A magyar animáció képről képre III. Az „újhullám”. 2. rész

korai avantgárd groteszkjei Szoboszlay Péter Provokatívak sajátos korai avantgárd groteszkjei Ha én felnőtt volnék (1966) Korai filmjei a gyermeki fantáziavilág és a felnőtté válás, a szürke realitás összeütközésének látleletei, avantgárd stíluselemekkel mint a szájból kifolyó szöveg vagy a tördelt, didaktikus feliratok.

Sós lötty (1969) Másik csoportjuk erősen társadalomkritikus alkotás: a hétköznapokat átható hatalmi játékok újszerű megjelenítésére vállalkozik. Ez a film szecessziós, hippis ötvözetű. „Szinte végiggondolom, értelmezem a szavakat a beszélő helyett és az összes variációban sorra veszem a lehetséges reakciókat. Talán ezért nem válik monotonná a film a sokszor elhangzó anyós-monológgal.” (Sz. P.)

Magnóra fölvett szövegeket Vajda Béla Magnóra fölvett szövegeket poentíroz rajzban A dokumentum, a publicisztika felől közelített a rajzfilmhez. A korabeli zörejfilmek között meglepően friss volt az általa készített monologikus animációs film. Hogyan éljen az idős ember? (1968) A főiskolai diplomafilm rajzos megjegyzéseket fűz egy ismeretterjesztő könyv szövegéhez. A mai téma eleven, dokumentarista megközelítése a szövegre reagáló rajz ütköztetésén alapul.

Nyelvlecke (1968) Rajz- és papírkivágásos kombinált technika puritán háttér előtt – a módszer gépiességén ironizál. A mozi (1969) A film útjának gunyoros látlelete az ötlettől a nézőig. A vásznon erotikus jelenet, a nézőtéren csak egy ember, az is alszik.

karikaturista, dokumentarista, később sikeres szériák alkotója Mata János karikaturista, dokumentarista, később sikeres szériák alkotója Szabály az szabály (1964) A kisember és az erőszak modern szemléletű feldolgozása. Úgy jeleníti meg a képzelet világát, hogy a háttér csak jelzésszerű. Ez erősíti az alapgondolat hatását.

Madár (1966) A korabeli művészetet groteszk módon figurázza ki a film. Az emberke nem tudja megörökíteni a sematikus szobrot, mert egy tiszteletlen madár ebben megakadályozza. E filmből nőtt ki később Mata tv-sorozata, az emberi konfliktusokat sok humorral modellező Kukori és Kotkoda.

megteremti a publicisztikus animációt Szabó Sípos Tamás megteremti a publicisztikus animációt Homo Faber – Vannak eszközeink (1965) Történelmi-társadalmi jelenségeket vizsgáló animációs esszé. Leegyszerűsített figurák, a látványt ellenpontozó verbális szólamok. A vizuális és verbális sík egymásba játszatása speciális metaforaláncot hoz létre.

Magyarázom (tv-sorozat, 1968-ban indul) Újdonságnak számító rajzfilmpublicisztika. Különböző gazdasági fogalmakat tesz humoros formában közérthetővé. A kezdetben monologikus sorozat néhány epizód után áttér a dialógusra, és a közvélemény hangja is helyet kap .

Réber László Játékosság, abszurditás, nyelvi humor Réber László – Imre István Autókor (1964) Karikatúra az autóra vágyó házaspárról, akik álmuk beteljesedésével tragikus véget érnek. A morbid szemléletmód a kollázs eszközeinek felhasználásával egy életvitelt, életérzést jár körül.

Zárt vonalú, szikár, vázlatos figurái jellegzetesek, játékosak, abszurditásukban is jól illeszkednek a nyelvi humorhoz. Eldorado (1965) A papírkivágásokkal kombinált rajzfilm mozaikszerűen mutatja be a technika eleinte áldásos vívmányait, amelyek később túlnőnek az emberi igényeken.

Cseh András Filozofikus, fanyar humorú alkotásai főleg papírkivágásos technikával készültek, de kedveli a kombinált módszert is A tapéta nem minden (1964) A túlzott modernségre való törekvést figurázza ki a film. A metaforikus tárgyi motívumok kollázsa harsány látványvilágot eredményez.

Áprilisi szél (1965) A képzelet játékának megjelenítése kombinált technikával. Egy fiatal lány fantáziaképeivel kitágul a horizont, amelyben a szél a fő elem. Hatására a valóság a fiatalság vágyai szerint alakul.

A képzőművészeti grafikához közelít Az animációs újhullám jelentős képviselője. Különösen egyedi munkáira jellemző a zenei, költészeti, képzőművészeti háttér. Még televíziós szériái filmképe is az álló képzőművészeti grafikához közelít. A képzőművészeti grafikához közelít Richly Zsolt Indiában (1966) József Attila verse szabad improvizációs lehetőség a képzőművészet, a költészet és a zene szintézisének megteremtésére.

Kommercializálódott a műfaj, de nem a szó negatív értelmében, hanem szükségszerűen. A lényegretörő, jelenidejű, kritikus téma modernista fölvetése a legszembeötlőbb újhullámos vonásai ezeknek a filmeknek. A mennyiségi változás a hatvanas években évről évre tapasztalható volt mind az egyedi, mind a sorozatfilmeknél, noha a TV mint kommunikációs eszköz 1968 előtt még nem élt eléggé az animációs műfajban rejlő lehetőségekkel. Az új gazdasági mechanizmus éve új helyzetet és új elvárásokat teremtett .