Az ITD Hungary exportfejlesztési tevékenysége és szolgáltatásai :C1: Dr. Fórián István hálózati igazgató Sárrét Expo Püspökladány, 2008. június 21.

A magyarországi vállalkozások céljai Hosszú távú stabil piaci jelenlét a régióban Meglévő tradicionális piacok megtartása Regionális - Közép-Európa - pozíciók megszerzése Versenyképes üzleti és kereskedelmi, növekedési modellek az EU-n belül Ausztria, Olaszország, Románia, Szlovákia, Csehország 2

A magyar KKV-k kihívásai Külpiaci stratégia hiánya – bizonytalan eseti ügyletek Proaktív vs. reaktív piaci viselkedés Külpiaci változások rugalmatlan követése Elégtelen kooperációs készség Informális együttműködés (tanácsadás, gépkölcsönzés,stb.) 54% Formális együttműködés (közös beszerzés,értékesítés, termelés) 17 % Beszállítói kapcsolatok kihívásai (%-os éves költségcsökkentés) > programozott hatékonyság növelés Párhuzamos tevékenységek > párhuzamos költségek > alacsonyabb termelékenység Forrás: GKM 2007 3

KKV-k direkt és indirekt exportlehetőségei Termék/szolgáltatás exportja Kkv részarány 20% Innovatív termék/technológia exportja Kkv részarány 10% MISZ felmérés szerint a termékek 51% nemzetközileg versenyképes További 26% kis fejlesztéssel versenyképes lehet Beszállítói lehetőségek A Kkv-k több, mint 50%-a végez beszállítást Intenzívebb és koncentráltabb külpiaci megjelenés Innovációs kooperáció belföldön és külföldön Külföldi cégalapítás/befektetés Képviseletek Privatizációs folyamatokba való bekapcsolódás Akvizíciók, befektetések Bekapcsolódás új értékláncokba Kereskedelemi és beszállítói pozíciók a hazai K+F képességek megerősítése logisztikai és disztribúciós kapacitások kihasználása a Magyarországra beáramló tőkével elsajátított management Know-how továbbadása és hasznosulása 4

Külpiaci alkalmassá tétel Belföldi vállalkozások inkubációja Célcsoport helyzetfelmérése – export indulási akcióprogram kidolgozása – cégek képzési támogatása – üzletfelek azonosítása Árualap exportképessé tétele Finanszírozási és marketinglehetőségek,minőségbiztosítás, megfelelőségi tanúsítás, fogyasztóvédelem, környezetvédelmi előírások Külkereskedelmi know-how megszerzése Nyelvismeret, külkertechnikai tanácsadás, kereskedelmi szabályok, exporttal kapcsolatos pénzügyi, munkaügyi kérdések Sikeres inkubáció > külpiaci megjelenési képesség

Árualapok felmérése az exportképes vállalatok körében Árualap ismerete – az értékesíthetőség és az exportbővülés alapja Árualap adatbázis – korszerű informatikai háttér Struktúra – 2008-as EU szabványos TEÁOR kulcsok szerint Exportálni szándékozó vállalkozások által on-line töltve, frissítve – aktív napi szintű közreműködés Középtávú cél: Külgazdasági E – market kialakítása - kereslet és kínálat egy helyen és időben legyen elérhető

Paradigma váltás az ügyfélkezelésben – proaktív ügyféllátogatás Kulcskompetenciák területén vállalatorientált, cégközpontú, piaci alapokon működő minőségi tanácsadás Ágazati struktúra szerint szervezett, ügyfélmenedzsment működtetése Proaktív üzletfejlesztési segítség > egyedi konzultációk, közvetlen, személyes kapcsolatok kialakítása Cég lehetőségeit figyelembe véve közösen kidolgozott relációkra és termékcsoportokra bontott éves külpiaci akcióterv Vállalatok igényeire szabott szolgáltatáscsomagok

A külpiaci jelenlét sikerének kulcstényezői Lokális és regionális piacok ismerete Termék, versenytársak Szabályozás, nemzeti kultúra Nyelvismeret Management – elkötelezettség, akarat Kockázatvállaló képesség Kapacitás – tőkeerő Dilemmák: Belpiaci Sikerek <> Kilépési szándék a külpiacokra Felvásárlási kihívások <> önállóság megtartása

ITD Hungary szerepvállalása Eszközrendszerünk keretein belül maximális segítség a fejlődésben érdekelt partnereknek Üzleti lehetőségek/partnerek felkutatása Külpiaci megjelenés és megjelenítés Befektetési és tőkekihelyezési lehetőségek Támogatási rendszerek Lehetőségeinket meghaladják: Konkrét finanszírozási forrás biztosítása Tőkésítés Üzletkötés/bonyolítás 9

Eszközrendszer Külpiaci hálózat – 56 iroda

Regionális Irodahálózat Miskolc Salgótarján Nyíregyháza Győr Eger Tatabánya Debrecen Budapest Veszprém Békéscsaba Zalaegerszeg Szekszárd Kaposvár Szeged Pécs

ITDH irodák a szomszédos országokban Újvidék Csáki Mihály Kolozsvár Szepessy Szabolcs Marosvásárhely Lázár Balázs Szabadka Farkas Imre Nagyvárad Szabó Ödön Temesvár Kása Zsolt Belgrád Pozsony Bukarest Zágráb Bécs Csíkszereda Szász Lóránd Sepsiszentgyörgy Deák Gyöngyvér

Eszközrendszer – Szolgáltatások Egyedi, cégigény alapján összeállítható csomagok Partnerkeresés Piaci tanulmány Árubemutató Magasabb és koncentráltabb támogatási rendszer Kiállítások- és rendezvények külpiacon Árubemutató külföldön Reklám-és arculatmegjelenítés Iroda / bemutatóterem nyitása külföldön Nemzetközi szervezet tagsági díj Megfelelőségi tanusítványok Komplex marketing akciók

Eszközrendszer – Információ szolgáltatás Adatbázisban történő keresés Lead management Piaci igény megjelenése> azonnali reagálási lehetőség Hálózat > világpiaci integráció Kereskedelemtechnikai, vámügyi, adózási információk Tenderinformációk Komplex EU-s információk

Eszközrendszer – Kapcsolatépítés Előzetesen felmért igények szerint szervezett rendezvények Üzletember találkozók Szakmai kiállítások Termékbemutatók Beszállítói fórumok Beszállítói partnertalálkozók Résztérítéses szolgáltatások – egyedi igények alapján Célzott partnerszervezés Egyéni vállalati tárgyalás-szervezés Ágazati üzletember találkozó Egyedi szakmai fórum szervezése Tőkekihelyezés támogatása

Eszközrendszer – Beszállítói Programok Jellemzői: Befektetés-ösztönzési eszköz KKV fejlesztési eszköz Feladatok Koordinációs Szervezési Kapcsolattartási Regionális Beszállítói Programok kialakítása Projektek kidolgozása Program továbbfejlesztése

Beszállítói Program elemei

Beszállítói Program Hálózatépítési modul Cél: Vertikális, horizontális együttműködések kialakulásának elősegítése Nagyvállalatok, integrátorok beszállítói hálózatának megerősítése Eszközök: Célzott beszállítói partnerkeresés Beszállítói fórum Beszerzői- beszállítói üzletember találkozó

Nagyvállalati beszállítói hálózatok Beszállítói Program Nagyvállalati beszállítói hálózatok Beszállítói hálózatépítési stratégia Nagyvállalatok igényeinek felmérése alapján Konkrét hálózatépítési együttműködések kialakítása (pld. Suzuki, Dana, Valeo, Claas) KKV-k részére testre szabott támogatás kidolgozása, ágazati menedzserekkel közösen Tapasztalatok értékelése, „after-care”

Szolgáltatási Modul Beszállítói Program Beszállítói rendezvények Tevékenység alapja a kapcsolattartás a nemzetközi nagyvállatok regionális beszerzési központjaival Beszállítók felkészítése (képzési projektek,”best practice” gyártási, vezetési módszerek ) Beszállítói Útmutató terjesztése Szoros együttműködés a szakmai szervezetekkel ITDH működteti Adatbank: mintegy 1800 beszállítói KKV Évente: 8-10 nagyobb beszállítói üzletember találkozó 2006. Beszállítói Road show: 8 vidéki nagyvárosban

Beszállítói Program Beszállítói Klub Fórum a beszállítók részére Tematikus rendezvények, előadások, tapasztalatcsere, konzultáció Minden beszállító részére elérhető Rendszeres klub ülések, központi és regionális Regionális Klubok hálózatának kialakítása 2008 üzleti terv forrásai bevonásával A Beszállítói Klub eddig három alkalommal ülésezett ülés 2006. május 4. Finanszírozási kérdések ülés 2006. szeptember 27. SUZUKI Beszállítói hálózat építésének tapasztalatai 3. Ülés 2006. november 2. Logisztika Eddigi tapasztalatok: a vállalatok kedvezően fogadták, jó lehetőség az információ és tapasztalat szerzésre mintegy 100 cég vett eddig részt regionális klubokat is hozunk létre

Beszállítói tevékenység >külpiaci versenyképesség A beszállítás a piaci siker, az innováció, a továbbfejlődés és az integráció biztosítéka: A beszállítás magas termelési kultúrát, termelékeny és korszerű gyártást igényel A beszállítók számára megbízható, hosszú távon tervezhető hazai és nemzetközi piacot biztosít Megteremti a külpiaci versenyhez szükséges, hatékony termelési és működési struktúrákat Hálózatépítés az integrátorok és a vállalatok között Értékláncok kialakulása Gazdasági fejlődés - pld. Suzuki Pilot Projekt eredménye 2005-2007: 6,3 Mrd Ft beruházás 533 új munkahely Forrás ITDH Befektetési vonzerő növelése 22

A magyar tőkeexport jellemzői A kis hazai piac kinövése után közeli új piacokra való belépés A versenyképesség növelése Igen erős vállalati koncentráció Főleg közép-kelet európai országokba irányul Speciálisan a KKV-k esetében A környező országok magyarlakta településein kommunikációs előnyök Határmenti együttműködések A kis hazai piac kinövése után közeli új piacokra való belépés A versenyképesség növelése A magyar tőkekivitel fő hajtóereje (a nemzetközi tapasztalatokkal azonos módon): a vállalati növekedési kényszer (piacszerzés) és a versenyképesség növelése (termelési költségek a csökkentése). Igen erős vállalati koncentráció 15 nagyvállalat adja a magyarországi FDI export mintegy 80%-át Főleg közép-kelet európai országokba irányul (KKE-országokban piacra lépő vállalkozások számára probléma a gyorsan változó, nehezen átlátható jogi szabályozás a bürokrácia és a korrupció.) A környező országok magyarlakta településein kommunikációs előnyök Határmenti együttműködések

A magyar tőkeexport potenciális célterületei A kis- és középvállalkozások számára: a környező országok (magyarlakta területei) – előnyös földrajzi elhelyezkedés, a regionális sajátosságok ismerete, közös anyanyelv. Hazai nagyvállalatok számára: elsődlegesen Közép-Kelet-Európa – felvásárlások, „regionális multivá” alakulás. Lehetséges egyéb befektetési terep: a földrajzilag távolabb eső, fejletlenebb országok – Oroszország és a volt szovjet tagállamok, illetve Délkelet-Ázsia (különösen Kína, India és az ún. kistigrisek). A magyar kis- és középvállalkozások – Magyarország előnyös földrajzi elhelyezkedésének, a regionális sajátosságok ismeretének, bizonyos esetekben a közös anyanyelvnek köszönhetően – a környező országokban a nyugati befektetőknél jobb esélyekkel indulhatnak a kedvező befektetési lehetőségekért folytatott versenyben. A kis- és középvállalkozások hatékonyabban tárják föl a gyakran csak lokális piaci lehetőségeket, s a nagyvállalatoknál könnyebben küzdik le a piacra lépés nem gazdasági jellegű akadályait. Az elmúlt évek magyar tőkeexportjában jelentős részt tettek ki a jellemzően kis- és középvállalkozások által Románia és Szlovákia magyarlakta részein végrehajtott beruházások. A hazai piac – kis mérete, illetve fokozatos telítődése következtében – egyes hazai nagyvállalatok számára egyre kevésbé biztosít megfelelő növekedési lehetőségeket. Ezek a vállalatok közép-kelet-európai felvásárlások, esetleg zöldmezős beruházások révén egyfajta „regionális multikká” alakul(hat)nak. Az elmúlt évek magyar tőkeexportja meghatározó részben néhány ilyen nagyvállalat (pl. MOL, OTP Bank) regionális terjeszkedésének köszönhető. A hazai vállalatok külföldi befektetéseinek további irányát a földrajzilag távolabb eső, fejletlenebb, de épp ezért a tőkeerősebb nyugati befektetők által még kevésbé feltárt piacok kiaknázása jelentheti. Ezek közül ki kell emelni Oroszországot (és általában a volt szovjet tagállamokat) és az ázsiai piacokat (különösen Kínát, Indiát és az ún. kis tigriseket), amelyek hosszabb távon rendkívüli növekedési potenciállal rendelkeznek, jóllehet egy részük egyelőre még kockázatos befektetési terepnek számít. Az elmúlt években csak néhány ilyen befektetés történt (pl. a Richter oroszországi befektetései). A következő években a magyar tőkeexport egyik fő irányát az a tendencia határozhatja meg, hogy a magas élőmunka-igényű, alacsony hozzáadott értéket előállító, összeszerelő jellegű termelési tevékenységek fokozatosan az alacsonyabb bérszínvonalú, jelentős szakképzetlen (esetenként szakképzett) munkaerő-tartalékkal rendelkező kelet-európai vagy távol-keleti országokba helyeződnek át. Ez a tendencia egyelőre csak a Magyarországon megtelepedett multinacionális vállalatokat jellemzi, de a hazai bérek felzárkózása feltehetően a hazai vállalatokat is hamarosan erre fogja kényszeríteni.

A tőkeexport távlati előnyei a magyar gazdaság szempontjából Túllépés a hazai piac korlátain A célországok piacaira történő könnyebb belépés, ezen piacok dinamikus növekedési potenciáljának kihasználása A célországok komparatív előnyeinek kihasználása Az innovatív eljárások szélesebb körű felkutatása és gyakorlati alkalmazása, a versenyképesség növekedése A határon túli magyarok boldogulásának elősegítése A magyar vállalatok túlléphetnek a hazai felvevő és erőforráspiacok korlátain (pl. a megfelelő szakképzettséggel rendelkező, mobil munkaerő hiányán). A célországok piacai közvetlenül elérhetővé válnak a magyar vállalatok számára, könnyebbé válik a magyar termékek bevezetése a célországok piacaira. A célországok komparatív előnyeinek (pl. az alacsonyabb bérszínvonal) kihasználása hatékonyabbá teszi a magyar vállalatok működését. A magyar tőkeexport vállalati szinten elősegítheti az innovatív eljárások felkutatását és gyakorlati alkalmazását, s így hozzájárulhat a versenyképesség növekedéséhez. A környező országokban megvalósuló magyar beruházások elősegíthetik a határon túli magyarok boldogulását.

Magyarországi cégek tőkekihelyezése (FDI) Millió Euro Összes tőkekihelyezés: 9,6 milliárd Euro Magyarországra beáramlott tőke: 60 milliárd Euro Forrás: MNB, 2007

Külföldi magyar közvetlen tőkebefektetések* állományának megoszlása Magyar működőtőke-export Külföldi magyar közvetlen tőkebefektetések* állományának megoszlása célország szerint ágazatok szerint *egyéb tőke nélkül Forrás: Magyar Nemzeti Bank

Magyar vállalkozások külföldi befektetéseinek állománya millió EUR Bulgária 393,5 Horvátország 535,1 Lengyelország 216,9 Macedónia 397,5 Oroszország 429,0 Szerbia 482,7 Szlovákia 2.114,4 Ukrajna 684,2 Románia 479,0 A fogadó országok statisztikái ettől jelentős eltéréseket mutatnak, pl a román 2007 végére is csak MNB fizetési mérleg statisztikák alapján, 2007 szeptemberig

Nagyobb magyar befektetők külföldön MOL: Szlovákia, Románia, Horvátország, Szerbia, Szlovénia OTP: Szlovákia, Bulgária, Horvátország, Románia, Szerbia, Montenegró, Ukrajna, Oroszország Magyar Telekom : Macedónia, Montenegró, Románia Danubius Hotels: Románia, Szlovákia, Csehország Trigránit: Románia, Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Szerbia, Szlovénia, Montenegró, Horvátország Richter: Oroszország, Lengyelország, Ukrajna, Románia Dunapack: Bulgária, Románia, Horvátország, Ukrajna, Lengyelország Tranzakciók: 2000 november-decemberében a MOL részesedést szerzett a Slovnaftban (kb. 300 M euró) 2001 januárjában a Matáv megvásárolta a Maktelt (kb. 300 millió euró) 2002 áprilisában az OTP tulajdonába került a szlovák IRB (kb. 40 millió euró) 2003 márciusában a MOL 70%-ra növelte Slovnaft-beli részesedését (kb. 350 millió euró) 2003 októberében az OTP megvásárolta a bolgár DSK bankot (kb. 280 M euró) 2003 októberében a MOL megvásárolta a horvát INA 25%-át (kb. 430 millió euró) 2004 januárjában a MOL 98%-ra növelte Slovnaft-részesedését (kb. 200 M euró) 2004 második negyedévében a Trigránit a Silesia City Center építésébe fektetett be Lengyelországban (kb. 110 M euró) 2004 decemberében az OTP megkötötte az adásvételi szerződést a horvát Nova Banka megvásárlásáról, a pénzügyi zárás 2005 márciusában történt meg (kb. 236 millió euró) 2005 első negyedévének végén a Matáv 73%-os tulajdonába került a Telekom Montenegro (kb. 137 millió euró)

Kereskedelemfejlesztési Pályázatok Cél Magyarországon előállított termékek szolgáltatások külpiaci versenyképességének javítása A vállalkozói szféra exporttörekvéseinek üzleti elképzeléseinek segítése

Gazdasági és közlekedési miniszter 120/2007 (XII.29.) GKM rendelete Kereskedelemfejlesztési Pályázatok Jogi háttér… Gazdasági és közlekedési miniszter 120/2007 (XII.29.) GKM rendelete Európai Közösségek Bizottsága, 69/2001 (2001.január 12.) rendelete: EK szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra vonatkozó alkalmazásáról. 100 000 € - ról, 200 000 € - ra emelkedett

Támogatható tevékenységek 1. Támogatható tevékenységek TEÁOR’08 Támogatható tevékenységek 1. 10 Élelmiszergyártás 11 Italgyártás 13 Textília gyártása 14 Ruházati termék gyártása 15 Bőr, bőrtermék, lábbeli gyártása 16 Fafeldolgozás (kivéve: bútor), fonottáru gyártása 17 Papír, papírtermék gyártása 18 Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység 19 Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás 20 Vegyi anyag, termék gyártása 21 Gyógyszergyártás 22 Gumi-, műanyag termék gyártása 23 Nemfém ásványi termék gyártása 24 Fémalapanyag gyártása 25 Fémfeldolgozási termék gyártása 26 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 27 Villamos berendezés gyártása 28 Gép, gépi berendezés gyártása 29 Közúti jármű gyártása 30 Egyéb jármű gyártása 31 Bútorgyártás 32 Egyéb feldolgozóipari tevékenység 33 Ipari gép, berendezés, eszköz javítása 35 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 36 Víztermelés, -kezelés, -ellátás 37 Szennyvíz gyűjtése, kezelése 38 Hulladékgazdálkodás 39 Szennyeződésmentesítés, egyéb hulladékkezelés

Támogatható tevékenységek TEÁOR’08 41 Épületek építése 42 Egyéb építmény építése 43 Speciális szaképítés 45 Gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása 46 Nagykereskedelem (kivéve: jármű, motorkerékpár) Kivéve:  4611 Mezőgazdasági termék ügynöki nagykereskedelme  4612 Alapanyag, üzemanyag ügynöki nagykereskedelme  4621 Gabona, dohány, vetőmag, takarmány nagykereskedelme  4623 Élőállat nagykereskedelme 58 Kiadói tevékenység 59 Film, video, televízióműsor gyártása, hangfelvétel-kiadás 60 Műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás 62 Információ-technológiai szolgáltatás 63 Információs szolgáltatás  69 Jogi, számviteli, adószakértői tevékenység 70 Üzletvezetési, vezetői tanácsadás 71 Építészmérnöki tevékenység; műszaki vizsgálat, elemzés 72 Tudományos kutatás, fejlesztés 73 Reklám, piackutatás 74 Egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 823 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése 90 Alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység 941 Vállalkozói, szakmai érdekképviselet 951 Számítógép, kommunikációs eszköz javítása

Javasolt jogcímek 2008. Támogatási jogcímek % 100 1.200.000.- 3 Max. adható támogatás Ft Beadható pályázatok száma alkalmanként évente A1. Külföldi kiállítási részvétel területdíj és kapcsolódó költségek, katalógusbeiktatás, regisztrációs költségek, helyszíni szolgáltatások (áram, víz, takarítás, őrzés) termék-nagydíj nevezési költsége 100 1.200.000.- 3 A1. Preferált kiállítási részvétel Termék-nagydíj nevezési költsége 1.700.000.-

Támogatási jogcímek % (1 fő/konferencia) 50 1 000 000,- korlátlan 80 3 Max. adható támogatás Ft Beadható pályázatok száma alkalmanként évente A2. Külföldi kiállításhoz kapcsolódó konferencia regisztrációs díja (1 fő/konferencia) 50 1 000 000,- korlátlan A3. Külföldi kiállításhoz kísérő rendezvény szervezése (összefogó szervezet) 80 3 B. Idegen nyelvű plakát, prospektus és/ vagy elektronikus (CD, DVD, Pen-drive) információhordozók 500 000,- 1

Támogatási jogcímek % 1 Jogcímek C. Idegen nyelvű web-lap készíttetés Max. adható támogatás Ft Beadható pályázatok száma alkalmanként évente C. Idegen nyelvű web-lap készíttetés 50 300 000,- 1 D. Sajtó-, TV-, rádióhirdetés, elektronikus közterületű reklám elhelyezése külpiacon 2 000 000,- korlátlan E. Önálló áru- vagy divatbemutató szervezése külpiacon terembérlet technikai költségek (hangosítás, informatika, kivetítő, stb.) tolmács DM-akció sajtótájékoztató szállítmányozás 2

Támogatási jogcímek % 1 (Szervezetek számára) Jogcímek Max. adható támogatás Ft Beadható pályázatok száma alkalmanként évente F. Külpiacon létesítendő iroda, kiállító-terem éves bérleti díja 50 2 000 000,- 1 G. Nemzetközi szervezeti tagdíj (Szervezetek számára) korlátan H. Megfelelőségi tanúsítás, amit az importáló ország kötelezően előír (lista készítése szükséges) korlátlan

Támogatási jogcímek % 1 Jogcímek Max. adható támogatás Ft Beadható pályázatok száma alkalmanként évente I. Konkrét árucsoportra és/vagy adott célországokra vonatkozó, komplex marketing akció megvalósítása min. 5 támogatási jogcím együttes igénybevétele esetén az egyes jogcím elemek igénybevehetőségi feltételeinek megtartásával kiállítási részvétel (a csomag keretében max.3 alkalom) esetén a támogatás a jogcímnek megfelelően 100% 70 10 000 000,- 1

Köszönöm a figyelmet! Elérhetőségeink: Website: www.itd.hu … Köszönöm a figyelmet! Elérhetőségeink: Website: www.itd.hu E- mail: info@itd.hu Telefon: 00 36 (1) 472 8100