Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály Zöldgazdaság Magyarországon – esélyek és problémák Energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások szerepe a hazai gazdaságfejlesztésben Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14

A hazai energiatermelés és felhasználás szerkezete 1. Egy ország energiatermelése nemzetstratégiai kérdés 2. A hazai primerenegia felhasználás 1077 PJ (2011) (2020-ig a becsült enregiapálya 1100-1200 PJ nagyságú) 3. Az energia importfüggőség 59%-os részaránya (EU27 szerint közepes kitettség) Fosszilis energiahordozókra vetített import-függőségünk 61,3% DE a földgáz felhasználás 86%-a importból fedezett 4. A megújuló energia felhasználás alacsony szintje – 5 % alatti A víz erőműi villamos energia 0,2% - a szél erőművi 0,3% 5. A zöldenergia felhasználás/potenciál rossz struktúrája - biomassza tüzelésű erőművek hatásfoka 30% alatti -6-8 millió m3 kitermelt erdővagyonból évente 1 millió m3 aprítékfa nem hasznosul – faipari import (Fa- és bútoripari Szakágazati Iparstratégia) 1. Paradigmaváltás a gazdaság és az energiafelhasználás/termelés területén E század küszöbét az egész bolygóra kiterjedő gondokkal terhelve léptük át. Az emberiség válaszúthoz érkezett. Napjainkban válságok sorával kell szembenéznünk, melyek együttesen terhelik a jelen és a jövő generációt. Amíg a gazdaság egyre bővülő mértékben állította elő az anyagi jólét forrásait, miközben a világ népessége gyors ütemben növekedett, addig a haladás árnyoldalaként végletesen szélsőségessé váltak a társadalmi egyenlőtlenségek, a környezet minősége erőteljes romlásnak indult, és egyre inkább megtapasztalhatjuk az éghajlatváltozás káros következményeit is. Az évezred első évtizedének vége felé újra szembe kellett néznie a világnak a gazdasági hanyatlás tényével, miközben állandósulni látszik az a fenyegetés, hogy az anyagi jólétünket biztosító fosszilis erőforrások, valamint a víz, a termőföld, a biológiai alapok szűkössé válnak. 2. Primer enrgiafelhasználás a., Primer energia felhasználás: Az ország évi energiafogyasztását a primerenergia-felhasználás jellemzi. Ez elsősorban az évente felhasznált szén, olaj, földgáz és atomenergia mennyiségét foglalja magába, de megállapodott módon figyelembe veszi a villamosenergia-importot és a megújuló energiákat is. Összességében ez tájékoztat az ország energiaforrásairól, azok termeléséről és importjáról. b., Végenergia-felhasználás: A fogyasztók évi energiafogyasztását a végenergia-felhasználás fejezi ki (más szóval: végső energiafelhasználás vagy fogyasztói energiafelhasználás). Itt a csoportosítás egyrészt a felhasznált energia (szilárd, folyékony és gáz tüzelőanyag, villamos energia, hő, megújuló energia, anyagjellegű felhasználás stb.), másrészt fogyasztói csoportok (lakosság, kommunális fogyasztók, ipar, mezőgazdaság, közlekedés stb.) szerint lehetséges. A primerenergia- és végenergia-felhasználás között kapcsolat van. A végenergia-felhasználás az energiaátalakítás és -szállítás veszteségei miatt kisebb a primerenergia-felhasználásnál, hányadosa az energiahatékonyság nagyságát mutatja meg Atomenergia 16% Földgáz 36% Kőolaj 25% Szilárd 12% megújuló 5% Tüzifa 4% Villamsoenergia 2% Imporfüggőség A gazdaság által ma igénybe vett természeti erőforrásoknak nincs hazai erőforrás-fedezete. Magyarország energetikai import-függősége az európai átlag felett van. A kőolaj tekintetében 86,5%, földgáz esetében 82%, szén esetében 46,7%-ban függünk a behozataltól. 3. A zöldenergia termelés alacsony szintje Hazánkban az elsődleges energiafelhasználás mértéke 1050 PJ-ra becsült, melynek 61,3%-át behozatalból fedezzük a külkereskedelmi mérlegünkre gyakorolt jelentős egyenlegrontó hatáson keresztül. Energiaszükségletünkből a fennmaradó 434 PJ előállításában 46%-ban szén- és szénhidrogén származékokra, 37%-ban atomerőműi villamos energiára és 16,5 %-ban a hulladék energiahordozókat is felhasználó biomasszából történő energiakinyerésre támaszkodunk. A vízi erőműi villamos energia részesedése 0,2%, a szél erőműi villamos energiáé pedig csupán 0,3%. A jelzett adat 2011,2010,2009-ben közel azonos mértékű, 2009-ben 8 %-al magasabb szintet mutatott az Energiaközpont Nonprofit Kft. adatai alapján 4. A biomassza rossz struktúrája, hatásfoka Bár az elmúlt években javult a megújuló energiaforrások villamosenergia termelési célú felhasználása a működő erőművek biomassza tüzelésre történő részbeni átalakításával, azonban az új üzemek átlagos hatásfoka kifejezetten alacsony, 30% alatti. A kedvezőtlen teljesítmény részben a fejletlen technológiai szinttel és azzal a ténnyel magyarázható, hogy erőműveink nem érdekeltek a termeléssel járó hulladékhő felhasználásában. A Pécsi – 220 MW, a Kazincbarcikai – 137 MW, az Ajkai – 102 MW, és Mátrai Erőmű 950 MW esetében A meghatározó többségben állami tulajdonban lévő erdővagyon energiacélú hasznosítása sem optimális. Éves szinten 6-8 millió m3 kitermelt előfából 5 millió m3 kerül feldolgozásra. Az alapanyagért folytatott, a faipar és az energiacélú felhasználás közötti verseny magasan tartja az árakat és kismértékben ugyan, de importra kényszeríti a feldolgozóipart, jóllehet a kitermelt 1 millió m3 aprítékfa szinte semmilyen módon nem hasznosul. A vázolt folyamat kifejezetten hátrányosan érinti a fa- és bútoripar ágazat szereplőit, a szükséges változásokat a Nemzetgazdasági Minisztérium által az ágazatra kidolgozott iparstratégia is sürgeti. Az ország vízerőművei egy százalékot sem elérő módon járulnak hozzá a villamosenergia-termeléséhez, annak ellenére, hogy a vízenergia a legnagyobb rendelkezésre álló megújuló forrásunk. A szélerőművek átlagos kapacitáskihasználtsága 18% körüli értékre becsült a kedvezőtlen széljárásnak köszönhetően. Az energiagazdaságon belüli szinte elhanyagolható hozzájárulás a szélenergia hasznosítással összefüggésben fellépő rendszerszabályozási problémákkal is magyarázható, a termelés-felhasználás jelentős időbeli eltérésének okán. A Tiszai 11 MW, a Kiskörei 28 MW és a Kesznyéteni Vízerőmű 4 MW teljesítményű Magyar Szélenergia ipari Társaság - 360 MW-ra becsült a hazai szélerőművi kapacitást

Az energiahatékonysággal és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kormányzati politika alapvetései 1. ÚJ SZÉCHENYI TERV Kormány 2010.07.28-án mutatta be Hangsúlyos pillér: Zöldgazdaság-fejlesztési program 2. NEMZETI ENERGIASTRATÉGIA 2030 (NFM) OGY 2011.10.03 Cél: ellátásbiztonság - a versenyképesség - fenntarthatóság Megvalósítás: energiafüggőség oldása – állami szerepvállalás – iparági fejlesztések 3. NEMZETI KÖRNYEZETTECHNOLÓGIAI INNOVÁCIÓS STRATÉGIA (VM) -1307/2011 Kormány határozat célok - eszközrendszer – beavatkozási területek 4. K+F+I ÁGAZATI STRATÉGIAI FEHÉR KÖNYV „Energetika, környezetvédelem” témában (NIH - NGM) - folyamatban szakmai – társadalmi egyeztetés – 2012 IV. név közzététel 5. 2020-ig 14,63%-os megújuló energiafelhasználás (EU-s kötelezettségvállalás) ÚJ SZÉCHENYI TERV 2. Nemzeti energiastratégia 2030 – NFM Az Országgyűlés 2011.október.3-án fogadta el a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által elkészített nemzeti energiastratégiát. A Nemzeti energiastratégia 2030 az energetika jövőképének meghatározásával elsődleges célként hosszú távú szempontok alapján optimalizálja a termelésben és felhasználásban az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság együttes érvényesülését. A stratégiában megfogalmazott célok megvalósításához csökkenteni kell az energia importfüggőséget, erősíteni kell az állami szerepvállalást, mérsékelni kell a lakosság energiaszegénységét, és ösztönözni kell a kapcsolódó iparágak hazai fejlesztését. 3. Az NKIS – VM (A stratégia céljainak és fejlesztési irányainak kapcsolata) Célok Támogatni a környezetipart, és a környezettechnológiát Növelni a környezetvédelmi vonatkozású innovációk arányát és a versenyképességet Paradigma váltás: csővégi helyett, megelőző intézkedések Növelni az erőforrás hatékonyságot Csökkenteni a primeranyag felhasználást Növelni az újrafelhasználást/újrahasznosítást NKIS megvalósításának eszközrendszer Kormányzati Együttműködés: környezetvédelem elősegítésére fokozni a kormányzaton belüli együttműködést Jogszabályi eszközök: innováció-barát jogi környezet megteremtése, adminisztratív eljárások egyszerűsítése Gazdasági eszközök:adórendszer zöldítése, zöld közbeszerzés, környezetvédelem- barát támogatási rendszer kialakítása Társadalmi eszközök: tudatformálás, oktatás, zöld menedzsment Szakterületi (környezettechnológiai) beavatkozási eszközök Szennyezés megelőzésre irányuló technológiai innovációk Termékek környezetvédelmi szempontú innovációja Szolgáltatások környezetvédelmi szempontú innovációja Szennyezés-kezelési technológiai innováció A környezettechnológia hatásainak vizsgálata és beágyazása társadalmi szemléletformálással, oktatással 4. KFI ÁSKF (NIH) Az NGM felkérése alapján a NIH 2012. évben kutatás-fejlsztési, Innovációs stratégiai fehér könyvet készít, azzal a céllal, hogy meghatározza a K+F+I szempontú stratégiai célokat, kitörési pontokat, valamint a lehetséges beavatkozásokat, ezzel információt és inputot biztosítson a további tervezéshez, a következő időszak nemzeti és ágazati stratégiáinak kialakításához 5. 14,63% Fontos megjegyezni, hogy 2020-ig, uniós szabályozással összefüggésben hazánk 14,6%-os kötelezettséget vállalt a megújuló energia arányára vonatkozóan, így a jelenleg 5%-t alig elérő arány növelése érdekében fontos lépések megtétele indokolt, az Országgyűlés által elfogadott Nemzeti Energiastratégia 2030 célkitűzéseivel összhangban.

Az energiahatékonyság javítása a Nemzeti Energiastratégia szerint 2030-ig A 2030-as primerenergia felhasználás maximuma 1150 PJ – 5%-os növekedés tartható 2010-től A gazdasági értelemben vett energiahatékonyság 23%-os növelése szükséges (a végenergia és a priemerenergia hányadosának javítása) 2030-ig várható hatékonyságnövelés forrása várható megtakarítás mértéke (PJ) Épületenergetikai programok (60%-os felújítási mélységgel) 111 Szén- és gázerőművek hatásfokának növelése + alacsony hatásfokú megújuló energiahordozók kiváltása 66 Villamosenergia hálózat veszteségeinek csökkentése 12 Összes tervezett megtakarítás 2030-ig 189 Erőteljes közvetlen és közvetett gazdaságfejlesztési hatás A Nemzeti Energiastratégia 2030 vállalása szerint a 2010-es 1085 PJ hazai primer energia felhasználás legfeljebb 5%-kal növekedhet 2030-ig, azaz nem haladhatja meg az 1150 PJ értéket. Ez a cél, számításaik szerint 23%-os energiahatékonyság növeléssel valósítható meg, melynek főbb lépései: Épületenergetikai programok, melyek keretében 2030-ig átlagos 60%-os felújítási mélységgel számolva mintegy 111 PJ-t tervez megtakarítani a stratégia; Az alacsony hatásfokú (30-35%) szén-, gázerőművek 50-55%-os hatásfokú erőművekkel való kiváltása, valamint az alacsony hatásfokú megújulók kiváltása mellyel összesen 66 PJ energiát terveznek megtakarítani; A villamos energia hálózati veszteség csökkentése, mellyel 12 PJ a tervezett megtakarítás. Ezen intézkedésekkel összesen 189 PJ lenne a megtakarítás értéke, amely nagymértékben hozzájárulna az 5%-os fogyasztásnövekedési vállalás teljesítéséhez. A legnagyobb megtakarítás az épületenergia területén érhető el. Ennek érdekében a kormány egy egységes minősítő rendszer bevezetését tervezi, melynek segítségével lerövidülhet az engedélyezési, hitelintézeti minősítési eljárások menete, ezzel is megkönnyítve az ilyen típusú beruházásokat. Emellett a kivitelezők minősítésének rendszerét is szeretné bevezetni a kormány az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.-vel (ÉMI) karöltve. Ezzel szeretnék elérni, hogy a műszaki kivitelezők csak olyan megrendeléseket (energetikai felújításokat) vállalhassanak el, amelynek mélysége, nagyságrendje nem haladja meg a kivitelezők pénzügyi, szakmai lehetőségeit.

Megújuló energiaforrások fenntartható potenciál 2020-ban PJ/év Az energiahatékonyság növelésének és az importfüggőség csökkentésének szükséges lépése 1. A megújuló energiahordozók arányának növelése (jelenleg 5 % alatti – 2020-ra 14,65% EU - 2030 NES – 20%) Reális lehetőség a hőtermelés és hőszolgáltatás területén mutatkozik, a biomassza és a geometrikus energia hasznosításával + állami villamosenergia-termelés esetén garantált átvételi árral  Megújuló energiaforrások fenntartható potenciál 2020-ban PJ/év termikus napenergia 15,0 biomassza 158,6 biogáz 23,2 hulladék (50%) 4,3 szél 12,1 geotermális (vill+hő)+ hőszivattyú 29,2 fotovillamos 4,8 tüzelőanyag cella 1,0 vízenergia 2,3 Összesen 250,5 A megújuló energiahordozók arányának növelése A megújulók részesedésének növelésére a hőtermelés, hőszolgáltatás területén mutatkozik reális lehetőség, ezzel is csökkentve a gázfelhasználás túlsúlyát. A tervek szerint kiemelt szerepe lehet a biomassza és a geotermikus energia hasznosításának, valamint a kapcsolt energiatermelésnek is. A Kormány új támogatási rendszert tervez bevezetni a távhőszolgáltatók támogatására, melynek célja a villamosenergia-termelésre optimalizált termelési szerkezet átalakítása lenne. A tervezet szerint olyan mértékű hő-oldali támogatásra van szükség, amely költség és bevételi szerkezetük alapján indokolt, és a szolgáltatás fenntartását biztosítja. Az elképzelés szerint a megújuló energiaforrások alkalmazását az Állam villamosenergia-termelés esetén jogszabályban garantált átvételi árral támogatná, míg a hőtermelés vonatkozásában pályázati források állnának rendelkezésre a hőszolgáltatóknak.   Atomenergia békés célú használata A hazai energiatermelés dekarbonizációjának legjelentősebb eszköze az atomenergia. 2009-ben az Országgyűlés előzetes elvi hozzájárulását adta ahhoz, hogy a Paksi Atomerőmű telephelyén új blokkok létesítésére szolgáló előkészítő munkálatok megkezdődhessenek. Ezzel összhangban a Nemzeti Energiastratégiában is fontos szerepet kapott az atomenergia.  A leállítás amellett, hogy a villamos energia fogyasztói árának jelentős növekedéséhez vezetne, komoly ellátási zavarokat is okozna, ugyanis ez esetben a csúcsidei villamos energia import meghaladná a magyar átviteli hálózat határkeresztező kapacitásainak mértékét. Valamint az is kétséges, hogy találnák-e ekkora kínálatot a régiós energia piacon. Hosszútávon pedig mind az ország versenyképességét, mind ÜHG mutatóját rontaná, hiszen a más energiaforrásból előállított villamos energia ára és CO2 kibocsátása is magasabb, mint az atomenergiából előállított versenytársának.   Kapcsolódás az európai energetikai infrastruktúrához Mivel hazánkban nincs meghatározó mennyiségű földgáz-, illetve kőolaj-kitermelés, szemben a nagymértékű felhasználással, ezért Magyarország jelentős importfüggőségben szenved. Ennek a függőségnek a kockázatát a források, illetve a beszerzési utak diverzifikációjával csökkenthetjük leginkább. Az EU infrastruktúra fejlesztési elképzeléseiben a közép-európai térség több tervben is fontos szerepet játszik, melyek mindegyike segíthetné hazánkat abban, hogy diverzifikálja beszerzési útvonalait. Magyarországnak elsősorban az egyirányú földgáz import függőségét kell csökkenteni, ennek érdekében létfontosságú egy új, szlovák-magyar interkonnektor (országhatárokon átívelő, két ország nagynyomású földgázhálózatát összekötő vezeték) kiépítése. Ha megépül a szlovák-magyar, illetve az osztrák-magyar interkonnektor együttesen már alternatívát nyújthat az Ukrajnán keresztül érkező orosz földgázzal szemben. Emellett az Észak-Déli Energiafolyosó keretében megépülő LNG (Liquid Natural Gas) terminálok bekapcsolhatják hazánkat a globális LNG kereskedelembe. Ez pozitív hatással lehetne a hazai földgáz árakra, hiszen 2010-ben az LNG ára folyamatosan az általunk hosszú távú szerződés keretében beszerzett földgáz ára alatt volt. Az utóbbi időben már több olyan intézkedés történt, amelyek mint Magyarország energetikai kiszolgáltatottságát voltak hivatottak csökkenteni. Ilyen volt például a román-magyar, illetve a horvát-magyar gáz interkonnektor átadás, az osztrák-magyar felbővítése, a horvát-magyar áramhálózati határkeresztezés átadása, a kizárólag nemzeti tulajdonú áram-, és gáztőzsde létrehozás, az MVM gázkereskedelmi üzletágának létrehozása valamint a MOL üzletrész visszavásárlása.   Hazai szénkészleten alapuló energiatermelés és vegyipar Az NFM álláspontja szerint a szén alapú energiatermelés szinten tartása több okból is indokolt. Ennek növelését azonban a fenntarthatósági- és ÜHG kibocsátási vállalások gátolják meg, egészen addig, míg a tiszta szén technológiák gazdaságosan elérhetővé nem válnak a régióban. A szénről továbbra is elmondható, hogy a világ villamosenergia-termelésének 40%-át, míg az európai termelés 26%-át képviseli. Az európai fosszilis készletek 80%-a szén és lignit, amelynek legnagyobb része Lengyelországban található. Magyarországon az NFM értékelése szerint a hazai szén, illetve lignit kitermelésére három helyen lát reális esélyt, a mátrai-bükkaljai lignitmezőn, a mecseki feketeszén előfordulásokban, illetve a borsodi-ózdi barnaszén medencében. Ezeken a telepeken mintegy 3,3 milliárd tonna szén, illetve lignitvagyon található. Amennyiben változik a technológia, a piaci ár, a társadalmi megítélés, később a hazánkban egyéb helyen lévő szén- és lignitvagyon is kitermelhetővé válhat. Mindez még inkább előtérbe kerülhet, amennyiben gazdaságossá válnak a ma még kísérleti fázisban lévő tiszta szén technológiák (pl.: CCS, CCR). Forrás: A Megújuló Nemzeti Cselekvési Tervprogram által meghatározott fenntartható megújuló energiaforrások szerkezete

Az energiahatékonyság növelésének és az importfüggőség csökkentésének további szükséges lépései 2. Az atomenergia használata – az ország villamosenergia termelésének 40%-a - 4 db 500 MW-os blokk üzemidejének 20 évvel történő hosszabbítása 2017-ig - a kapacitások Kormány hozzájárulásával történő bővítése 1000 MW + 1600 MW blokkal 3. Kapcsolódás az európai energetikai infrastruktúrához – földgáz/kőolaj tekintetében - a beszerzési utak diferzifikálása - szlovák-magyar és osztrák-magyar interkonnektor kiépítése 4. A hazai szénkészleten alapuló energiatermelés - a szén a világ villamosenergia-termelésének 40%-át adja! - a hazai kitermelés reálisan mátrai-bükkaljai lignitmezőn, a mecseki feketeszén előfordulásokban, illetve a borsodi-ózdi barnaszén medencében folytatható Atomenergia békés célú használata A hazai energiatermelés dekarbonizációjának legjelentősebb eszköze az atomenergia. 2009-ben az Országgyűlés előzetes elvi hozzájárulását adta ahhoz, hogy a Paksi Atomerőmű telephelyén új blokkok létesítésére szolgáló előkészítő munkálatok megkezdődhessenek. Ezzel összhangban a Nemzeti Energiastratégiában is fontos szerepet kapott az atomenergia.  A leállítás amellett, hogy a villamos energia fogyasztói árának jelentős növekedéséhez vezetne, komoly ellátási zavarokat is okozna, ugyanis ez esetben a csúcsidei villamos energia import meghaladná a magyar átviteli hálózat határkeresztező kapacitásainak mértékét. Valamint az is kétséges, hogy találnák-e ekkora kínálatot a régiós energia piacon. Hosszútávon pedig mind az ország versenyképességét, mind ÜHG mutatóját rontaná, hiszen a más energiaforrásból előállított villamos energia ára és CO2 kibocsátása is magasabb, mint az atomenergiából előállított versenytársának.   Kapcsolódás az európai energetikai infrastruktúrához Mivel hazánkban nincs meghatározó mennyiségű földgáz-, illetve kőolaj-kitermelés, szemben a nagymértékű felhasználással, ezért Magyarország jelentős importfüggőségben szenved. Ennek a függőségnek a kockázatát a források, illetve a beszerzési utak diverzifikációjával csökkenthetjük leginkább. Az EU infrastruktúra fejlesztési elképzeléseiben a közép-európai térség több tervben is fontos szerepet játszik, melyek mindegyike segíthetné hazánkat abban, hogy diverzifikálja beszerzési útvonalait. Magyarországnak elsősorban az egyirányú földgáz import függőségét kell csökkenteni, ennek érdekében létfontosságú egy új, szlovák-magyar interkonnektor (országhatárokon átívelő, két ország nagynyomású földgázhálózatát összekötő vezeték) kiépítése. Ha megépül a szlovák-magyar, illetve az osztrák-magyar interkonnektor együttesen már alternatívát nyújthat az Ukrajnán keresztül érkező orosz földgázzal szemben. Emellett az Észak-Déli Energiafolyosó keretében megépülő LNG (Liquid Natural Gas) terminálok bekapcsolhatják hazánkat a globális LNG kereskedelembe. Ez pozitív hatással lehetne a hazai földgáz árakra, hiszen 2010-ben az LNG ára folyamatosan az általunk hosszú távú szerződés keretében beszerzett földgáz ára alatt volt. Az utóbbi időben már több olyan intézkedés történt, amelyek mint Magyarország energetikai kiszolgáltatottságát voltak hivatottak csökkenteni. Ilyen volt például a román-magyar, illetve a horvát-magyar gáz interkonnektor átadás, az osztrák-magyar felbővítése, a horvát-magyar áramhálózati határkeresztezés átadása, a kizárólag nemzeti tulajdonú áram-, és gáztőzsde létrehozás, az MVM gázkereskedelmi üzletágának létrehozása valamint a MOL üzletrész visszavásárlása.   Hazai szénkészleten alapuló energiatermelés és vegyipar Az NFM álláspontja szerint a szén alapú energiatermelés szinten tartása több okból is indokolt. Ennek növelését azonban a fenntarthatósági- és ÜHG kibocsátási vállalások gátolják meg, egészen addig, míg a tiszta szén technológiák gazdaságosan elérhetővé nem válnak a régióban. A szénről továbbra is elmondható, hogy a világ villamosenergia-termelésének 40%-át, míg az európai termelés 26%-át képviseli. Az európai fosszilis készletek 80%-a szén és lignit, amelynek legnagyobb része Lengyelországban található. Magyarországon az NFM értékelése szerint a hazai szén, illetve lignit kitermelésére három helyen lát reális esélyt, a mátrai-bükkaljai lignitmezőn, a mecseki feketeszén előfordulásokban, illetve a borsodi-ózdi barnaszén medencében. Ezeken a telepeken mintegy 3,3 milliárd tonna szén, illetve lignitvagyon található. Amennyiben változik a technológia, a piaci ár, a társadalmi megítélés, később a hazánkban egyéb helyen lévő szén- és lignitvagyon is kitermelhetővé válhat. Mindez még inkább előtérbe kerülhet, amennyiben gazdaságossá válnak a ma még kísérleti fázisban lévő tiszta szén technológiák (pl.: CCS, CCR).

Az innováció fontossága az energiahatékonyság javítása és a megújuló erőforrások arányának növelése területén K+F+I = energiatermelés és felhasználás szerkezete modernizálásának kiemelt eszköze 1. Alkalmazásorientált kutatások finanszírozása Jelenleg a monitoring hiánya és az alacsony gazdasági hasznosulás jellemzi az elsősorban csak tudományos igényű K+F-eket 2. Technológia transzfer pilléreinek kiépítése cél: iparági szükségletek és a K+F kapacitások összekapcsolása 3. A gazdasági szereplők K+F igényeinek felmérése - BEKAPCSOLÓDÁSI PONT 5-10 éves távlatra kitekintő, integrált ágazati roadmap-ek a K+F irányokról, igényekről 4. Forrástérkép készítése EU, külföldi és hazai pályázati források, adórendszeren keresztüli eszközök + önrész kiegészítése lehetőségeinek kidolgozása 5. Oktatás fejlesztése – hosszú távú innovációs kapacitások életben tartása és fejlesztése mérnöki képzés fejlesztése (komoly agyelszívás) tanári pálya presztízsének visszaállítása természettudományos tanár = innovatív humántőke újratermelésének záloga A jelenlegi rossz struktúrából való kitörés és az előző dián jelzett hatékony technológiák bevezetésének egyetlen eszköze: INNOVÁCIÓ! Elsőként fejleszteni szükséges a kapacitásokat, az ipari és tudományos együttműködést és az oktatást Olyan szakmák és feladatok elvégzésére kell felkészíteni a tanulókat, melyek ma még nem is léteznek ( Az USA-ban 2010-ben a top10 legkeresettebb szakma 2004-ben ismeretlen volt)

részesedése a közlekedési célú felhasználásban (%) Az energiahatékonyság javításának és a megújuló energiaforrások aránya növelésének iparstratégiai vonatkozásai Ipari termelés - energiatermelés és nem energiatermelési célú agroenergetika erőteljes fejlesztése a biomassza potenciál kiaknázásához (2050-ig 300-400 PJ) (fajtanemesítés, biomassza begyűjtés és feldolgozás, égőfejek fejlesztése, kazánok gyártása) harmadik generációs (algákon alapuló) bioetanol kutatások – MOL önálló forrásból Közlekedés a közlekedés 94%-os szénhidrogén-felhasználásának csökkentése - Jelentős dekarbonizációs potenciál (11,4 millió tonna kibocsátás) Széchenyi Futam – alternatív hajtású járművek legrangosabb európai versenye(hidrogén, napenergia, sűrített levegő, elektromos hajtás) elektromos autógyártó hazai potenciál (TZ-Elma, SoloDuo, Brixxon) Nem ipari célú hőenergia felhasználás lakóépületek fűtés és melegvíz igénye a primer enrgiafelhasználás 34%-át emészti föl! a megtakarítható potenciál 152PJ! energiahatékony épületek, építőipar, építőanyagok válság által legsúlyosabban érintett ágazat fellendülését hozhatja hajtóanyag részesedése a közlekedési célú felhasználásban (%) olajszármazék 94 bioetanol, biodiesel, biogas 4 elektromos + hidrogén 2 A zöldenergiával kapcsolatos fejlesztéseknek erőteljes gazdaságfejlesztési vetületei is vannak. Iparstratégiák és a gazdasági szereplőkkel történő egyeztetések során számos, kiemelt ágazati törekvést azonosítottunk főosztályunkon Primer energiafelhasználás hazánkban 1050 PJ hosszútávon (2050-ig) kinyerhető biomassza potenciál 300-400 PJ! primer biomasszából, mezőgazdasági melléktermékből 251 PJ - sekunder biomasszából (állattenyésztési hulladék) 91 PJ - tercier biomasszából (feldolgozás hulladékai) 75 PJ E potenciál még tovább növelhető az erdészeti, faipari hulladékok mennyiségével, 4,9 millió tonna szárazanyagot megközelítőleg 30 PJ energiatartalommal. erdőtelepítés + fajtanemesítés (Győri Kert Agrárenergetikai Kft – GYK fehér akác, nemesnyár) 4,6 millió hektár szántóból 30%-on nem rentábilis a gazdálkodás itt bevonható területek vannak + 2 millió hektár erdő AGRÁRENERGETIKAI GÉPFEJLESZTÉS BIOETANOL A japán (állami cég vezet kutatásokat) kutatásokat vezető professzor a évente hektáronként mintegy ezer tonna olaj állítható elő az algamezőkkel, az energiahordozó leginkább a gázolajhoz hasonlítható. Az egyetlen probléma, hogy az új megoldás még mindig nagyon drága az algák speciális igényei miatt. A professzor elmondása szerint az új módszerrel 800 jenből lehet előállítani egy liter üzemanyagot, miközben a gázolaj ma 130 jenbe kerül literenként. A szakember azonban abban bízik, hogy a költségeket 2022-re jelentősen csökkenteni tudja, így felveheti majd a versenyt az olajcégekkel az új technológia. "A kihívás, hogy olyan környezetet hozzunk létre, melyben az algák gyorsan tudnak növekedni és jelentős mennyiségű olajat tudnak termelni" - vázolta fel a kutatások vezetője. Exxon mobil 2009-2014 600 millió dollárt költ (Toyota is érdeklődik) kutatásokra

Energiahatékonyságot eredményező és a megújuló erőforrások arányának növelését célzó hazai és EU-s pályázati lehetőségek I. 1. Új Széchenyi Terv - Zöldgazdaság-fejlesztési program 2011 és 2013 között az Új Széchenyi Terv összesen 2000 milliárd forint európai uniós támogatás és hazai forrás felhasználásával számol valamennyi kiemelt prioritás tekintetében ÉPÜLETENERGETIKA – MEGÚJULÓ ENERGIATERMELÉS + Zöld Beruházási Rendszer (NFM) nemzetközi karbonkvóta értékesítésből finanszírozott programok NAPKOLLEKTOR – ALTERNATÍV MEGHAJTÁSÚ BUSZOK - ÉPÜLETENERGETIKA 2. Eco-Innovation (Európai Bizottság) 30 millió euró Innovatív technológiát alkalmazó KKV-k prioritása Hazai együttműködő szervezet: HITA ÚJRAHASZNOSÍTÁS – ÉPÜLETEK, ÉPÍTŐIPAR – ÉLELMISZERIPAR - ZÖLDGAZDASÁG ZBR – egyes részei az USZT-n keresztül finanszírozottak Az NFM a május 15-i meghosszabbított határidő lejártával lezárta a konstrukciót. A rendelkezésre álló keret 2,97 milliárd forint. A beérkezett, összesített igények lefedik a keretet - tájékoztatott a minisztérium. A nemzetközi szén-dioxid kvóta értékesítésének bevételeiből finanszírozott kiírás megújuló energiafelhasználást ösztönző energetikai korszerűsítésekre kínált lehetőséget. 2. ECO-INNOVATION Az eddigi prioritások között szerepelt: Anyagok újrahasznosítása: szortírozó eljárások kifejlesztése a hulladékgazdálkodásban; az újrahasznosítási iparág versenyképességének növelése; olyan új technológiai megoldások és innovatív termékek kifejlesztése, amelyek újrahasznosított anyagokat használnak fel. Épületek és építőipar: innovatív termékek kifejlesztése az építőipar számára; fenntartható építési anyagok gyártása illetve technikák alkalmazása; újrahasznosított anyagok és megújuló energiaforrások hatékonyabb felhasználása építkezéseken; új vízkezelési technológiák alkalmazása a takarékoskodás jegyében. Az élelmiszeripar: tisztább előállítási és csomagolási eljárások; hatékonyabb vízgazdálkodási eljárások kifejlesztése; a hulladék újrafelhasználást, újrahasznosítást és csökkentését célzó innovációk; erőforrások hatékony felhasználásának fokozása. Újabban azok az ágazatok kapnak prioritást, amelyek nagyobb környezeti hatással bírnak, pl.: tej- és húsipar. Zöldgazdaság: vállalatok ösztönzése a környezettudatosságra a beszerzések és az erőforrások hatékony felhasználása terén; a cégek támogatása eljárásaik és termelésük zöldebbé tételéhez; valamint segítség az ellátási lánc öko-innovációs technikáinak integrálásához. Az Európai Bizottság pályázatot írt ki a 2012. évre az öko-innováció elősegítése érdekében   Az Európai Bizottság pályázatot írt ki a 2012. évre az öko-innováció elősegítése érdekében. Az öko-innováció célja, hogy megváltoztassa a fogyasztási és termelési szokásokat, illetve, hogy a folyamatosan fejlődő technológiák, termékek és szolgáltatások révén csökkentse az emberiség környezetterhelését. Ahhoz, hogy egy pályázat finanszírozást nyerhessen a CIP Eco-Innovation kezdeményezés keretében, először is innovatívnak és közérthetőnek kell lennie, valamint jelentősen hozzá kell, járuljon Európa környezetvédelmi politikáinak megvalósulásához. Olyan projekteket részesítenek előnyben, amelyek piacképesek, szélesebb körben is alkalmazhatók, magas színvonalat képviselnek technológiai, gazdasági, és környezetvédelmi szempontból. Prioritások: Anyag újrahasznosítás Fenntartható építőipari termékek Élelmiszer és ital Víz→ Új! Zöld üzlet/ okos beszerzés

Energiahatékonyságot eredményező és a megújuló erőforrások arányának növelését célzó hazai és EU-s pályázati lehetőségek II. 3. HORIZON 2020 (2014-2020) – Kutatási és Innovációs Keretprogram közel 88 milliárd euró költségvetés – 4,7 millió új K+F munkahely a. Európai Kutatási Tanácsnak (EKT) támogatása 24,6 milliárd euró (EU-nak a tudományok terén világviszonylatban betöltött vezető szerepe) b. Iparfejlesztésre elkülönített 17,9 milliárd euró (innovációban, a tőkéhez való szélesebb körű hozzáférés biztosításával, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása) c. Összefoglaló keretprogram 31,7 milliárd euró egészség, demográfiai változások és jólét – 8,03 élelmiszerbiztonság, fenntartható mezőgazdaság, bioenergia – 4,15 biztonságos, tiszta és hatékony energia – 5,78 zöld, integrált közlekedési technológiák – 6,8 klímapolitika, erőforrás-hatékonyság, alapanyagok – 3,16 Innovatív és biztonságos társadalom – 3,82 3. HORIZON 2020 A Horizont 2020 keretprogram a kontinens globális versenyképességének növelését célzó Európa 2020 stratégia „Innovatív Unió” elnevezésű kiemelt kezdeményezésének egyik alappillére. Az Európai Unió számos technológia terén továbbra is az elsők között van a világon, azonban mind a tradicionálisan fejlett, mind a feltörekvő gazdaságok egyre erősebb versenytársat jelentenek a számára. A leegyszerűsített programszerkezetnek, az egységes szabályrendszernek és a bürokratikus akadályok felszámolásának köszönhetően a Horizont 2020 keretprogram által biztosított finanszírozás hozzáférhetősége is javulni fog. A Horizont 2020 keretprogram legfontosabb újdonságai a következők: drasztikusan leegyszerűsödik a költség-visszatérítési rendszer, mely egyetlen, a közvetett költségek meghatározására szolgáló egységes átalányfinanszírozási rátán és két, a kutatási, illetve a piacközeli tevékenységekre vonatkozó finanszírozási rátán alapul; egységes hozzáférési pont kerül kialakításra a résztvevők számára; kevesebb lesz a papírmunka a pályázatok készítése során; és megszűnnek a szükségtelen ellenőrzések és auditok. Az egyik legfontosabb célkitűzés a pályázat benyújtása és a támogatás kézhezvétele között eltelt idő átlagosan száz nappal történő csökkentése, így valamennyi projektet gyorsabban el lehet majd indítani. A Horizont 2020 keretprogram első ízben foglalja egységes keretbe valamennyi európai uniós kutatás- és innováció finanszírozási eszközt. Minden eddiginél nagyobb hangsúlyt fektet arra, hogy a tudományos áttörésekből üzleti lehetőségeket biztosító és sokunk életét jobbá tévő innovatív termékek és szolgáltatások születhessenek. Ezzel egyidejűleg drasztikusan visszaszorítja a bürokráciát, a szabályok és eljárások egyszerűsítésével pedig a legjobb kutatók és még több innovatív vállalkozás érdeklődését igyekszik felkelteni. A Horizont 2020 keretprogram három alapvető fontosságú célkitűzésre összpontosít a támogatások odaítélésekor. Az erre a célra elkülönített 24,6 milliárd euróval – többek között az igen sikeresen működő Európai Kutatási Tanácsnak (EKT) szánt támogatás 77%-os emelésével – a program az EU-nak a tudományok terén világviszonylatban betöltött vezető szerepét igyekszik megerősíteni. A keretprogram 17,9 milliárd eurós költségvetéssel járul hozzá, hogy az EU – ipari vezető szerepét megőrizve – továbbra is élen járjon az innovációban, amit a kulcsfontosságú technológiák 13,7 milliárd eurós támogatásával, a tőkéhez való szélesebb körű hozzáférés biztosításával, valamint a kis- és középvállalkozások segítésével tervez elérni. Végezetül a keretprogram 31,7 milliárd eurót irányoz elő a következő hat igen fontos, Európa egésze számára kihívást jelentő kérdés megoldására: egészség, demográfiai változások és jólét; élelmezésbiztonság, fenntartható mezőgazdaság, tengerkutatás és tengerhasznosítási célú kutatás, valamint a biogazdaság; biztonságos, tiszta és hatékony energia; intelligens, környezetkímélő és integrált közlekedés; éghajlatváltozás, erőforrás-hatékonyság és nyersanyagok; valamint inkluzív, innovatív és biztonságos társadalmak.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Dr Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Dr. Lenner Áron Márk Iparstratégiai Főosztály – főosztályvezető