Kosztolányi és a kínai költészet világa Németh Nikolett ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola Nyugat és kora program Németh Nikolett
1. Az orientalizmus kezdetei Európában Romantikával kezdődött Az emberek csalódtak a felvilágosodás eszméiben. Passzív romantika: elvágyódás idegen, ismeretlen helyekreálom, orientalizmus,egzotizmus Kelet világa titokzatos, idegen az európai számára. Németh Nikolett
2. Az orientalizmus megjelenésének okai Romantika zsenikultusza, önállóság fontossága Megszokott karakterektől való elszakadás vágya Keleties stílus:szóvirágok, jelzőhalmozás romantikus hevülethez közel áll Szabadnak, természetközelinek, titokzatosnak gondolt Kelet Ismeretlenség: írói szabadság lehetősége Németh Nikolett
3.Magyar irodalom és orientalizmus Erőteljes „Kelet népe”-tudat, őshazakeresés Keleties (főleg török) téma népszerű a magyar irodalomban Magyarország gyökerei Ázsiába nyúlnak vissza „Kelet népe” gondolat: őshaza kutatása: Pl. Kőrösi Csoma Sándor Németh Nikolett
4.Magyar irodalom és kínai irodalom Nehezen elérhető, csak közvetítő nyelveken Legjelentősebb: Laozi: Daodejing 1907 először magyarul Kínai költészet: Ágnes Lajos antológiája, majd Kosztolányi, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula Első önálló kínai költő kötete magyarul: Du Fu Németh Nikolett
5.Fordítás, fordíthatóság Kosztolányi: „minden fordítás ferdítés is egyben” Minden fordítás átfogalmazás,átértelmez, átlényegít, az új befogadó közegbe beemeli a művet. (Szegedy-Maszák M.) Kosztolányi saját egyéniségének nyomát nem tudja (és akarja) kitörölni. Németh Nikolett
6.Kosztolányi Dezső (1885-1941) Nyugat első nemzedéke Virtuóz elegancia,”homo aestheticus” „Miért ne juthatna közel egymáshoz az ember?” „Ember miért ne érthetné meg az embert.” Ember + szépség, részvét, emberszeretet Költő, író, műfordító, publicista Németh Nikolett
7. Kosztolányi Dezső: Kínai és japán költők Újfajta fordítói attitűd, „anyagban és anyagkeverésben való részeg tobzódás” (Karinthy) A kínai költészet megismerésének nehézségei: Kínai életfilozófia az európai ember számára fel nem deríthető rejtelem. A lényege ismeretlen marad, csak a formát kaphatjuk vissza. Kosztolányi mégis sokszor nagyon hűen ábrázolja a kínai költők szellemiségét , lelkivilágát. Németh Nikolett
Kosztolányi több közvetítő nyelvből dolgozott, főképp angolból, költő-műfordító Illyés: nem is verset fordított, hanem tiszteletreméltó merészséggel új verset írt. Megértette az idegen vers magvát, és utána már hagyta az ihletet szárba szökkenni. Németh Nikolett
8.Miért éppen kínai költők? Ahogy írja: „igazán végzetes kérdések foglalkoztatják őket: az élet elmúlása, az elválás, a barátság, az öregedés, a halál, a gyermeki és szülői szeretet és a természet. A kínai költészet lelkisége, szellemisége, emberiessége utolérhetetlen magasságban áll...” Kosztolányira jellemző költői kíváncsiság Költészet kínai irodalomban elfoglalt központi helye Németh Nikolett
Kínai költői lélek európaitól való különbözősége Kínai költészetben Kosztolányi szerint csak végzetes kérdések jelennek meg. „legnagyobb becsvágyuk (…) az el-nem-múló, el-nem-nyűhető tárgyakról daloljanak, eredetien (…) úgy, ahogy érzik és látják.” Kínai versek formai gazdagsága teret enged Kosztolányi virtuóz költői tehetségének. Németh Nikolett
9.Kosztolányi „kedvenc” kínai szerzői 1. Li Bai (Li Taj-Po; 701-762) jellemzői, amelyek Kosztolányihoz kapcsolják: határtalan képzelőerő,többértelműség, természetszeretet, barátság, érzelmek fontossága, spontaneitás témában és kifejezésmódban; zsenikultusz Pl.:Örökkévaló bánat,Keserű szerelem, Lantosburjánzó kifejezésmód, érzelmi gazdagság Németh Nikolett
2. Du Fu (712-770) jellemzői, amelyek Kosztolányihoz kapcsolják: tematikai változatosság, humor, ambivalencia : felhőtlen boldogság, élet kellemességének ábrázolása - hányatott idők keservessége, haza iránti felelősségérzet Pl.: Kikelet: szépség, élet csodálatossága - Forradalom után : háborús idők kínjai, kérdései Németh Nikolett
3. Bai Juyi (772-846) jellemzői, amik Kosztolányihoz kapcsolják: világos, áttekinthető stílus, nyíltság korai költeményeiben szociális érzékenységéről tesz tanúbizonyságot, kései versei már a sztoikus szemlélődés jegyében fogannak Pl.: Őrülten dalolva a hegyek közt, Arany-harang---vidéki magány A nagy paplan, Piros kakadu---társadalmi igazságérzet versei Elégedettség---sztoikus nyugalom Németh Nikolett
4.Wang Wei (699 –759 v. 761) jellemzői, amelyek Kosztolányihoz kapcsolják: világtól elvonult, természet szépségeiben gyönyörködő költészet, festői ábrázolásmód (festő is volt) Pl.: Őszi este a hegyekben --- képszerű, gazdag ábrázolás Németh Nikolett
5. Meng Haoran (689-740) jellemzői, amik Kosztolányihoz kapcsolják: Wang Wejhez hasonlóan „festői költészet”, ember és természet harmóniája iránti vágy, könnyed, egyszerű forma, szemlélődő elmélyülés Pl.: Közelítő tél, Nyári éjjel: képszerű tájábrázolás, táj által keltett gondolatok (Vajda János, Berzsenyi Dániel költészete juthat eszünkbe) Németh Nikolett
Felhasznált irodalom: Béládi Miklós, szerk.,A magyar irodalom története 1945-1975, Bp.,Akadémiai, 1981 Józan Ildikó, Mű, fordítás, történet,Bp., Balassi, 2001 Karinthy Frigyes, Az ötvenéves Kosztolányi, Nyugat 1935. 4. szám Kárpáthy Aurél, Kínai és japán versek Kosztolányi fordítás-Genius, Nyugat, 1932. 5.szám Király István, főszerk.,Világirodalmi Lexikon, Bp., Akadémiai, 1970—1996 Kosztolányi Dezső, Kínai és japán költők, Bp.,Szépirodalmi, é.n Rónay László, Kosztolányi Dezső, Bp., Gondolat, 1977 Staud Géza, Az orientalizmus a magyar romantikában, Bp., Terebess, 1999 Szegedy-Maszák Mihály, A megértés módozatai: fordítás és hatástörténet, Bp., Akadémiai , 2003 Vas István, Utószó in:Kosztolányi Dezső, Kínai és japán költők, Bp.,Szépirodalmi, é.n 215-219. Németh Nikolett
Köszönöm a figyelmet! Németh Nikolett