Gazdaságpolitika és az infrastruktúra fejlődése (1867-1914)

Az integrációs kutatások fellendülése 1950-es évek: Formálódott az európai gazdasági együttműködés intézményi struktúrája (ESZAK, EGK stb.) – kutatási konjunktúra Gazdasági közösségek – politikai egységesedési mozgalmak vizsgálata; Római Szerződés Népszerű téma: a Habsburg-birodalom egységének vizsgálata Kutatások: USA, Anglia, No, Ausztria Jelesebb kutatók: Fink, Good, Gross, Komlos, Brusatti, Matis

A Monarchia integrációjának megítélése 1929: Jászi Oszkár: „A Habsburg birodalom felbomlása”: centripetális és centrifugális erők 1945 után, szoc. országok azt hangsúlyozták, hogy a pol. szétesés természetes, azt gazd. felbomlás előzte meg K.M.Fink (1968): Az integrációban a tetőpont az 1850-es évek (Zollverein) – utána szétesés jöhetett Újabban: konvergáló és divergáló erők vizsgálata – valóságos gazdaságtörténeti folyamatok Köv: más eredmények: az egyben maradás, az összetartozás lehetősége és ennek erősödése

Magyarország helyzete 1850 után Alárendelt pozíció – katonai megszállás Osztrák katonai irányítás, 1852 után kemény kormányzati modell Rendeleti úton való kormányzás; liberális gazdasági utasítások Világgazdasági konjunktúra – a magyar gazdaság lassan alkalmazkodik Osztrák tőkebefektetések – gyors ipari és szolgáltatási fejlődés (vasút, bank, ipar) 1859-67: oldottabb rendszer, javuló pozíció

A berendezkedés gazdasági vonatkozásai 1867 után Magyarország alárendelt pozícióból mellérendelt helyzetbe került - Ausztria nehezen viseli A közös ügyek rendszere: külügy hadügy ezek pénzügye az uralkodó A közös érdekeltségű ügyek: a közösen kialakított vasút 1867 előtti államadósság a jegybank és a pénz a vámok kérdése az adók

A centripetális gazdasági erők 1. A vasút kiépülése 1841, Kübeck: egységes, Bécs központú vasút 1848: Széchenyi: Pest-Buda központú sugaras elrendezésű magyar vasútrendszer Az 1850-es évek: osztrák tőkebeáramlás, osztrák vasúttársaságok bejövetele, fővonalépítés 1880-ig külföldi tőke, majd hazai források (MÁV) Osztrák vasútmodell, eszközök és szokások –egységes vasúti rendszer A műszaki, szakismereti háttér megteremtése Kamatgarancia, állami bürokrácia

Vasútépítési ciklusok

A magyar vasúthálózat 1857-1890 között

Ausztria-Magyarország vasúthálózatának főbb vonalai (1841-1900)

2. A bankintézmények kiépülése A reformkori takarékpénztárak + 1 bank: döntően hazai tőkéből 1850 után: osztrák tőke betelepedése 1816-1878: jegybank: ONB; 1878: helyette közös jegybank: O-MB (Az államadósság kezelése: közös kötelesség) A kereskedelmi bankhálózat jelentősebb intézményei: külföldi tőkéből (forgalmi bankok) 1880 után: javul a hazai gazdaság, erősödik a hazai tőkefelhalmozás – hazai tőkeintézmények jönnek létre

A bankintézmények (2) Szakosodott hazai pénzintézmények alakulnak ki Az egységesülés legtisztább jegye: a kamatlábak kiegyenlítődése – a kamatlábak csökkentek Szindikátusi szerződések (bankalapítás, működés) Bank-és ipari érdekeltségi csoportok kialakulása Monarchia szinten Jelentős tőkekoncentráció Bankvezetőség: nem nemzetiségi alapon szerveződik (szaktudás)

A pénzintézmények száma Magyarországon (1866-1895) Pénzintézet fajtái 1866 1895 bankok 4 264 takarékpénztárak 57 583 földhitelintézetek 1 7 hitelszövetkezetek 22 968 összesen 84 1822

Az 1873-ra felépült 2. tőzsdeépület

Az 1905-ben átadott Tőzsdepalota

Egy krach anatómiája (1873) 1867-73: tőzsdei növekedés, rt, pénzbőség Bankok: ingatlanüzlet, üzleti vállalkozások létrehozása, 1866-73: 564 új bank és pénzintézet. 1873. május: Bécs, tőzsdepánik, gyors értékcsökkenés – átterjed Budapestre is. Speciális magyar körülmények: agrárválság, kolera, államháztartási hiány (1873: 56 millió forint); 1873-ban az árfolyamveszteség 55 millió volt, ennek 80 %-a banki papíroké. 1873-79 között 50 bankot számoltak fel, köztük óriásbankok (az MHB túlélte)

3. Gazdaságtámogatási rendszer Az állam feladatai - katasztrófa-elhárítás, + stratégiai, tőkehiányos ágazatok fejlesztése Az eszközök: az ipartámogató törvények 1881: adókedvezmények, illetékmenteség stb. 1890, 1899, 1907 – kedvezmények hosszabbítása, állami támogatás, segélyek Kedvezményezettek: szeszgyárak, textilipar, vegyipar (NyMo, Felvidék, Brassó) Közlekedés: MÁV létrehozása, egységesítés - Regionális kiegyenlítődés, felzárkózás

4. A munkaerőmozgások Mo: 1867 után gyors iparosodás – óriási munkaerőigény Utánpótlás: képzett szakmunkások a Monarchia nyugati területeiről – termelésirányítók, középvezetők Osztrák típusú szakszervezetek, német nyelv, munkásszerveződések, munkáséletmód, fogyasztás, újság (Népszava) Mo-ról: értelmiségi vándorlás, annak szinte minden szegmensében (bölcsészeti, műszaki, természettudományi stb. foglalkozásúak)

5. Ipari vállalkozók és vállalkozások Külföldi tőkebeáramlás – eleinte osztrák és cseh vállalkozók, később németek, olaszok és svájciak. Integrálódás a hazai viszonyokhoz (jogszabályok, asszimiláció, bankrendszer, termelési sajátosságok) Közös ipari vállalatok (Skodához kapcs: Hazai Gépgyár, Láng Gépgyár, Győr stb.) Működési területük általában: vasút, gépipar, nehézipar stb.) 1914-ig: mintegy 50 ilyen kartell alakult.

6. A közös külkereskedelem A 18. század közepe óta folyamatosan erősödött, 1850 után a kereskedelem növekedése felgyorsult 1850: Vámunió; 1867 után vámszerződés Nagykereskedelmi hálózatok kialakulása – jelentős egységesítő tényező Az árkiegyenlítődés folyamata Mo: 1905-ig külkereskedelmi aktívum, utána romlott a mérleg A Monarchia a vámkülfölddel szemben romló teljesítményt mutatott

A közös külkereskedelem (2) Az áruszerkezet alapvetően a birodalmi munkamegosztásnak megfelelő Újdonság: gabona-monokultúra helyett egyre inkább a lisztkivitel Az agrárérdekeltségek vámrendszerrel védik a hazai termelőket A századfordulón Mo. a Balkán felé már egyre több ipari terméket tudott eladni 1867-1913 között 10 %-ról 35 %-ra nőtt az ipari kivitel (Eddie Scott számítása)

7. Társadalmi kapcsolatok egységesítő ereje Közös uralkodó, közös udvar, közös székhelyek Arisztokrácia: eleinte hazai, később birodalmi szinten házasodik, szerez társadalmi tőkét Vállalkozók: betelepedés és asszimiláció, házasságok, földszerzés Munkásság: az osztrák fogyasztási kultúra Az egyházi intézmények között egyre több kapcsolat A bürokrácia: németes, merev A hadsereg: KuK-rendszer