A második Orbán kormány tervei Készítette: Lesovics Vivien Földrajz BSc településfejlesztési szakirány

Nemzeti Együttműködés kormánya • május 29 -én az Országgyűlés 261 igen és 107 nem szavazat mellett elfogadta a Fidesz-KDNP kormányprogramját és miniszterelnökké választotta Orbán Viktort. • Legkevesebb miniszterrel dolgozó kabinet • Politikájuk: Nemzeti Együttműködés Rendszere

Orbán Viktor eskütétele

Megszorító intézkedések • Adójóváírás megszüntetése • Béren kívüli juttatás drasztikus csökkentése (az adható Ft-ról ill Ft-ra) • Áfa emelés 27%-ra • Baleseti adó bevezetése • A foglalkoztatottak számának növelése utáni adókedvezmények megszüntetése • Környezetvédelmi termékdíj bevezetése, emelése • Szeszesital jövedéki adóemelése • Dohányáruk jövedéki adóemelése • Gyógyszerkassza csökkentése

Darányi Ignác ( )

Nemzeti vidékstratégia (NVS) • Célja: • Vidéki térségeink népességeltartó és népességmegtartó képességének javítása • Tájaink természeti értékeinek, erőforrásainak megőrzése • Sokszínű és életképes agrártermelés • Élelmezési és élelmiszer-biztonság • A vidéki gazdaság létalapjainak biztosítása, a vidéki foglalkoztatás növelése • A vidéki közösségek megerősítése, a vidéki népesség életminőségének javítása

NVS megvalósításának keretprogramja • A jogszabályi környezet megújítása, életszerűvé tétele • Hatékony, ügyfélbarát támogatási és intézményrendszer kialakítása • Szemléletformálási, képzési programok és akciók indítása • Uniós és hazai és társfinanszírozású programok kidolgozása és indítása • Nemzeti finanszírozású programok kidolgozása és indítása

Jogalkotási feladatok • Földügyi szabályozás • Korszerű üzemgazdasági szabályozás megteremtése • Helyi értékesítés, kistermelői tevékenység szabályozásának további egyszerűsítése • Élelmiszerek kereskedelmével összefüggő szabályozás áttekintése

2012-ben, képzési intézkedések • Belföldi agrármarketing programok a magyar élelmiszerek népszerűsítésére • Tudatos fogyasztó és vásárló program • A vidékfejlesztés szakképzési rendszerének és intézményhálózatának megújítása • Az iskolarendszerű és terepi környezeti oktatás, nevelés megújítása • Az erdő- és vízgazdálkodás tervezési, tanácsadási és információs rendszerének megújítása • Fiatal gazdák induló támogatása

Egyéb támogatott programok és jogcímek • Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS) • Tanyafejlesztési program • Állami génmegőrzési program • Vidéki örökség megőrzése • Falumegújítás, fejlesztés • Erdő, környezetvédelmi kifizetések • Natura 2000 kifizetések mezőgazdasági területeken

Kidolgozás alatt álló nemzeti stratégiai programok • Cserehát program • Tokaj-Hegyalja világörökségi térségfejlesztési program • „Vidékfejlesztési együttműködések a Kárpát- medencei határon túli magyarsággal” program. • Demográfiai földprogram • „Egészséges helyi élelmiszert a közétkeztetésbe!” program. • Helyi termék, helyi piac, közvetlen értékesítés program.

Agrártámogatási programok • kiegészítő nemzeti támogatás (TOP-UP) • anyajuh- és anyakecsketartás csekély összegű támogatása • az erdők felújításának csekély összegű támogatása • az uniós csatlakozás előtt nemzeti forrásból megkezdett erdőtelepítések támogatása

Széll Kálmán Terv • Fő célkitűzés: államadósság csökkentése és a gazdasági növekedés előmozdítása. • reformterv 26 pontból álló listája többek között olyan intézkedéseket tartalmazott, mint: • 1. A törvénymódosítás hatályba lépésétől évi negyvenről húsz napra csökkentik a miniszterek szabadságát.

Széll Kálmán Terv • július 1-ig az Országgyűlés elfogadja az új közbeszerzési törvényt. • szeptemberéig elfogadják a közoktatási és felsőoktatási rendszert szabályozó új jogszabályokat. • január 1-jével elindítják a közmunkák új rendszerét. • január 1-én hatályba lép az új, fenntartható nyugdíjrendszer. • január 1-től életbe lép a használatarányos elektronikus útdíj-rendszer. • től kétszáz fős országgyűlést választ az ország.

A következő lépés • Az akcióterv magában foglalja az EU-nak elküldött konvergencia programot és a Kormány évi Nemzeti Reform Programját is. • foglalkoztatás, • kutatás- fejlesztés-innováció, • klímapolitika és energiahatékonyság, • oktatás, • társadalmi felzárkóztatás.

Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) •A kcióterv, amely a magyar gazdaság megerősödését és a hazai foglalkoztatás növekedését hét kitörési ponton keresztül kívánja elérni : • egészségipar, • zöldgazdaság-fejlesztés, • otthonteremtés, • vállalkozásfejlesztés, • közlekedésfejlesztés, • tudomány-innováció, • és foglalkoztatás.

Tudomány-Innováció Program • Horizontális prioritások: • emberi erőforrások fejlesztése, • konkrét vállalkozásfejlesztési lépések a hazai innovatív cégek helyzetbe hozására, • nemzetközi együttműködések erősítése, • a nemzeti innovációs rendszer kormányzati irányítási rendszerének átalakítása, jogszabály alkotási lépések.

Tudomány-Innováció Program • Ágazati prioritások: • a mobilitás, járműipar és a logisztika, • az egészségipar, • az informatika és a számítástechnika, • az új, a gazdaság és a társadalom biztonságát segítő energetikai és környezetvédelmi fejlesztések, • agrárium, • kreatív iparágak.

Nemzeti KFI Stratégia • Fő célkitűzése, hogy Magyarországon az évtized végére a kutatás-fejlesztési ráfordítások a GDP 1,8%- ára növekedjenek, továbbá olyan környezet jöjjön létre, amelyben a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó, valamint az innovatív ötleteket megvalósító vállalkozások, vállalatok és közszféra-szervezetek egyaránt fejlődni és növekedni képesek, megfelelve a társadalom támasztotta elvárásoknak.

gróf Mikó Imre ( )

Mikó Imre Terv • Cél: versenyképes munkahely teremtés, az öngondoskodó helyi gazdaság fejlesztése, valamint a pénzügyi infrastruktúra megteremtése. • A program csak 2014 és 2020 között, az EU új finanszírozási periódusában juthat majd komolyabb forrásokhoz.

Wekerle Terv • Célja: a hazai vállalkozások Kárpát-medencei pozícióinak erősítése • Stratégiai cél: kis- és közepes vállalkozások megerősítése, ami a munkahelyteremtés és az exportteljesítmény fokozását jelenti majd. • Két támogató célt határoztak meg, ilyen a térségi infrastruktúra összehangolása, valamint az egységes munkaerőpiac megteremtése. A tervezet öt ágazatot jelöl meg lehetséges kitörési pontként: a jármű- és gépipart, az élelmiszer-gazdaságot, a turizmust és egészségipart, a zöldgazdaságot, valamint a kreatív ipart és infokommunikációt.

Magyarország új alkotmányának kidolgozása, és elfogadása •2010 folyamán kezdődött el •12 kérdéses kérdőív •Nemzeti Konzultációs Kérdőívek •március 14-én alkotmánytervezet benyújtása •2011. április 18-án elfogadta az Országgyűlés Magyarország Alaptörvényét •2012. január 1-jén életbe lép •2012. április 25-én Schmitt Pál látta el kézjegyével

Az új alaptörvény által hozott változások • A Magyar Köztársaság hivatalos neve Magyarország lesz. • Csökkennek az Alkotmánybíróság jogkörei. • Az önkormányzati választások négy- helyett ötévente lesznek. • A legfőbb bírósági szerv a Legfelsőbb Bíróság helyett a Kúria lesz, a bírák és az ügyészek szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével megszűnik.

Az új alaptörvény által hozott változások • Bevezeti a tényleges életfogytiglani szabadságvesztést. • Rögzíti az önvédelemhez való jogot.

Magyar EU-elnökség (2011) • Magyarország Spanyolországgal és Belgiummal egy elnöki triót alkotva elnököl az Európai Unió Tanácsában. • Az elnökség fő prioritásai négy csoportra oszthatók: • A munkahelyteremtés kérdése, a romastratégia, illetve az EU2020, az Európai Unió versenyképességről szóló tervezete • az uniós politikák megerősítése: a belső kohézió megerősítése, az energiabiztonság megteremtése, a vízpolitika és a Duna-stratégia

Magyar EU elnökség (2011) • A polgárközeli Európa gondolata: a schengeni övezet bővítése (2011 márciusában Románia és Bulgária schengeni csatlakozását vitatják meg, a kulturális sokszínűség támogatása. • Az EU felelősségteljes bővítése (Horvátország esetleges csatlakozása, az izlandi tárgyalások megkezdése) és a globális felelősségvállalás.

Köszönöm a figyelmet!