Péteri György: Montagu Norman és a magyar „szanálási mű” Péteri György: Montagu Norman és a magyar „szanálási mű”. Az 1924-es magyar pénzügyi stabilizációról

Miről lesz szó? Magyar rekonstrukciós elképzelések Revíziós politika Az angol-amerikai rivalizálás és a magyar pénzügyi stabilizáció összefüggése A Bank of England által nyújtott 4 millió fontos előleg A Norman-Popovics egyezmény és a font nemzetközi pozíciója „szanálási válság”

Magyar rekonstrukciós elképzelések Hegedűs Lóránt stabilizációs terve: Cél: a világgazdaságba való bekapcsolódás Liberális gazdasági rend helyreállítása Eszközök: „Gazdasági erők szabad játéka” A társadalmi osztályok közötti egyensúly Béke Kisantanttal folytatandó nem-konfrontációs politika Önálló magyar jegybank felállítása Külföldi tőke bevonása

Magyar rekonstrukciós elképzelések Kállay Tibor: Nagyjából Hegedűs Lóránt terve Változás: a külföldi kölcsön a költségvetés fenntartásához kell A rekonstrukcióban fontos szerep a külföldi tőkének

Magyar rekonstrukciós elképzelések 5 pontos rekonstrukciós terv: 1. monetáris stabilizáció 2. költségvetési egyensúly helyreállítása és stabi- lizálása; külkereskedelmi és nemzetközi fizetési mérlegek tartós egyensúlyának biztosítása 3. külföldi tőke bevonása annak érdekében, hogy: Biztosítható legyen a költségvetési és fizetési mérlegek deficitjének finanszírozása Ipar, mezőgazdaság, infrastruktúra modernizációja

Magyar rekonstrukciós elképzelések 4. a „gazdasági erők szabad játéka” kifejti jótékony hatását 5. „újrakötni, megerősíteni a birodalmi munkamegosztásból, gazdaságföldrajzi szükségszerűségből táplálkozó szálakat”

Gazdasági rekonstrukció – revíziós politika folytatása békés eszközökkel Jelentős külső erőforrások igénybevétele Kállay: a hadügyi program támogatása veszélyezteti a külföldi kölcsön felvételét 1923: bejelenti a külföldi kölcsön felvételét Visszafizetéshez gyors és nagy arányú bevételnövekedés kell Bethlen politikai stratégiája: békés erőgyűjtés Sikeres gazdasági helyreállítás → nemzetközi gazdasági életbe való bekapcsolódás + gazdasági, tásadalmi modernizáció majd revíziós politika

Az angol-amerikai rivalizálás és a magyar pénzügyi stabilizáció összefüggése 1920: puhatolózások a kölcsön felvétele ügyében Franciaország: gyenge gazdasági helyzet + gazdaságpolitikája miatt nem New York: nem akar érdekeltséget itt London a megoldás A kölcsön a békeszerződés ratifikációjáig és a Jóvátételi Bizottság beleegyezéséig nem jöhet létre A volt monarchia helyén politikai ellenségeskedés ellehetetleníti a gazdasági együttműködést

1921-22: rekonstrukciós tervek Az angol-amerikai rivalizálás és a magyar pénzügyi stabilizáció összefüggése 1921-22: rekonstrukciós tervek Walder Gyula: Duna-menti államok pénzügyi és kereskedelmi vállalkozása Madarassy-Beck Gyula hasonló elképzelése 1923: a kölcsön forrása csak London lehet (Bank of England, Treasury)

A Bank of England által nyújtott 4 millió fontos előleg 1924: jóvátételi kötelezettségek rendezése Zálogjogok felfüggesztése Népszövetség pénzügyi Bizottságának jelentése a stabilizáció tervére A kölcsön mégis kérdéses még 12 millió fontos kölcsön: 1/3-a a kontinensről, 1/3-a New Yorkból, 1/3-a Londonból lenne Ok: Montagu Norman aggodalmai: Nem akar egyedül felelősséget vállalni (a kölcsön elsősorba politikai érdekű, nem gazdasági) A visszafizetésnél az egyéb fizetési kötelezettségek mellett ennek kell elsőbbséget élvezni

A Bank of England által nyújtott 4 millió fontos előleg Megoldás: angol kormány levele: Minden eszközzel támogatni kell a segélyt Újabb probléma: New York nem vállal szerepet A 4 millió fontot Londonnak kellene vállalni Norman ismét a politikusok fellelősségvállalását akarja Philip Snowden angol pénzügyminiszter levele: Közép-Európa stabilizálása és a Népszövetség presztízsének megőrzése miatt vállalni kell Lehetővé válik a kölcsön

A Norman-Popovics egyezmény és a font nemzetközi pozíciója I. vh.: Európa eladósodik az USA-nak USA: nagyméretű expanzióra képes gazdaság Nemzetközi befektetések növekedése Nemzetközi kereskedelemben egyre nagyobb szerep Anglia: technológiailag kiöregedett ipar Magas költségszint Strukturális merevség London vs. New York: 2 fő feladat Gazdasági hegemónia megőrzése a hagyományosan brit érdekeltségek és a brit birodalom felett Stabilizálni a font világvaluta szerepét

A Norman-Popovics egyezmény és a font nemzetközi pozíciója Háború után: dollár stabil aranyalapú maradt ↔ font ingadozó London célja: az európai stabilizáció a font segítségével jöjjön létre Az európai valuták font alapúak legyenek Angol stratégia: Amerikai tőke biztosítása a stabilizációban A font háború előtti aranyparitás szintre emelése és ott áttérni az aranyalapra Helyreállítani és stabilizálni a font világvaluta szerepét A szükséges kölcsön fejében a fonthoz kellett kötni az országok valutáját és a monetáris tartalékokat Londonban kellett elhelyezni

A Norman-Popovics egyezmény és a font nemzetközi pozíciója Minden londoni kibocsátás révén előálló követelés a Bank of England-nél levő számlára befizetendő, amíg rekonstrukciós célra fel nem használják. Ezeket a Bank értékpapírokba fekteti be A magyar kormány minden külföldi valutáját a Magyar Nemzeti Bankban tartja A stabilizációs politika alapja a font Az MNB csak a Bank of England-del áll kapcsolatban Az előleg visszafizetéséig a Bank of England kérheti a MNB leszámítolási kamatlábának emelését

A Norman-Popovics egyezmény és a font nemzetközi pozíciója Gazdasági stabilizáció → Közép- és Délkelet-Európa gazdasági integrációja → új piacokat nyit Angliának + Közel-Kelet A tengerentúli piacok elvesztéséért kompenzáció: Dél-Amerika Iparosodottabb lett Kölcsönt New Yorktól kér Közép-Európa felélesztése: csökken az amerikai gabonaimport → ezáltal a dollárszükséglet is Mezőgazdasági támogatás → saját élelmiszer ellátásának költsége is csökken és font alapú rendszerek jönnek létre

„Szanálási válság” Harry A. Siepmann levele Norman-nek Norman válasza: Nem ért egyet a fontalappal és a kamatlábakkal Norman válasza: „koldusok nem lehetnek válogatósak” a kölcsön fejében jogosak a követelések A fonthoz kötött korona 11%-kal felértékelődik Exportszektor válsága: Norman az egységnyi termelésre eső bevételt 15-20%-kal csökkenti

„Szanálási válság” Eredmény: sem a profitoknak, sem a reálbéreknek nem volt elég tartaléka, hogy a felértékelt koronaárfolyamhoz alkalmazkodni tudjanak Az élelmiszer-gazdaság válsága: Likviditási problémák Malomcsődök

Konklúzió A „szanálási mű” - Montagu Normannak is köszönhetően - a nemzetközi gazdasági rendszerben súlyos hátránnyal induló magyar gazdaságot, és 6-7 év alatt összeomlást eredményezett London és a font világgazdasági szerepének megőrzése és a Közép-Kelet-Európai gazdasági föderáció helyreállítása közötti harmónia nem valósult meg

Köszönöm a figyelmet!