Az EU energetikai irányelveinek magyarországi bevezetéséről Balatongyörök, március 26. Dr. Gordos Péter szakállamtitkár Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium

Tartalom I.Az EU energiastratégiája II.A magyar energiapolitika fő kihívásai III.Hazai intézkedések

Az EU Energiastratégiája a második energiastratégiai felülvizsgálatról szóló közlemény alapján A Bizottság „Biztonsági és Szolidaritási Akciótervet” javasol a következő 5 területen  infrastruktúra és ellátás-diverzifikáció;  energia külkapcsolatok;  kőolaj- és földgáztartalékok képzése;  energiahatékonyság;  az EU-n belüli források jobb kihasználása.

I. Infrastruktúrafejlesztés és ellátás- diverzifikáció prioritásai  Déli földgázkorridor kiépítése (Nabucco);  LNG (cseppfolyósított földgáz) Akcióterv;  Közép- és Délkelet-Európa földgáz- és villamosenergia- hálózata észak-déli irányú összeköttetéseinek fejlesztése;  Balti Összekapcsolási Terv;  Mediterrán Energiagyűrű;  Északi-tengeri Offshore Szélenergia Hálózat;

II. Energia külkapcsolatok továbbfejlesztése  Megbízható partnerség a szállító és tranzitországokkal;  a közösségi vívmányok (acquis) és az Energia Karta alapjain;  Partnerségi együttműködés megújítása Oroszországgal;  „Speaking with one voice”;

III. Kőolaj- és földgáztartalékok képzése  2006/67/EK irányelv felülvizsgálata: a tagállamok minimális kőolaj és kőolajtermék készletezési kötelezettségének szigorítása;  2004/67/EK irányelv felülvizsgálata: a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről, biztonsági földgáz tárolási kötelezettségek szigorítása;

IV. Energiahatékonysági csomag A következő irányelvek felülvizsgálata, a termékkörök kiterjesztése és a feltételek szigorítása  Energiafogyasztó termékekre vonatkozó energiacímkézés;  Épületek energiahatékonysága;  Eco-design;  Kapcsolt hő- és villamos energiatermelés;

V. Az EU-n belüli források jobb kihasználása  megújuló energiaforrások arányát az Unión belül 2020-ra 20%-ra kell növelni;  Kőszénfelhasználás;  Kőolaj, földgáz, tőzeg;  nukleáris energia; Tartalékok hatékonyabb kihasználása / arányuk növelése

Tartalom I.Az EU energiastratégiája II.A magyar energiapolitika fő kihívásai III.Hazai intézkedések

Az energetikában kezelendő főbb kihívások  Energiaimport függőség – ellátásbiztonság;  Energiaárak – versenyképesség;  Állami szerepvállalással az energiahatékonyság fokozása, illetve a megújuló energiafelhasználás növelése – fenntarthatóság;  A formálódó közösségi energiapolitikával való összhang megteremtése, illetve annak a hazai érdekeknek megfelelő alakítása;

Ellátásbiztonság Az energiaellátás folyamatosságá- nak és biztonságának fenntartása és javítása.  Energiaforrás-struktúra  Energiaimport diverzifikáció  Stratégiai energiahordozó készletek CélRészterületek

Versenyképesség Az energetika járuljon hozzá hazánk verseny- képességének növekedéséhez.  Liberalizált energiapiacok,  Energiaárak, szociális gondoskodás  Korszerű távhőszolgáltatás CélRészterületek

Fenntarthatóság A fenntartható fejlődés elveinek érvényesítése.  Energiahatékonyság, takarékosság  Megújuló energiaforrások CélRészterületek

Tartalom I.Az EU energiastratégiája II.A magyar energiapolitika fő kihívásai III.Hazai intézkedések

Földgázellátás-biztonság Tárolóbővítések  A földgáz biztonsági készlet létesítését az eredeti tervek szerint folytatni kell; ezzel a jelenleg rendelkezésre álló 500 Mm 3 -ről az év végére 1,2 Mrd m 3 -re nő hazánk biztonsági földgáztartaléka;  Az ismert befektetői szándékok szerint a kereskedelmi tárolók kapacitása a jelenlegi kb. 3,7 Mrd m 3 -ről 2010-re 4,1 Mrd m 3 -re, 2011-re kb. 4,8 Mrd m 3 -re bővül;  Ezzel párhuzamosan a kereskedelmi tárolók jelenlegi 53,2 Mm 3 /nap-os kapacitása 2011-re 62,2 Mm 3 /napra nő; Új beszállítási útvonalak A források diverzifikálása érdekében folytatni kell az alternatív gázszállító útvonalak kiépítésére megkezdett munkát, legyen szó akár a Nabucco, akár a Déli Áramlat vezetékekről, vagy LNG terminálról. Rendszerösszekötés  Magyarország mint elosztóközpont;  NETS program;  horvát-magyar, román-magyar, szlovák-magyar rendszer- összekötő vezetékek;

A szénipar támogatása  Az Európai Unió energiabiztonságának a belföldi primer energiahordozók felhasználásán keresztül történő megerősítése indokolttá teheti a széntermelési kapacitások fenntartását.  2005-ben Magyarország a szénipar részére nyújtott állami támogatásról szóló 1407/2002/EK tanácsi rendelettel összhangban szerkezetátalakítási tervet jelentett be az Európai Bizottságnál a szénbányászati ágazat tekintetében.  Az intézkedési terv 2004-től 2014-ig tartó időszak tekintetében tartalmaz részletes intézkedéseket. Tekintettel arra, hogy a 1407/2002/EK rendelet december 31-én hatályát veszti, a Bizottság a magyar bejelentést tudomásul vette, de a jóváhagyást december 31-ig adta meg.

Atomerőművi kapacitások A Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítása  Program benyújtása: legkésőbb a tervezett üzemidő lejárta előtt négy évvel (2008. december 15-ig)  A Paksi Atomerőmű Zrt november 14-én benyújtotta az OAH-NBI-nek az ÜH programot  Üzemeltetési engedély megkérése: a tervezett üzemidőre érvényes üzemeltetési engedély lejárta előtt 1 évvel Az új blok(kok)kal kapcsolatos H/9173. számú országgyűlési határozati javaslat  március 11. – a kormány elfogadja az új atomerőművi blokkokkal kapcsolatos KHEM előterjesztést;  március 13. – a KHEM benyújtja az OGY-hez a H/9173. számú határozati javaslatot;  március 18. – a Gazdasági és informatikai bizottság egyhangúlag támogatta a H/9173. számú országgyűlési határozati javaslatunkat;  március 30. – a Környezetvédelmi bizottság tárgyalja a határozati javaslatot és várhatóan jövő héten kezdődik a plenáris ülés – általános vita

Energiahatékonyság A Kormány elfogadta a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervet [2019/2008 (II. 23.) Korm. hat.] Az energiahatékonyság hatásai  import függőség csökkenés;  a környezet javulása és tudatos javítása;  csökkennek a lakosság energia terhei; Az energiahatékonysági beruházások támogatását szolgáló források  Energiatakarékossági Hitel Alap;  Panelprogram;  ÖKO program;  Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP);  Környezetvédelem és Energetika Operatív Program (KEOP);  Tervezett Zöld Beruházási Rendszer;

Megújuló energiaforrások  A megújuló források részaránya Magyarország energiafelhasználásában 2020-ra 13%;  2013-ig a KEOP-ban mintegy 100 milliárd forint megújuló energiaforrásokra és energiahatékonyságra, a többi program forrása bizonytalan;  A Kormány 2008 szept. 4-én elfogadta az új megújuló energiahordozó felhasználás növelési stratégiát; A POLICY forgatókönyv eredmény táblázatai (PJ) Megújuló energiafelhasználás mindösszesen Mindösszesen49,92103,66149,54186,28 Bioüzemanyag0,2110,4616,2719,55 Összesen (bioüzemanyag nélkül)49,7193,20133,27166,73 Vízenergia0,730,710,790,88 Szél0,042,024,046,12 Napenergia (napelem+napkollektor)0,080,531,101,66 Geotermikus3,635,608,4011,36 Biomassza43,5678,08107,04130,81 Biogáz+biometán0,303,909,0612,57 Hulladék megújuló része1,382,352,843,33

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!