A költségvetési kamatkiadások alakulása és szerepe a deficit alakulásában Dr. Borbély László András általános vezérigazgató-helyettes.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
„A jegybank kamatcsökkentési hajlandósága” Hamecz István ügyvezető igazgató „Új kormányos – régi gondok” GKI konferencia november 25.
Advertisements

Fenntartható növekedés és monetáris politika Magyar Üzleti Fórum 2014 Budapest, december 11. Dr. Balog Ádám, MNB alelnök 1.
KILÁBALÁS - NÖVEKEDÉS október VARGA MIHÁLY.
Jelentés a fizetési mérleg alakulásáról
„Létrehozzuk a magyar vállalkozások bankját.” Gyurcsány Ferenc, január 30.
A gazdaság helyzete – kampányban
GKI Zrt., Gazdasági folyamatok, 2008 Dr. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt április 2.
Nemzetgazdaságunk aktuális kérdései – európai összefüggésben 2012 Harkány 2012 március 2 Bod Péter Ákos Egyetemi tanár
Az államháztartási hiány és az államadósság 7. gyakorlat
1 „ Gazdasági kihívások 2009-ben ” Dr. Hegedűs Miklós Ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Dunagáz szakmai napok, Dobogókő Április 15.
AZ ELSŐDLEGES FORGALMAZÓK SZEREPE A KÖLTSÉGVETÉS ÉVI FINANSZÍROZÁSÁBAN.
Gazdasági várakozások, a kis- és közepes vállalkozások helyzete Makó Ágnes – Tóth István János MKIK GVI Korrekt Partner Védjegy második ünnepélyes díjátadása.
GKI Zrt., A gazdaság helyzete – kampány előtt és után (Tények, várakozások és előrejelzés) Mérők Klubja Budapest, április 24. Dr. Karsai.
Az MNB hitelezési felmérésének aktuális eredményei II. negyedév* Pénzügyi stabilitás Magyar Nemzeti Bank augusztus 29. * A prezentáció az MNB.
Görögország és az euró Artner Annamária április 15. MTA VKI 1.
Az MNB hitelezési felmérésének aktuális eredményei
Ciklus és trend a magyar gazdaságban,
Az új kormány gazdaságpolitikai mozgástere: egyensúlyi korrekciós alternatívák Urbán László XI. Vezérigazgató Találkozó Göd, április 4-5.
A növekedés esélyei jelentés az Eurozónából Havas István XX. Vezérigazgató Találkozó Sárvár, 2010 szeptember 29.
Külső adósság – Kockázatok és mellékhatások… Antal Judit MNB, Pénzügyi elemzések 2006 február 28. MNB-klub.
Monetáris programozás
Az MNB hitelezési felmérésének aktuális eredményei IV. negyedév*
1 Az amerikai jelzálogpiaci válság és következményei (európai és hazai kihatások) Homolya Dániel, Közgazdasági elemző, Pénzügyi Stabilitás
Jegybanki eredmény Magyar Nemzeti Bank,
Stabilitás és növekedés: lehet-e egyszerre? Király Júlia Forint, Válság, Államadósság Konferencia március 8.
GKI Zrt., Versenyképes-e a magyar adósságcsökkentés? Közgazdász Vándorgyűlés Pécs, szeptember 30. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató.
A magyar költségvetés kiadási szerkezete nemzetközi összehasonlításban
Az infláció tényezői 2006-ban Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Rt.
GKI Zrt., Öngólok után – kell egy gazdaságpolitika Szeged, október 1. Dr. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt.
Az MNB inflációs előrejelzésének szakmai háttere Hamecz István ügyvezető igazgató október 18.
Szeged, Magán „vétkek” – köz terhek HUF kamat > devizakamat Euro kamat Kamat tőkeáramlás – fizetési mérleg Növekedés ( adósságszolgálat ) Foglalkoztatás.
Lakossági eladósodási és megtakarítási trendek Barabás Gyula Magyar Nemzeti Bank Budapest, november 25.
TRANZITOLÓGIA IV. ELŐADÁS
A közúti fuvarozás helyzete Napi Gazdaság Konferencia Karmos Gábor - főtitkár.
Magyar államadósság és a kötvénypiac
Jövedelmek és államháztartási kiadások Magyarországon Jövedelmek és államháztartási kiadások Magyarországon június 10 Palócz Éva KOPINT-TÁRKI Zrt.
Gazdaságprognózis Dr. Vértes András elnök
A magyar gazdaság várható helyzete
GKI Zrt., A válság: veszély és esély Balatonfüred, október 8. EGVE Dr. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt.
A fiskális politika makrogazdasági kihatásai Szapáry György MNB.
Eladósodási pálya helyett új munkaerőpiaci megoldások Varga Mihály február február 17.
Republikon november 24. P alócz Éva A magyar gazdaságpolitika mozgástere a válság után Republikon november 24. P alócz Éva KOPINT-TÁRKI Zrt.
1 Jelentés a pénzügyi stabilitásról április.
0 Makrogazdasági áttekintés november. 1 A Takarékbank es előrejelzése Reál GDP növekedés4.73,94, ,6-6,30,5.
? Államadósság Jól állunk-e vagy sem? Nagy a jólét, vagy éppen ellenkezőleg, romlik az élet minősége? Dübörög-e a gazdaság, vagy éppen ellenkezőleg, válság.
Államadósság A GDP arányos maastrichti államháztartási adósság alakulása % várható Forrás: EDP jelentés.
Kibontakozás helyett gazdasági káosz Az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának csődje.
1 Gyarapodó Köztársaság Növekvő gazdaság – csökkenő adók február 2.
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG FINANSZÍROZÁSA 2003-BAN.
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG FINANSZÍROZÁSA 2004-BEN.
Lőrinczné dr. Bencze Edit
Kármán András Budapest, január 21..  1. A külső finanszírozáson nyugvó növekedési modell sikeres volt, de sérülékeny  2. A válság kikényszerítette.
Államadósság és állampapírpiac
Az NHP második szakaszának eredményei és kilátásai
Államadósság Radvánszky Csaba. Az államháztartás egyes alrendszereinek összesített (forint és deviza) adóssága.
Válság Kényszer és lehetőség. A magyar gazdaság örökölt hátrányai.
1 „ Beszéljünk végre világosan az energetikáról” Dr. Hegedűs Miklós Ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Energetika Október 2.
MBA Akadémia 1 A bővülés éve 2008?? Palócz Éva KOPINT-TARKI MBA Akadémia április26.
Gazdasági és pénzügyi kilátások Auth Henrik MNB alelnöke február 2.
Fizetési mérleg jelentés
Állampapírpiac évben 1.
A kormány finanszírozási mozgástere 2010-ben. 2 Fő kérdések: 1.Nettó kibocsátás 2010, tények és tervek 2.A nemzetközi hitelcsomag szerepe a finanszírozásban.
A központi költségvetés finanszírozása 2003-ban és az állampapír-piaci „Leg”-ek.
  Az adósságkezelés célja és alapelvei AZ ADÓSSÁGKEZELÉS CÉLJA hosszútávon alacsony költségszint mellett egységes szemléletben megvalósított adósságkezelés,
Az euró bevezetésének lehetőségei Magyarországon Tabák Péter Gazdaságpolitikai főosztály Pénzügyminisztérium Budapest, május 23.
Fizetési mérleg jelentés április
Magyar gazdaságpolitika a rendszerváltás után 2. A 2010 utáni korszak
Fordulatok után / fordulatok előtt
GAZDASÁG ÉS KÖLTSÉGVETÉS, 2015’
RÖVID áttekintés a MAGYAR államadósságról és az állampapír piacról
Előadás másolata:

A költségvetési kamatkiadások alakulása és szerepe a deficit alakulásában Dr. Borbély László András általános vezérigazgató-helyettes

A magyar kamatráta nemzetközi összehasonlításban magas! Néhány EU tagország, Magyarország és az EU átlag ESA95 módszertan szerinti bruttó kamatkiadásai GDP %-ában 2010-ben Forrás: Eurostat A magyar kamatráta nemzetközi összehasonlításban magas!

Miért a nettó kamatteher a megfelelő mutató az államadósság költségeinek vizsgálatára? Az állam az adósságkezeléshez kapcsolódóan jelentős nagyságú bevételekkel is rendelkezik: az állam finanszírozási és likviditási tartalékai (betétei) után kamatbevételre tesz szert, 2010-ben e jogcímen 25,9 milliárd forint bevétel keletkezett, az állam által folyósított hitelekre kamatot fizetnek az adósok, 2010-ben e jogcímen 13,7 milliárd forint bevétel keletkezett, a „rábocsátási technika” következtében az államkötvények többszöri aukciós értékesítése felhalmozott kamat- és esetenként árfolyamnyereség bevételt eredményez. 2010-ben e jogcímen 90,5 milliárd forint bevétel keletkezett, Az összes, államadóssággal kapcsolatos kamatbevétel 2010-ben elérte a 130,0 milliárd forintot, ami a GDP 0,5 %-t tette ki. 3 3

A nettó kamatkiadások alakulása a GDP százalékában 1992-2012. * Várható ** Előirányzat Forrás: ÁKK. A ‘90-es évekhez képest csökkenő, de még mindig tartósan magas, 3 % feletti kamatráta.

Miért drága a magyar államadósság? Fő kérdések: Miért drága a magyar államadósság? Rövid okfejtés az adósságcsapda természetéről Miért fontos cél az állam eladósodottságának csökkentése? 5

Miért drága a magyar államadósság? 1. rész Miért drága a magyar államadósság?

Az adósság- és a kamatráta között erős, de nem kizárólagos kapcsolat. Az államadósság és a nettó kamatkiadások alakulása a GDP százalékában 1992-2012. 89,0% 66,3% 67,3% 50,6% * Várható ** Előirányzat Forrás: ÁKK. Az adósság- és a kamatráta között erős, de nem kizárólagos kapcsolat.

Az államadósság szerkezetének alakulása a GDP százalékában 1992-2010. Forrás: ÁKK Zrt. 1997-től lényegében megszűnt a kedvezményes kamatozás, 2008-tól jelentősen megnőtt a devizaadósság súlya.

Az euró/forint árfolyam alakulása 2000-2011. szeptember Forrás: MNB A Lehman csőd óta gyengébb forint árfolyam. 9

Forint állampapír referenciahozamok alakulása 1997-2011. 2003. január: spekuláció a forint erősödésére, június: sáveltolás, november: spekuláció a forint ellen hitelpiaci válság 2008. március: 1. hullám, október: 2. hullám, 2009. február: 3. hullám szeptember: orosz válság Forrás: ÁKK Zrt. Jelentős volatilitás mellett csökkenő trend. 10

A forint államadósság átlagkamatának alakulása Forrás: MNB, ÁKK Zrt. Az adósság átlagos kamatköltsége tompítva és időben eltolva követi a hozammozgásokat.

Az államadósság átlagkamatának alakulása 4,7% Forrás: ÁKK Zrt. A válság hatására közeledett egymáshoz a forint és a devizaadósság átlagos kamatszintje.

A tartósan magas, 3% feletti kamatráta tényezői az adósságráta 2001 után ismét növekedésnek indult, az adósság szerkezetén belül a ‘90-es évek közepén eltűnt a kedvezményes kamatozású adósság, a teljes adósság piaci kamatozásúvá változott, a hitelpiaci válság hatására jelentősen megnőtt a devizaadósság súlya, a válság hatására gyengült a forint árfolyama, a forint állampapír hozamszint jelentős volatilitás mellett csökkenő trendet mutat, az adósság átlagos kamatköltsége tompítva és időben eltolva követi a hozammozgásokat, a forinthozamok csökkenési folyamata és a válság együttes hatására közeledett egymáshoz a forint és a devizaadósság átlagos kamatszintje. 13 13

Rövid okfejtés az adósságcsapda természetéről 2. rész Rövid okfejtés az adósságcsapda természetéről 14

Mikor beszélünk adósságcsapdáról? Adósságcsapda akkor alakul ki, amikor az államadósságra fizetett reálkamat meghaladja a GDP reálnövekedését, és ezt a hatást nem kompenzálja megfelelő mértékű „elsődleges többlet” az adósságráta emelkedését eredményezi. Adósságcsapdáról akkor kell beszélni, ha a kamatkiadások GDP-hez viszonyított aránya olyan magas, hogy „elsődleges többlet” nélkül nem lehet megakadályozni az adósságráta növekedését. Adósságcsapdáról csak akkor lehet beszélni, ha a kamatkiadások GDP-hez viszonyított aránya olyan magas, hogy az adósságráta növekedésének megakadályozása olyan mértékű „elsődleges többlet” kialakítását igényli, amely a GDP lassulását/visszaesését eredményezi, és így az adósságráta további növekedését eredményezi. 15 15

Az államadósság implicit reálkamata és GDP volumenváltozása 2001-2011. Forrás: KSH, ÁKK Zrt. A reálhozam 2008 előtt általában elmarad, azóta viszont meghaladja GDP reálnövekedését.

Az elsődleges egyenleg és a nettó kamatkiadások alakulása a GDP százalékában 1992-2012. Forrás: ÁKK Zrt. Az adósság és a kamatterhek csökkentése érdekében „elsődleges többletre” van szükség.

Miért fontos cél az állam eladósodottságának csökkentése? 3. rész Miért fontos cél az állam eladósodottságának csökkentése? 18

Az Európai Unió összesített államháztartási hiánya 2006-2009. Forrás: Eurostat Megugró finanszírozási igény - kiéleződő verseny az állami kibocsátók között a befektetőkért.

Néhány EU tagország, Magyarország és az EU átlag ESA95 módszertan szerinti adósságráta összesített, 3 év alatt bekövetkezett növekedése 2008-2010-ben 5 ország esetében a piac szerint különösen megnőttek a kockázatok. 96% 9 országban 80% felett van az adósságráta. 143% 80% 80% 93% 83% 82% 119% 80% 97% Forrás: Eurostat 6 ország esetében az államadósság 20%-pontnál nagyobb mértékben növekedett.

Az 5 éves futamidejű államadósság CDS felára 2007 - 2011. szeptember Forrás: Bloomberg. A válság előtti szintnél tartósan magasabb felárak – megdrágult finanszírozás. 21

Nincs tökéletes az összhang a hitelminősítések és a CDS-ek között. Néhány EU tagország 5 éves futamidejű államadósság CDS felára és adósság besorolása az S&P-nél 2011. szeptember 22-én Forrás: Bloomberg Nincs tökéletes az összhang a hitelminősítések és a CDS-ek között. 22

Miért fontos cél az állam eladósodottságának csökkentése? megugró finanszírozási igény - kiéleződött a befektetőkért folytatott verseny az állami kibocsátók között, elhúzódó adósságválság az Európai Unióban – lejáró adósság megújítása is megnehezült, a válság előtti szintnél tartósan magasabb CDS felárak – megdrágult finanszírozás, zavarok a minősítési/értékelési rendszerben, a magyar államadósság több, mint 60%-át külföldiek finanszírozzák . 23 23

Köszönöm a figyelmet! 24