Az EU 50 éve…
Az EU tagországai
Fontosabb évszámok az Európai Unió létében 1941- a Párizsi szerződésig 1951 – Párizsi szerződés 1956 – Római szerződés 1973 – Hatokból-kilencek 1979 – Európai Parlament 1981 – kilencekből – tizek 1985 – Schengeni egyezmény 1986 – Tizekből – tizenkettek 1987 – Egységes Európai Okmány 1990 – AGENDA 2000 1993 – Maastrichti szerződés 1995 – Tizenkettekből – tizenötök 1995 – Amszterdami szerződés 1995 – Madridi csúcs 2000 – Nizzai csúcs 2001 – Londoni csúcs – Európai Konvent 2002 – Koppenhágai csúcs 2003 – Athéni Csúcs 2004 – Tizenötökből - huszonötök
1941 – től a Párizsi szerződésig Richard Colergi 1923-ban megírja a Páneurópa című könyvét, amelyben ő vázolja először az Európai egyesülés vízióját. Ez egy mozgalom elindulását eredményezi, s így megszületnek az Európai Unió létrejöttének első lépései…
Párizsi szerződés Jean Mounet Franciaország Gazdasági Minisztere kidolgozta, majd Robert Schuman Francia Külügyminiszter kihírdette, hogy közös irányítás alá kell vonni a szén,-vas,-bányászatot, az acélgyártást, és mindent, ami nyersanyagot biztosít a hadiiparnak. Ezen egyezménnyel létrehozták a Mountain Uniót – az Európai szén és acélközösséget. Európai szén és acélközösség: 1951-ben írják alá. Ez a Párizsi szerződés Pániunió: Európai szén és acélközösség. A következő országok részvételével: Benelux államok, NSZK, Franciaország, Olaszország Pánunió lényege: Komoly lépéseket tett a Kartell és a monopólium ellen. Meghatározta az árakat, termelési kvótákat adott meg, bizonyos beleszólásuk volt az elosztásba. Képzéseket indítottak és bányászlakásokat építettek. Felszámolták a kereskedelmi korlátokat, mint a vámok, behozatali tilalmak.
Római szerződés 1956-ban írják alá Rómában Ez az Európai Gazdasági Közösség. Megindul az atomkutatások fejlesztése, aláírják az EURATOM-ot. Lebontják a kereskedelmi korlátokat, vámhatárokat. Közös külső vámfalat hoznak létre. Közös vámpolitika, kereskedelmi politika a kívülálló (harmadik) országokkal szemben. Biztosítják a négy alapszabadságot, az azokat gátló akadályokat megszüntetik. Közös politika bevezetése a mezőgazdaságban, közlekedésben, kereskedelemben Közös versenypolitika folytatása.
Négy alapszabadság: áruk, szolgáltatások, tőke, személyek szabad áramlása. Közös versenypolitika: Szabad versenyt megóvni az eltorzítástól, Közös gazdaságpolitikai koordinálás, jogharmonizáció, közös szervezetek létrehozása, Európai Szociális Alap létrehozása, Európai Beruházási Bank megalapítása kedvezményes hitelek nyújtása céljából, Társulás tengeren túli országokkal, térségekkel, régi gyarmatokkal
Hatokból-kilencek 1973 3 új ország csatlakozik Írország, Nagy-Britannia, Dánia
Az Európai Parlament meg- és átalakulása 1979 Európai Parlament átalakulása. Az EU állampolgárok első alkalommal választják közvetlenül az EU parlamenti képviselőket, ezt megelőzően ugyanis a képviselőket a Nemzeti Parlamentek delegálták. Kialakítják az Európai Monetáris rendszert (EMS), Megalakul az ECU - Európai Valutai egység, - amely az Euro elődje.
Az Európai Parlament épülete Strasbourgban és Brüsszelben
Görögország is csatlakozik Kilencekből - Tízek 1981 Görögország is csatlakozik az Európai Unióhoz
A Schengeni egyezmény A Luxemburgi Schengenben 1985. június 14-én aláírt megállapodás a résztvevő államok közötti közös határaikon gyakorolt ellenőrzés fokozatos megszüntetéséről szólt. A megállapodás egyszerűsítette a határátlépés formaságait, és egyben tervbe vette, hogy lebontják a teljes határokat is.
Tízekből - Tizenkettek 1986 Spanyolország és Portugália is csatlakozik az EU-hoz.
Egységes Európai Okmány Az Egységes Európai Okmány az Európai Unió gazdasági egységét kimondó dokumentum, amely egyúttal előírja a tagállamok fejlettségének folyamatos közelítését és az EU szociális együttműködő jellegének kidomborítását. 1986. február 17-én írták alá. Az Egységes Európai Okmány iktatta a gyakorlatba a szociális egyenlőség szabályait Kiemelt „érdeme” az okmánynak, hogy mára az EU dollármilliárdokat költ az elmaradottabb tagok – országok felzárkóztatására a gazdasági és szociális összetartozás és egyenlőség nevében. Elhatározzák az Európai Unió magalapítását, valamint kiterjesztik az Európai Parlament hatáskörét.
Maastrichti szerződés 1992 február 7-én írják alá Maastrichtban Ez a szerződés az Európai Unió létrejöttéről szól Tervbe veszik az EURO bevezetését és az Eu három alappilléjének kialakítását is. EU három pillére: 1. Gazdasági és pénzügyi unió. 2. Közös kül- és biztonság politika 3. Bel és igazságügyi együttműködés
Tizenkettekből – Tizenötök 1995-ben Ausztria Svédország Finnország csatlakozik az EU-hoz. Norvégiában népszavazást tartottak a csatlakozásról, ahol nem szavazták azt meg, így nem csatlakozott az EU-hoz.
Amszterdami szerződés 1997. október 2-án írták alá Amszterdamban Felülvizsgálja a Maaschtrichti szerződést. Számlapénzként megjelenik az EURO Felállítják a 2. és 3. pillér Intézményrendszerét, Mivel akadozik a Kül- és Biztonságpolitikai együttműködés, ezért azt átemelik a három pillér első helyére. Nem voltak megoldva az intézményi kérdések, a Kelet-Európai blokk csatlakoztatása, mely 10-14 új tagállamot is jelenthetett.
Madridi csúcs 1995. december 15-16-án Madridban, döntenek az EURO elnevezésről és annak egységes használatáról, bevezetéséről.
2000 december 11-én tartották a következő kérdésekről: Nizzai csúcs 2000 december 11-én tartották a következő kérdésekről: Az intézményrendszer és döntéshozatali rendszer átalakítása Lehetővé tenni a gyorsabb döntéshozatalt, könnyíteni a tagállamok megegyezését, hogy az EU hatékonyan tudjon működni a tagállamok nagyarányú növekedését követően is. A Nizzai Szerződés ezért egyrészt továbbvitte a még az Egységes Európai Okmánnyal megkezdett folyamatot, másrészt úgy módosította a tagállamok részvételét a döntéshozatalban, hogy jobban tükröződjenek a népességi súlyok az EU döntéshozó szerveiben .
Londoni csúcs – Európai Konvent Az Európai Konvent alkalomszerűen összehívott nemzetközi konferencia egyes alapvető fontosságú kérdések megvitatására és a megfelelő döntések előkészítésére az Európai Unió keretein belül. 2001-ben tartották Londonban, ahol arról határoztak, hogy 100 ember kidolgozza az Európai Alkotmány tervezetét
Koppenhágai csúcs Koppenhágában az EU először határozta meg a csatlakozni kívánó államok számára a belépés feltételeit. Új jelenség volt, hogy a csatlakozás feltételei között gazdasági szempontok is megjelentek. E kritériumrendszer mentén kezdték el a kelet-európai országok az EU-csatlakozásra való felkészülést. Itt válik reálissá Magyarország csatlakozásának lehetősége az EU-hoz
10 ország aláírja a csatlakozási szerződést az EU-hoz Athéni csúcs 2003. április 16-án 10 ország aláírja a csatlakozási szerződést az EU-hoz Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia
Tizenötökből - Huszonötök 2004-ben még 10 ország csatlakozik az Európai Unióhoz Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia
Huszonötökből - huszonhetek 2007-ben még 2 ország csatlakozik az Európai Unióhoz Románia és Bulgária
Huszonhetekből - … Jelenleg a következő országokkal tárgyalások folynak a csatlakozást illetően. A várható csatlakozásuk dátuma: 2009 Horvátország, Törökország
Fontos oldalak, még több információ http://hu.wikipedia.org/wiki/Eur%C3%B3pai_Uni%C3%B3#Leend.C5.91_tagok_.C3.A9s_tov.C3.A1bbi_orsz.C3.A1gok http://europa.eu/index_hu.htm http://eu.lap.hu http://www.magyarorszag.hu/eu http://www.euvonal.hu http://ec.europa.eu/magyarorszag/index_hu.htm