Barokk zene Barokk zene

A legjelentősebb barokk zeneszerzők 1550 1600 1650 1700 1750 C. MONTEVERDI (1567 – 1643) M. A. CHARPENTIER (1643 – 1704) H. PURCELL (1659 – 1695) A. VIVALDI (1678 – 1741) J. S. BACH (1685 – 1750) G. F. HÄNDEL (1685 – 1759) 1550 1600 1650 1700 1750

♪ a zeneművészet 1600 és 1750 közötti korszaka ♪ legnagyobb formaalkotó korszak: a máig használatos zenei formák és műfajok kialakulása ♪ ekkor születik: opera, oratórium, kantáta, szonáta, concerto, fúga, szvit ♪ szétválik a szólóének és a kórus ♪ szétválik a dallam és a kíséret ♪ a zeneművészet 1600 és 1750 közötti korszaka ♪ fő jellegzetességei: - egy-egy érzelem- és tématípus egységes kibontakoztatása - kontrasztok, erőteljes motívumok

Claudio Monteverdi (1567 – 1643) ♫ itáliai zeneszerző ♫ opera kialakulásában fontos szerepet játszott ♫ opera: adott dráma megzenésítése (főként mitológiai téma) – zenekari együttes, kórus és tánc egységes kompozíciója ♫ itáliai zeneszerző ♫ Orfeo (1607): az opera születése ♫ Odüsszeusz hazatérése

Marc – Antoine Charpentier (1643 – 1704) ♫ francia zeneszerző ♫ zenetanára volt a Napkirály fiának ♫ dolgozott Moliére-rel: A képzelt beteg c. darab kísérőzenéje ♫ egyházi műveket komponált a Sainte – Chapelle számára (Párizs) (1567 – 1643) ♫ Karácsony éjféli mise ♫ Te Deum: himnusz Istenhez

Marc – Antoine Charpentier ♫ Versailles-i örömök: allegorikus vetélkedés a zene, a társalgás és a játék között ♫ A szerelem mindent legyőz: pasztorál ♫ Orfeusz alászáll: töredékesen ránk maradt opera; témáját a görög mitológiából meríti (1567 – 1643) ♫ Actéon: mitológiai témájú opera

Henry Purcell (1659 – 1695) ♫ az angol barokk zene egyetlen jeles képviselője ♫ operák, szemi-operák, egyházi zene, ódák, dalok ♫ Arthur király, Tündérkirálynő: szemi-operák (1567 – 1643) ♫ Dido és Aeneas: leghíresebb operája a trójai királyfi és a karthágói királynő tragikus szerelmét meséli el

Antonio Vivaldi (1678 – 1741) ♫ zeneszerző, hegedűművész, pap ♫ főként Velencében tevékenykedett ♫ ő alakította ki a szólóhangszer és zenekar versengésére épülő versenymű (concerto) formáját ♫ 3 tétel: gyors – lassú – gyors (1567 – 1643) ♫ concerto grosso: egy kisebb szólóegyüttes szembeállítása a zenekarral ♫ A négy évszak (1725): négy hegedűverseny, programszerű tartalmat hordozó ciklus

Johann Sebastian Bach (1685 – 1750) ♫ mélyen vallásos, német zeneszerző ♫ a lipcsei Tamás-templom karnagya ♫ egyházi és világi zene ♫ orgonaművek: D-moll toccata és fúga ♫ toccata: a fúgát bevezető kötetlen tétel (1567 – 1643) ♫ fúga: adott zenei téma végigszalad minden szólamon (témabemutatás, feldolgozás, visszatérés)

Johann Sebastian Bach ♫ Brandenburgi versenyek (6 concerto grosso) ♫ egyházi művek: H-moll mise, János-passió, Máté-passió ♫ passió: olyan oratórium, mely Krisztus szenvedéstörténetét beszéli el evangéliumi szöveggel ♫ több mint 200 kantáta (hangszerkíséretes zenemű kórus és szólóénekesek számára) (1567 – 1643) ♫ egyházi kantáták: Karácsonyi oratórium (6 kantáta) ♫ világi kantáták: Parasztkantáta, Kávékantáta

Georg Friedrich Händel (1685 – 1759) ♫ német zeneszerző, aki sokat utazott Itáliában, majd 1712-től Angliában élt ♫ Beethoven minden zeneszerző közül őt tartotta a legnagyobbra: „Egyedül őelőtte hajtok térdet.” ♫ 40 opera, 22 oratórium, 63 olasz kantáta, egyházi művek, versenyek, szvitek (1567 – 1643) ♫ szvit: több eltérő jellegű tételből álló hangszeres mű

Georg Friedrich Händel ♫ Vízizene: a Temzén rendezett udvari ünnepséghez írt szvit ♫ Tűzijáték-zene: az aacheni békekötést követő londoni ünnepséghez írt szvit ♫ történelmi operák: Julius Caesar Egyiptomban, Xerxész, Rinaldo (1567 – 1643) ♫ oratórium: szólóénekeseket, kórust és zenekart foglalkoztató drámai elbeszélő műfaj; az operától színpad nélküli előadása különbözteti meg ♫ főleg bibliai témák: Atália, Sámson, Messiás