figyelemhiány) Trigger (kiváltó) faktorok Minden, ami az egyébként meglévő feszültséget elviselhetetlenné fokozza (aktuális munkahelyi, családi probléma, megoldhatatlannak tűnő konfliktusok)

Münchhausen by proxy szindróma az anya gyermeke olyan tüneteit "diagnosztizálja", amelyek másnak fel sem tűnnek gyakran viszi orvoshoz a gyermeket, nem tud megnyugodni addig, míg az orvos a "betegséget" meg nem találja a gyermeket feleslegesen megkínzó vizsgálatoknak, stressznek teszi ki. Az anya saját maga indukál tüneteket