Hosszú távú klíma- és energiapolitikai trendek Feiler József

Tartalom Klíma és energia trendek Szakpolitika az Európai Unióban A magyar klíma- és energiapolitika… Mit jelent ez nekünk?

Klíma és energia trendek

Arktikus tengeri jég olvadása Műhold adatok kezdete Az éves arktikus nyári tengeri jég kiterjedés 3.5-4.1% arányban csökkent évtizedenként az 1979-2012 közötti időszakban

2012

Klímaváltozás és jet stream Csökkenő hőmérséklet különbség az egyenlítő és a sarkok között – a csökkenő hőmérséklet különbség lassabb és még inkább meanderező jet stream-et jelent A tropopausa (a troposzférát és sztratoszférát elválasztó réteg) növekvő magassága

Klíma és energiapolitika – a fő kihívások A megújuló energia gyors költségcsökkenést mutatotott A technológiák fokozatosan vesenyképessé vállnak Pala gáz US olaj és gáz termelés Fukushima Egyes országok leépítik a nukleáris termelő kapacitást A pénzügyi válság hatásai Csökkenés a magánbefektetésekben, kemény finanszírozási feltételek Növekvő kereslet -> emelkedő árak 2030-ra a világgazdaság megduplázódik és az energia kereslet 1/3-al nő Nemhagyonmányos gáz Nem hagyományos olaj Hagyományosl gáz Hagyományos olajl

Energia megtakarítás és megújuló energia termelés növeli az energiabiztonságot Az IEA előrevetíti az EU’s import függőségét… Import arány: import/kereslet Export arány: export/termelés Forrás: IEA, World Energy Outlook 2013 – New Policies Scenario

Energia igény súlypontok… Részesedés a globális növekedésből 2012-2035 Primer energia igény, 2030 (Mtoe) Kína a növekvő energia kereslet fő motorja a jelenlegi évtizedben, de a 2020-as években India veszi át a helyét mint a növekéedés fő forrása

A teljes primer energia igény növekedése A megújulók arányának növekedése csak 75%-ra csökkenti a fosszilis tüzelőanyagok arányát 82%-ról a globális energia forrásokon belül Forrás: IEA, World Energy Outlook 2013

A megúló áramtermelés növekedése (2011-2035)

Energia kapcsolatú CO2 kibocsátások alakulása

Kibocsátás csökkentés 2020-ra, költségek nélkül

Potenciális CO2 kibocsátások a biztos fosszilis tüzelőanyag forrásokból 2050-ig

Szakpolitika az Európai Unióban

Előrehaladás a 2020-as célok eléréséért… Klíma és energia – hol áll az EU? Előrehaladás a 2020-as célok eléréséért… Üvegházhatású gáz célok csökkentése 20%-al A megújulók részesedésének 20%-al való növelése Az energia felhasználás 20%-al való csökkentése Csökkenés 2012-ben: -18% Arány 2011-ben: 12.7% 2020 Prrojekció 2020 Célok 2020 Projekció 2020 Projekció

Az EU villany és gázárak éves emelkedése (2008-2012) Lakosság – villany ár Lakosság – gáz ár Közület – villany ár Közület – gáz ár

A 2030-as keretrendszer főbb elemei -20 % Üvegházhatású gáz csökkentés 20% Megújuló energia 20 % Energia hatékonyság 2020 -40 % Üvegházhatású gáz kibocsátások 27 % Megújuló energia Új kulcs indikátorok 2030 Felülvizsgálat 2014 Új irányítási rendszer

Miért kell az új keretrendszer? EU Hozzájárulás a 2015 megállapodáshoz Üvegházhatású gáz kibocsátás költséghatékony csökkentése Az energia ellátás biztonsága Versenyképes energia, új növekedés és állások

Fő kihívások Energia árak Mindenképp emelkednek: öregedő energia rendszerek megújítása, emelkedő fosszilis tüzelőanyag árak, meglévő szakpolitikáknak való megfelelés Energia árak A tüzelőanyag költségektől való elmozdulás a beruházások irányába, további 38 mrd euró beruházás évente a 2011-2030 közötti idászakban a refernecia forgatókönyvhöz képest További beruházások a 2030 keretrendszer megvalósítására Future discussion will have to be centred on how to ensure an equitable burden sharing affordable for all Tagállamok közötti különbségek

Német energia rendszer átalakítási célok 2020 2030 2040 2050 Klíma Üvegházhatásó gázok (vs. 1990) -40 % - 55% -70 % -80 tól -95% Megújuló energia Részarány a elektromos áramon belül 35% 50% 65% 80% Teljes arány (teljes végfelhasznánás 18% 30% 45% 60% Hatékonyság Primér energiafelhasználás -20% -50% Elektromos áram fogyasztás - 10 % -25% Épületek energia felhasználása 20 % hő igény 80% primér energia

Németország: Köszönjük szépen, jól vagyunk! Besides of rel. high electricity prices, Germany is not suffering economically

Magyar energia és klímapolitika

Energiastratégia 2030 A stratégia a primer energia-felhasználás 6%-os növekedésével számol 2030-ig. A megadott forgatókönyvek túlnyomórészt az atomenergia további bővülését irányozzák elő Az áramtermelésre vonatkozó forgatókönyvek mindegyike alapnak tekinti a jelenleg működő paksi reaktorok 20 éves élettartam-hosszabbítását Az egyik forgatókönyv még a szénenergia további bővítésével, pontosabban egy új, 440MW-os lignittüzelésű blokkal is számol a Mátrai Erőműben A megújuló alapú elektromos energia terén legoptimistább forgatókönyv szerint is csak 35%-os részarányt tudunk elérni Magyarországon 2050-re Hazai napenergia potenciál nagyobb mértékű közvetlen áramtermelésre való felhasználására csak 2016 után lát lehetőséget magas árak miatt CCS terén ambiciózus a terv Hőtermelés terén tervez jelentős megújuló alapú fejlesztést - biomassza

HDU tervezet: dekarbonizációs potenciál 2030-2050 A HDU kb. 70%-os csökkentési szintet mutat 2050-re 1990-hez viszonyítva A nukleáris hozzájárulás 5,4 Mt CCS hozzájárulás 1.5 Mt

Kapacitás mix – eltérő forgatókönyvek mentén Forrás: KMPL-REKK elemzés

Szén-dioxid kibocsátási forgatókönyvek – energia szektor dekarbonizáció Forrás: KMPL-REKK elemzés

Nukleáris forgatókönyv A Paks 2 beruházás költségmegtérülése csak magas karbon árak mellett valósulhat meg A Paks 1 és Paks 2 párhuzamos működési időszakában problematikus a mélyvölgyi áramtermelés – a mélyvölgyi fogyasztás/tárolás növeléséhez a közlekedés és épület szektor villamosítása szükséges (dekarbonizáció) Erőmű típusok karbon lábnyoma: Szénerőmű 960 gCO2e/kWh Gáz erőmű 443 gCO2e/kWh Nukleáris erőmű 66 gCO2e/kWh Fotovoltaikus erőmű 32 gCO2e/kWh Szélerőmű 10 gCO2e/kWh

Mit jelent ez nekünk?

Összegzés A klímaváltozás miatt át kell gondolni az épületek (és települések) tervezési koncepcióját: Alkalmazkodás – szélsőségek erősödése Kibocsátás csökkentés – alacsony energia lábnyom az építésben és fenntartásban Energia árak várható emelkedése is az alacsony energiás épületállomány irányába mutat Az EU 2014-ben felülvizsgálja az energiahatékonyság terén elért eredményeket – várhatóan szigorítások Haza tervezés – nem konlúzív és eltér a gyakorlati szakpolitikai/támogatási keretrendszertől Nukleáris forgatókönyv csak erőteljes dekarbonizáció mellett értelmezhető – mikor fordul a szakpolitika?