Egységben a világgal Forman Balázs

A REGIONÁLIS FEJLŐDÉS ELMÉLETEI A fejlődéselméletek célja: F Gazdasági és társadalmi folyamatok magyarázata F A gazdaság- és társadalompolitika irányítása Gyakorlat megelőzi az elméletet (centrum- periféria elm., függőségi elm.) Elmélet megelőzi a gyakorlatot (polarizációs elmélet)

Elméleti irányzatok Két alapvető irányzat: a konvergencia v. divergencia, a beavatkozások szükségessége és eredményessége 1. Az egyik szélsőség: a neoklasszikus iskola modellje, –a piac elősegíti a regionális konvergenciát –nincs szükség állami beavatkozásra a regionális egyenlőtlenségek mérséklésére. 2. A másik véglet: polarizációs elméletek, centrum-periféria –a piaci folyamatok és erők a területi különbségeket felerősítik és elmélyítik –hatékony állami beavatkozás szükséges az egyenlőtlenségek mérséklésére 3. Köztes elméletek: –Szakaszos növekedés –A konvergencia lehetetlensége beavatkozás mellett is EU- integráció: –a gazdasági, társadalmi és területi kohézió ösztönzése, –politikai beavatkozás szükségessége, támogatások

Alapvető elméleti irányzatok: Neoklasszikus modell F A piac szerepe a döntő F A munkaerő és tőke a legnagyobb nyereség irányába vándorol F A termelési tényezők mobilitása idővel a jövedelmi szintek kiegyenlítődéséhez, a régiók konvergenciájához vezet Polarizációs elmélet F a régiók közti fejlődési különbségek hosszú távon elmélyülnek F oka: a régiók belső növekedési tényezőinek eltérései, a régiók közt kialakuló erős függőség, és a nem tökéletes versenyfeltételek miatt Centrum-periféria elmélet F a tényleges kereskedelmi kapcsolatok a fejlődő és a fejlett világ között az idővel romlanak. F a fejlődő országokra gyakorolt gazdasági, politikai, és társadalmi dominancia és a függőség határozza meg a fejlődő országok helyzetét. F a kevésbé fejlett országok szerepe: nyersanyag és energia kitermelés, olcsó munkaerő forrás, saját megtakarításaik átadása Exportbázis-elmélet F a régió saját kapacitásaira helyezi a hangsúlyt F egy térség fejlődése az exportra termelő ágazatok fejlődésétől függ –Bázistevékenység: alapvetően exportra termel, a régión kívülről hoz jövedelmet –nem bázistevékenység: a régión belüli piacokat szolgálja ki F Az exportjövedelem a régión kívüli vállalatok számára is vonzerő Mindez hosszú távon területi kiegyenlítődéshez vezet

Neoklasszikus modell: a várható eredmény F A munkaerő a fejlettebb régiók felé fog vándorolni, ezzel ott megállítja a bérek növekvő trendjét, és megszünteti a fejletlenebb régiókban jelen lévő láthatatlan munkanélküliséget és alulfoglalkoztatottságot. F A tőke számára kedvezőtlen lesz a városi és ipari térség: mert ott nőnek a munkaerőköltségek, a munkahelyi érdekvédelmi viták, a vállalkozások közti erősebb verseny, valamint az agglomerációs hatásokkal járó méretgazdaságtalanság, továbbá a beruházási lehetőségek eltűnése miatt. F A tőke a kevésbé fejlett régiók felé áramlik, mivel itt számít nagyobb megtérülésre, nyereségre, F a tőke új beruházások révén új munkahelyeket teremt, és növeli a fejletlen térségben keletkező jövedelmeket. Tehát: A a termelési tényezők mobilitása idővel a jövedelmi szintek kiegyenlítődéséhez, konvergenciájához vezet, és a régiók fejlettségének kiegyenlítődését idézi elő.

Regionális fejlődési elméletek F A neoklasszikuson kívül számos elmélet tett kísérletet a regionális gazdaságok növekedésének megértésére. F Egyre inkább a regionális fejlődés került előtérbe Növekedés: gazdaság kibocsátásának növekedése, amelyet GDP/fő-ben mérik ( ui. az emberek életszínvonalát meghatározó tényezők és az egy főre jutó GDP között szoros kapcsolat van…) Fejlődés: A kibocsátás növekedésen túl társadalmi szempontokat is tartalmaz (pl: oktatás, HE, infrastruktúra, környezet állapota, stb.)

A regionális gazdaság elvi működési modellje F A modell számos egyszerűsítéssel él, de jól használható a helyi / regionális gazdaságfejlesztéshez F Alapvető szektorok –Bázis (traded, tradeable): régión kívüli keresletet elégít ki –Helyi (non traded, non-tradeable): helyi keresletet elégít ki –Erőforrásfüggő (resource-dependent): immobil erőforrásokhoz kapcsolódó (pl. turizmus) F A bázis és az erőforrásfüggő szektor képes gyors bővülésre F A különböző szektorok eltérő fejlesztési módokat igényelnek F A bázis-szektor vállalatai: 1. helyi térségi bázisú nagyvállalat 2. külső térségi bázisú nagyvállalat 3. KKV-k

A regionális gazdaság elvi működési modellje/2 Kiindulás: A fejlődést akkor lehet dinamikussá tenni, ha a termékek szolgáltatások jelentős része a térségen kívül kerül értékesítésre 1. Ennek hatására (regionális multiplikátor hatás) a beszállítók, üzleti partnerek megerősödése 2. Ezek pótlólagos keresletet teremtenek a helyi üzleti szolgáltatások iránt 3. Javul a foglalkoztatottság és nő a városi szolgáltatásokat igénybe vevők száma 4. Másodlagos regionális multiplikátor hatás: nő a helyi szektor 5. Az új iparágak és bővülő szolgáltatások lokálisan koncentrálódnak 6. Lehetőség nyílik a dinamikus agglomerációs előnyök megerősödésére

A polarizációs elméletek F A regionális fejlődés alapvető jellemzője a fejlődési különbségek kiszélesedése –A belső növekedési tényezők a régiók között eltérnek –A régiók között erős függőségek figyelhetők meg a növekedési tényezőkben –A regionális piacokon számos oligopólium és monopólium alakulhat ki, amelyek meghatározhatják a termelés szerkezetét, az árakat és a gazdasági kapcsolatokat F A fellépő egyensúlytalanságok kumulatív folyamatokat indíthatnak el. F Perroux: az innovatív ágazatok irányítási pozícióba kerülhetnek és lökésszerű vagy fékező hatásokat indíthatnak meg a tőlük függő gazdasági szektorokban

A polarizációs elméletek/2 F Myrdal: A régiók közötti egyensúlytalanság (GDP/fő különbség) a központokban kétféle hatást vált ki: –Spread hatás (centrifugális terjedési folyamatokat indít meg). A központ expanziója révén indul meg a növekedés a periférián. –Backwash hatás (centripetális, elszívó erőket éleszt). A centrum elszívja a mobil termelési tényezőket, a periféria gazdasága leépül. F A gyakorlatban a backwash hatások rendszerint jelentősebbek F A gazdasági folyamatok tartós egyenlőtlenséget teremthetnek. Ez alapot adhat a gazdaságfejlesztési beavatkozásra.

Williamson (1965): külső beavatkozással az egyenlőtlenséget kiváltó hatások közömbösíthetők F A regionális politika eszközeivel történő beavatkozás indokolt F Williamson modellje ( Myrdalhoz hasonló): u A munkaerő szelektív vándorlása a fejlett régiók felé u A szegényebb régiók megtakarításainak áramlása a gazdagabb régiók felé, a nagyobb haszon, nagyobb biztonság, vonzó befektetési lehetőségek és más tényezők miatt. u Az állami, közösségi beruházásoknak a fejlettebb régiók felé irányítása, mivel ott nagyobb országos szintű gazdasági növekedést képesek kiváltani, a régió elmaradottsága által okozott problémák nélkül u (ritkán)pozitív interregionális hatások a technológiai és társadalmi változások terjedésének lelassulása miatt. F Williamson szerint a divergenciát okozó hatások idővel mérséklődnek, és a divergencia lelassul, majd lassan átvált konvergenciába

A centrum-periféria elmélet F Kialakulása: 1940-es évek végétől Latin-Amerikára F Latin-Amerikai és Karib-tengeri Gazdasági Bizottság (Economic Commission for Latin America and the Caribbean, ECLAC), az ENSZ-re támaszkodva és R. Presbich szponzorálásával. F Az elemzés alapvető érve: a tényleges kereskedelmi kapcsolatok a latin-amerikai országok és a fejlett világ között az idővel romlanak. F Következtetése: a fejlődő országokra gyakorolt gazdasági, politikai, és társadalmi dominancia és a függőség határozza meg a fejlődő országok helyzetét. F Az agglomerációs gazdasági előnyök a fejlett centrumtérségekben működnek, a közösségi és magántőke koncentrálódik, hatalmi és döntési centrumok, technológiai innovációkra való kapacitások itt jönnek létre, a jövedelem és vagyon növekedése itt sokkal gyorsabb, mint a perifériákon. F A szegényebb, illetve kevésbé fejlett országok „feladata”: –nyersanyag és energia kitermelés a fejlettek számára –a gazdag régiókban működő vállalkozásoknak bőséges olcsó munkaerőt adnak, –finanszírozzák a kedvezőbb helyzetben lévő régiók fejlődését saját megtakarításaik, és mindenféle egyéb erőforrásuk transzferálása által. F DE: A hatalmi viszonyok alakulása miatt a centrum innovációi idővel a perifériákon is megjelennek + info-áramlás felerősödik, mellékközpontok F A döntési hatalom valós decentralizációja a régi és az új centrumok között

A területi gazdasági növekedés szakaszai Általános sajátosságok: F Az egyik szakaszból a másikba történő átlépés nem előre meghatározott törvényszerűségek alapján történik F Nem kell minden régiónak ugyanazt a fejlődési utat bejárni Rostow ötlépcsős növekedési elmélete 1. Hagyományos társadalmak –A gazdasági növekedés csak nagyon korlátozott keretek között érvényesül –A mg-ban foglalkoztatottak száma a meghatározó –A hatalom a földbirtokosok kezében 2. Átmeneti társadalmak –Létrejönnek a gazdasági fejlődés előfeltételei –Lassú elmozdulás, amelyet részben endogén, részben exogén tényezők motiválnak –Gazd-i növekedés hordozói: mg, bányászat, infrastrukturális beruházások 3. Modern társadalmak –Beruházási hányad eléri a GDP 10%-át –Kialakul egy vagy több vezető ágazat –Megvannak a modern politikai, szociális és gazdasági-piaci intézmények 4. Fejlődés érett szakasza –Modern tudomány és tech révén az erőforrások egyre nagyobb hányadát hasznosítják emelkedő hatékonysággal –GDP 10-20%-át fordítják beruházásokra –Dinamika hordozói az új ipari szektorok (gép-, vegyipar) –Foglalkoztatási szerkezetben átrendeződés 5. Tömeges fogyasztás korszaka: A növekedés hordozói a modern technológiák

A területi gazdasági növekedés szakaszai/2 Friedman adja meg Rostow modelljének területi összefüggéseit 1. PRE-INDUSZTRIÁLIS SZAKASZ (önellátó települések) 2. ÁTMENETI SZAKASZ (a centrum elszívó hatása) 3. INDUSZTRIÁLIS SZAKASZ (alcentrumok megjelenése, az ipar kisebb városokban is megjelenik) 4. POSZTINDUSZTRIÁLIS SZAKASZ (térben kiegyensúlyozott településszerkezet kialakulása)

A területi gazdasági növekedés szakaszai/3 Richardson: polarizációs- decentralizációs modell 1. Agglomerációs előnyökjelennek meg a centrumban 2. Agglomerációs hátrányok 3. A korábbi perifériák alközpontjai új agglom előnyöket kínálnak 4. Megismétlődik ezeken a helyeken is a centrum körül korábban lezajlott decentralizáció 5. Stabil településhierarch.

Kompetitív fejlődéselmélet F Globális verseny F Vállalatok stratégiái és a versenyelőnyök forrása a meghatározó F Komparatív előnyök helyett kompetitív előnyök

Regionális gazdasági fejlődés a Kondratyev ciklusok alapján

Gazdasági növekedés új modellje CO2-cskkentés Attraktivitás Globális versenyképesség Energy Efficiency Attractív és versenyképes Régiók, városok Fenntartható Energia gazdálkodás Területi hatékonyság Gazdasági növekedés Lakások KözlekedésMegújuló Helyközi közlekedés Városi közlekedés Logisztika Területi tervezés Város irányítás Üzleti lehetőségek Private Public Partnership Innováció Göteborg Lisszabon Gazdasági és Társadalmi jólét KövetendőGyakorlat Pilot projektek

Ipari bázisú gazdaság ‘Termelj és értékesíts’ ‘Érzékeny és felelős’ ‘Fogyasztási cikkek az elitnek’‘Fogyasztási cikkek mindenkinek’ ‘Tümegtermékek piaca’ ‘Különleges termékek piaca’ ‘Tulajdonosok érdeke’ ‘Előnyökhöz való hozzáférés’ ‘Vállalati kormányzás’ ‘Piaci kormányzás’ ‘Just in Time’ ‘Valós idejű folyamatok’ ‘Helyi gazdaság’ ‘Globális gazdaság’ ‘Információk aszimmetriája’ ‘Információval való ellátottság demokratizálódása’ ‘Csökkenő hozadék gazdasága’ ‘Növekvő hozadék gazdasága’ Az ipari termlés és a szolgáltatások változása Tudásbázisú gazdaság Source: Marketing Moves

A kreatív gazdaságban a legfontosabb az emberek szellemi tulajdona, képessége Technológia Elképzelés Érték Magas Alacsony Magas Alacsony

Hogyan versenyezhet Magyarország az új versenyfeltételek között? Világgazdaság Magyar gazdaság Ipari bázisú gazdaság Tudásalapú gazdaság ?  Erőforrás és munkaintenzív  Nemzetközi mukamegosztás  Beruházásvezérelt  gazdaság  Tömges testreszabás  Kritikus tömeg  Tudásintenzív  Tudásgazdaság  Gyorsaság gazdaság  Tömegtermelés  Szenderdizálás  Tőkeintenzív  Méretgazdaságosság  Feladat- gazdaságosság

Lehetséges versenyképesség fejlesztő stratégia Az ország Jelenlegi Verseny pozíciója Gazdasági Társadalmi Új verseny paradigma Új verseny feltételek Új társadalmi szerződés Országos versenyképességi program Straégiai gondlkodás Geopolitika Környezet

Regionális Globális SzomszédságHelyi A helyi és a globális összekapcsolódása Társadalmi kohézió Nemzetközi versenyképessség  Hatékonyság  Költség hatékonyság  termelékenység  Innováció  Elégedettség  Közösségépítés  Kulturális identitás  Családi értékek Az új versenyképességi paradigma

HozzáadottÉrtékpotenciálisan Magyar termelők Érdeklődésénekfókusza Stratégiai kihívások Termelés Marketing K+F

Tehetség Ösztönző környezet Érték- teremtés Jólét Munka jólét ciklus Munkahely JólétBeruházás Tőke Tudás Jólét ciklus Új társadalmi szerződés elemei • Rendszer gondolkodás Mentális modell • Integratív, interdisciplináris megközelítés • Jólét teremtése innovációk és a termelékenység növelése által • A szabályozási kertek támogatják az innovációkat • Fekete és szürkegazdaság növekvő integrációja Régi irányÚj irányok Társadalmi tőke Emberi kapcsolatok • Paternalizmus • Hierarchikus szervezetek • Egyén központú • Igazságorientált • Kölcsönös függőség • Meritokratikus • Csapatorientált Emberi tőke • Munkáltatók, munkavállalók ellentéte • A bérköltségek meghatározóak • Általános képzés • Komparatív előnyök forrása • Beruházások növekvő hozadékának. • Specializált kézés Tanulás • Lineáris tanulási modell • Eredményorientált stratégia • Redukáló stratégia • Technikai orientáltság • Egyoldalú szakosodás Igazságoss ág és Társadalmi egyenlőég • Magas állami redisztriúció • A jog és a szabályozási keretek korlátozóak • Illegális termelők margnalizálódnak Új irányok a beruházásokban az emberi és a társadalmi tőkébe

Krai piac Piaci főáram Innov á tor Korai követő Korai többség Késői alkalmazó L emaradó Piac típusa TulajdonságInnovációra való hajlandóság Utánzásra vaó hajlandóság Kockázati preferencia Kockázat semleges Kockázat kerülő Változás orientáltságForrdalmi Evolúció, szerves fejlődés párti Sajátosság Nem folytonos Folyamatos F ókuszpont Kreatív rombolás Termelékenység javítás KezdeményezőJövőorientált PragmatikusKonzervatív S zkeptikus Profil Vállalkozások természete

Innov á tor Korai alkalmazó Korai többség Késői alkalmazó Lemaradók Építészeti és képesség innováció Platform Innováció Termék innováció Folyamat innováció Az innováció fejlesztés különböző szakaszai

Innovátor Korai alkalmazó Korai többség Késői alkalmazó Lemaradó IRR függvény Kamat, hozadék Kockázat Érettség Növekedés Bevzetés Üzleti angyalok Kockázati tőke Hitel Üzleti támogatások különböző típusai

A kulturális ipar klaszterei fejlesztésének lehetőségei Turizmus Kreatív iparágak Grafika Termék és csomagolás design Reklám Zene Video Web Design Radio/TV Divat Élelmiszer Sajtó/könyvek Kiadás Stratégiai átalakulás és klaszterfejlesztés

A KKV-k ágazati és földrajzi koncentrációja és kapcsolatrendszere Termelési kapcsolatok Piaci kapcsolatok Helyi Országos Nemzetközi Országos Nemzetközi Vidéki Vállalkozás Családi vállalkozás Hagyományos beszállító Ipari körzet, klaszter Stabil közép vállalkozások KKV hálózatok Globális beszállítók Stratégiai átalakulás és klaszterfejlesztés A cél az innovációk kollektív hasznosítása

Clustering Formation Tőkeállomány Emberi erőforrás Társadalmi tőke? Pénztőke Kapcsolatok ? Interaktivitás ? Klaszterek sikertényezői Sikertényezők hiánya KreativitásLikviditás ? Együttes növekedés

Ipari klaszterek fejlesztése Printing Information Services Information Services Financial Services Financial Services Business Services Business Services Fejlett informatika Food Agriculture Textiles Apparel Chemicals Basic Metals Electrical Machinery Electrical Machinery Industrial Machinery Industrial Machinery Metal Products Metal Products Trade, Wholesale Distribution Banking Chemicals Food Pharmaceuticals Health Services Health Services Medical Equipment Medical EquipmentEgészségipar High-Fashion Apparel High-Fashion Apparel Chemicals Basic Metals Plastic Textiles Anyagtechnológia Consumer Electronics Consumer Electronics Computers Industrial Machinery Industrial Machinery Communications Equipment Communications Equipment Transportation Equipment Transportation Equipment Fejlett feldolgozó ipar Pharmaceuticals Medical Services Food Financial Services Printing Information Services Information Services Business Services Business Services Consumer Electronics Consumer Electronics Industrial Machinery Industrial Machinery Communications Equipment Communications Equipment Bicycles Chemicals Metals Plastics Textiles High-Fashion Apparel High-Fashion Apparel Stratégiai átalakulás és klaszterfejlesztés

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!