KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Hitelek csoportosítása 61. lecke

1. Pénztömeg nagyságára gyakorolt hatás szerint Jegybanki: számlapénz és készpénzteremtés Kereskedelmi banki: számlapénzt teremt Bankközi hitel: repo hitel 2. Hitelek tartalma szerint Pénzhitelek: készpénz vagy számlapénz formában Folyószámlahitel

3. Hitelfelvevők köre szerint Hitelszükségletet kiváltó okok Befektetési eszközök körében Befektetéshez szükséges saját tőke hiánya Saját tőke megszerzésének időigénye Saját tőke bevonásának költsége Forgóeszközök körében Bevételek és a kiadások pénzáramainak időbeli/értékbeni eltérése Saját források lekötése Taktikai készletvásárlás Raktárra termelés, készlettartás Export kintlévőségek Importfedezet biztosítása Termelés, értékesítés szezonalitása

Vállalkozói hitelek formái Nyitott hitelkeret Rulirozó hitel Áthidalási hitel Forgótőke hitel Beruházási hitel Céljellegű Nem céljellegű Lakossági hitelek Fogyasztói hitel: lakás, üdülő vásárlására, építésére, felújítására, korszerűsítésére, közműfejlesztésre adott kölcsön Áruvásárlási kölcsön: természetes személy részére fogyasztási cikkek, szolgáltatások megvásárlásához

4. Kötelezettségvállalási hitelek Kauciós hitelek: rövid lejáratra, saját ügyfélnek harmadik féllel szembeni tartozás kiegyenlítésére, egyszerű kezesség Elfogadmány hitelek: Váltó kibocsátója bankot nevez meg címzettként A bank hozzájárulása szükséges A bank pénzügyi keretet biztosít Lejáratkor, ha az ügyfél nem tud fizetni, a bank a rá intézvényezett váltó összegét kifizeti a váltó bemutatójának és ügyfele számláját megterheli Akkreditív hitelek: vissza nem vonható kötelezettségvállalás a bank részéről

6. Hitelek fedezet szerint 5. Lejárat szerint Rövid Közép Hosszú 6. Hitelek fedezet szerint 1. Fedezet nélkül nyújtott hitelek, kölcsönök - ügyféllimit - negatív pledge/ elzálogosítási záradék - name-lending/cégnév

2. Fedezettel nyújtott hitelek Biztosíték fogalma: járulékos jellegű kötelem, amely mindig valamilyen alapkötelezettséghez kapcsolódóan kerül kikötésre Biztosítékkal szembeni követelmények: könnyen kiköthető könnyen értékelhető piacképes értékálló tartós könnyen ellenőrizhető

Biztosítékok csoportosítása 1.Személyi biztosíték Kezesség: csak írásban köthető, járulékos jellegű kötelezettség Fő kötelezettség teljesítése után megszűnik a kezes kötelezettsége A teljesítés sorrendje szerint: egyszerű kezesség Sortartási kötelezettség van A hitelező először az adóst keresi meg, csak akkor fordul a kezeshez, ha az adóssal szembeni eljárás nem vezetett eredményhez A bankok az egyszerű kezességet nem fogadják el

Bank javára vállalt kezesség készfizető kezesség Sortartási kötelezettség nincs A hitelező egyidejűleg fordulhat a követelés behajtása érdekében a kezeshez, az adóshoz, vagy mindkettőjükhöz Bank által vállalt kezesség: járulékos jellegű kötelezettség (megtagadhatja a fizetést) Készfizető kezesség Bank javára vállalt kezesség Formáját írásban kötött szerződésben rögzítik

A kezes a váltó valamelyik szereplőjéért vállal kezességet Váltókezesség A kezes a váltó valamelyik szereplőjéért vállal kezességet Saját váltó kiállítójáért Idegen váltó elfogadójáért Felelőssége azonos, a váltószereplő felelősségével egyezik meg Egyszerű kezességvállalást jelent Bank által vállalt váltókezesség készfizető kezesség. Bankgarancia: A bank garancia levelet bocsát ki, önálló fizetési kötelezettséget vállal A bank garanciavállalásával áttételesen hitelt nyújt a vállalkozónak saját pénzforrása terhére, saját kockázatára Ha esedékességkor az adós nem fizet, a bank feltétel nélkül köteles fizetni Azonos a készfizetési kezességgel.

► A hitelező számára kedvezőbb biztosíték a bankgarancia ► A vevő számára a bankkezesség az előnyösebb Bank által adott fedezetigazolás A fizetésre kötelezett (adós) ügyfelének számlájáról elkülönít meghatározott összeget Elkülönített számlán tartja, zárolja A számláról a fedezetigazolásban meghatározott jogcímen tejesít pl.: Import értéke Támogatáshoz saját erő igazolása Beruházás

2. Tárgyi biztosítékok Zálog: az adós zálogszerződésben meghatározott vagyontárgyait a hitelező javára leköti zálogjog tárgya: minden birtokba vehető dolog: ingatlan, ingó dolog, átruházható jog: vagyoni jogot megtestesítő értékpapír, haszonélvezeti jog, bérleti jog Járulékos jog Ha a jogosult személye változik, a zálogjog az új jogosultat is megilleti A követés megszűnése esetén a zálogjog is megszűnik Az elzálogosított tárgyat tulajdonosa használhatja, köteles megőrizni Zálogjog érvényesítése fő szabály szerint bírósági eljárás keretében történik, ha az adós nem fizetett

Formái: Jelzálog: az adós ingatlant ajánl fel biztosítékul Jelzáloggal szembeni követelmények: Az ingatlan az adós tulajdonát képezi A tulajdonos rendelkezik: 1 hónapnál nem régebbi tulajdonlappal Hivatalos értékbecsléssel Több tulajdonos esetén, társtulajdonosok beleegyező nyilatkozatával Ha az ingatlanon már van jelzálog bejegyzés, a korábbi hitelező(k) beleegyező nyilatkozatával Jelzáloggal csak pénzkövetelés biztosítható A zálogjogosult nem veheti birtokba, nem szedheti annak hasznát A tulajdonos nem rendelkezik vele korlátlanul, nem idegenítheti el, nem lehet újabb zálogjog tárgya a zálogjoggal rendelkezők beleegyezése nélkül. A tulajdonos a jelzálog tárgyát használhatja, szedheti hasznát, köteles állagát megőrizni

Az adós nem fizetése esetén, az ingatlan értékesítéséből származó bevételből elégíti ki a tartozásokat a jelzálogjog ingatlan nyilvántartásba vétel sorrendjében Kézizálog Kézizálog tárgya: ingó vagyontárgy Anyag, befejezetlen termelés, félkész termék árukészlet Ingatlan kivételével tárgyi eszköz (gépek, berendezések stb.) Jövőbeni vagy még lábon álló termés

Fő szabály szerint át kell adni a zálogra jogosultnak, a zálogra jogosult birtokába kerül Kivétel a bank által adott hitel esetében a fizetésre kötelezett birtokában marad A zálogra jogosult köteles a zálog tárgyát megőrizni, a kézizálog megszűnésekor visszaszolgáltatni A kézizálog jogosultja a zálogtárgy hasznát nem szedheti Az adós nem fizetése esetén a zálogjog jogosultja a zálogtárgyat elidegenítheti Az elidegenítés bírósági határozaton alapuló végrehajtás útján történik.

Óvadék: dologi jellegű biztosíték Tárgya: készpénz, takarékbetétkönyv, értékpapír A hitelező közvetlenül – bírósági tárgyalás nélkül – felhasználhatja követelése kielégítésére Járulékos jellegű kötelem Az óvadék tárgyát képező dolgot át kell adni hitelezőnek, köteles megőrizni Az óvadék feletti rendelkezésről a felek állapodnak meg A kedvezményezett köteles az óvadékot visszaszolgáltatni, ha a követelés megszűnt

Engedményezés: a követelés jogosultja (szállító, eladó) a követelést egy harmadik személyre (a hitelt nyújtóra) ruházza át. Három szereplője van: Adós Hitelező, az eredeti jogosult, engedményező, aki a követelését másra (3. személyre) átruházza Engedményes, akire az engedményező a követelését átruházza A követelés engedményezéséhez nem szükséges az adós (vevő) hozzájárulása Az engedményező értesíti a fizetésre kötelezettet (vevőt), hogy a fizetést ne neki, hanem az általa megnevezett 3. személynek, az engedményesnek teljesítse Az engedményezés tárgya lehet minden fennálló, jövőbeni esedékes, vagy lejárt követelés

Köszönöm a figyelmet!