Az ókori görög-római istenvilág

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
AZ ÓKORI HELLÁSZ.
Advertisements

A görög epika.
Görög mitológia.
AZ ÓKORI GÖRÖG KULTÚRA.
Az ókori görög művészet
Görög mitológia.
A szerelem istene: Erósz, Amor, Cupido
Ismétlő feladatok összefoglaláshoz
Antik kultúra, tudomány, művészet, életmód
Dionüszosz Mondák,regék.
Tintoretto két festménye.
Perszephoné Története
A GÖRÖG MONDAVILÁG.
Az ókori Hellász.
Kνωσός Knósszosz.
Mit jelent a megfejtésül kapott szó?
Minósz király és a knosszoszi palota
A Knósszoszi palota és a minótaurusz legendája
Görög istenek.
HELLAS Kréta, Mükéné.
Démétér-mítoszok Gyermeke Plutosz – Iaszión titántól Koré – Zeusztól
AZ ÓKORI HELLÁSZ Összefoglaló óra 5.z osztály.
A mítoszok.
Más görög istenek 1.B.
Szabadság és zsarnokság az Antigonéban
Más görög istenek 1.B.
Dionüszosz 6/C.
A minószi és a mükénéi kultúra
Odüsszeusz az Alvilágban
Echó története: Stella Lilla.
Orpheusz és Eurüdiké Mítosz.
Daidalosz és Ikarosz története.
By:Cpt. Robert of Courtis
Helyettem meghalt Ő Elvette minden bűnöm Mondd, ó, mondd ki volt Ő? Meghalt a Golgotán, Függött a keresztfán, Jézus, Jézusnak hívják.
A Z ANTIKVITÁS IRODALMA
Az ókori görögök 1. KRÉTA ÉS MÜKÉNÉ.
Thészeusz apja (Aigeusz) kardjával, Argolisz
Zeusz születése.
A görög mitológia néhány istensége
Hellász története A korai civilizációk.
Az Antik Olimpiák Öröksége
Róma Róma.
Akhilleusz 4/A.
Az ókori görög- római istenvilág
A görög mitológia Az istenek születése.
Ellas / Elleniké / Demokratia Görög Köztársaság
Ikarosz és a repülés.
MÍTOSZ Párisz és Oiné története
MÍTOSZ Daidalosz és Ikarosz (részlet) a krétai mondakör része
Három istennő összevész
A homéroszi eposzok I. rész : 1. Bevezetés. A homéroszi kor és a görög mitológia 2. Az eposz műfaja (eposzi kellékek, verselés és nyelv: szóbeliség és.
GÖRÖG MITOLÓGIA 1. forduló A GÖRÖG ISTENEK.
A labirintus A krétai mondakör
Görög művészet.
Trójai háború KÉSZÍTETTE: Pergel Blanka 5.m.
Midász király 4. forduló. Keresgélő A_zene_hatalma /
Ház vagy templom agyagmodellje Argosz, Héra-szentély, Kr. e. 700 körül
THEOGONIA Az istenek születése.
5. évfolyam – 3. téma Ókori Görögország.
Kép és mítosz Gesztelyi Tamás.
A görög istenek.
A klasszikus szerkezet a görög tragédiában:
Vallástörténet I. A görög istenvilág
A TRÓJAI HÁBORÚ.
Az ókori görög kultúra
ÓKORI RÓMA - ÖSSZEFOGLALÁS
Trójai háború Görögök győzelme.
A GÖRÖG MONDAVILÁG.
Előadás másolata:

Az ókori görög-római istenvilág

A PANTEON A görög istenvilág Kronosz Khaosz Uranosz Gaiai Erinnüszök Titánok Aphrodité Erosz Prométheusz Kronosz Rheia Déméter Héra Hadész Poszeidon Zeusz Hesztia Pallasz Athéné Hephaisztosz MAIA SZEMELÉ Thetisz Thézeusz Dionüszosz Arész LÉTO Hermész Artemisz Apollon

Legfontosabb istenek és elnevezésük Uránosz (Uranus): Kronosz apja Kronosz (Saturnus): Zeusz apja Zeusz (Jupiter): a főisten, az Olümposz ura Hesztia (Vesta): a házi tűzhely őre Déméter : a termékenység, a termés őre Héra (Juno): Zeusz felesége, a féltékenység jelképe Hadész (Pluto): az alvilág ura Poszeidon (Neptunus): a tengerek ura Pallasz Athéné (Minerva): a bölcsesség istennője, Zeusz lánya Hephaisztosz (Vulcanos): a kovácsisten, Héra gyermeke Artemisz (Diana): a vadászat istennője Apollon (Apollo): a kultúra istene Hermész (Mercurius): a tolvajok-kereskedők istene, az istenek hírnöke Dionysos (Bacchus): a bor és mámor istene Arész (Mars): a hadisten Aphrodité (Vénusz): a szerelem istennője Erosz (Cupido): a szerelmi vágy létrehozó istene

Kronosz (görög) Szaturnusz (római) apja Uranosz, anyja Gaia felesége Rheia gyermekei: Hesztia, Héra, Démétér, Hádész, Poszeidón és Zeusz

Az olimposzi 12 A görög főistenek Zeusz Héra Poszeidón Pallasz Athéné Apollón Arész Aphrodité Hephaisztosz Hermész Artemisz Hesztia Démétér

Zeusz (görög) Jupiter (római) Kronosz és Rheia gyermeke ő a főisten Héra férje az égbolt ura - testvérei: Hesztia, Héra, Démétér, Hádész, Poszeidon - gyermekei*

Poszeidon Neptunus » a tengerek ura – istene » Zeusz fivére Ő adta az első lovat az embereknek Jele: 3 ágú szigony „Földrázónak” is hívják Állatai: bika, ló

Hádész Pluto » az alvilág ura » a harmadik fivér (Zeusz – Poszeidon) ő uralkodik a halottakon „a halottak királya” jele: sapka, sisak (láthatatlanná tette) könyörtelen, de igazságos felesége: Perszephoné Fekete állatot áldoznak neki

Héra Juno » Zeusz felesége és nővére » Nem szép, de féltékeny Férjes asszonyok védője állatai: tehén, páva városa: Argosz

Hesztia Veszta » családi tűzhely védőistennője » Rheia-Kronosz legidősebb gyermeke – Zeusz nővére » a házias, családi élet védője A harmadik szűz istennő Tűz istennője, Az otthon szimbóluma Minden városban van tűzhelye Minden étkezés előtt neki…

Pallasz Athéné Minerva » a tudomány-bölcsesség istennője » Athén poliszának védője » Zeusz lánya („isteni szikra”) A civilizáció (mgazd.,kézmű) hozzá kötődik mellékneve: ”szürkeszemű” „bagolyszemű” jele: pajzs; állata: bagoly „szűz” istennő

Apollón Apolló » a kultúra (zene) istene Ő a fény és igazság istene Gyógyító az orvoslás istene szülőhelye Délosz szigete jele: lant, ezüstíj jósda » Delphoiban növénye: barbér állata: varjú, delfin

Hermész Mercurius » a tolvajok és kereskedők istene » az istenek hírnöke Zeusz fia Agyafurt, fortélyos Kereskedelem és piac istene, kereskedők A halottak komor kísérője is ő

Árész Mars » a hadisten – a háború istene Zeusz és Héra fia (mindkét szülő utálta) Ritkán ábrázolják és sokszor ellentmondásos (gyáva, szerető stb..) Állatai: kutya, keselyű

Hephaisztosz Vulcanus » a kovácsisten, tűz istene » Héra gyermeke csúnya, sánta iparososok védnöke felesége: Aphrodité nyájas, békeszerető

Artemisz Diana » a vadászat istennője Apollón ikernővére Zeusz – Létó lánya A három szűz egyike „istenek fővadásza” „hamvas ifjúság” védője Növény: ciprus Állat: szarvas

Aphrodité Vénusz » a Szerelem és a Szépség istennője A nevető istennő Küthéra-Ciprus a szenthelye Növény: mirtusz Állat: galamb v. hattyú (veréb)

Dionüszosz Bacchus » a bor és a mámor istene → nem tagja az olümposzi 12-nek

Ámor (Érosz) Cupido » a szerelmi vágy létrehozó istene

Zeusz emberektől származó utódai Alkméné Europé Danaé Minosz Léda Helené Héraklész Perszeusz

Héroszok, félistenek, Zeusz emberi szerelmei Minosz: a krétai királyok őse Thézeusz: Poszeidon fia, Minotauros legyőzője Héraklész: Zeusz fia, a legnagyobb félisten Perseus: a Gorgó legyőzője Iaszon: az Argonauták vezetője, az aranygypjú elrablója Daidalosz: krétai király tudósa, repülve akar meneülni fiával, aki lezuhan Ariadné: az ő fonala segít Thézeusznak Zeusz emberi szerelmei: Europé: Zeusz bika képében csábítja el, Krétára vitte, Minosz családjának őse Alkméne: Heraklesz anyja, Zeusz kedvese Danaé: Zeusz aranyeső képében csábítja el, Perszeusz anyja Ió: Zeusz Héra haragja elől tehénné változtatta, s Héra egy bögöly segítségével kergette végig, a Danaidák őse Léda: Zeusz vele nemzi Helenét, akit Parisz rabol el, s az Iliasz irodalmi alapjául szolgál történetük

Héraklész (görög) Herkules (római)

Danae Zeusz aranyeső képében „hódítja meg” fiuk Perszeusz

Perszeusz és a gorgó feje

Europé - Föníciai király lánya Zeusz fehér bika képében hódítja meg A krétai Mínosz család őse

Léda Zeusz fehér hattyú alakjában hódítja meg gyermekük „Szép Heléné” spártai királylány » trójai háború

Dionüszosz Bacchus » a bor és a mámor istene

Poszeidon Neptunus » a tengerek ura -istene

Árész Mars » a hadisten

Hermész Mercurius » a tolvajok és kereskedők istene » az istenek hírnöke

Hephaisztosz Vulcanus » a kovácsisten » Héra gyermeke

Artemisz Diana » a vadászat istennője

» a bölcsesség istennője Pallasz Athéné Minerva » a bölcsesség istennője » Zeusz lánya

Aphrodité Vénusz » a szerelem és a szépség istennője

Apollón Apolló » a kultúra istene

Ámor (Érosz) Cupido » a szerelmi vágy létrehozó istene

Prométheusz Titán „az emberiség megmentője” ellopta a tüzet és az embernek adta és megtanította őket a használatukra Zeusz sziklához láncoltatta és a mélybe taszította Héraklész megmenti és Istenné lett

embertestű bikafejű lény a knosszoszi labirintusban Minotaurosz embertestű bikafejű lény a knosszoszi labirintusban 7 évenként 9 ifjút kellett küldeni neki, hogy táplálják

Daidalos Ikaros