A fizika világ- és Isten-képe avagy "Hogy lehet egy természettudós hívő?!"

Amiről szó lesz… 1. Módszertani összehasonlítás 2. Válogatott fejezetek a fizikából Okszerűség? Célszerűség? Eleve elrendeltség? Véletlenszerűség? Szentháromság és részecske-hullám kettősség Örök a világ? Keletkezett? A természet számai 3. „Hogyan tovább?”

Módszertan: Az alapok I.

Módszertan: Az alapok II. Matematika: LOGIKA Fizika: TERMÉSZETI JELENSÉGEK (+ logika) Teológia: KINYILATKOZTATÁS (+ logika + természeti jelenségek) Ellentmondás-mentesség csak egy rendszeren belül!

Módszertan: Ellentmondások? Miértek és hogyanok, avagy „mi a kérdés?” Csodák és mérések Rembrant: Lázár feltámasztása

Módszertan: Összefonódások „Egy jelenség vagy jelenségkör magyarázatára végtelen sok lehetőség van. E magyarázatok közül fogadjuk el azt, amelyik a legegyszerűbb és/vagy legesztétikusabb.” - (Occham borotvája) Tudományos elméletekre (is) hatással van: Vallás, filozófia, képzőművészet, irodalom, politika, gazdaság, korszellem és –divat, tekintélyek(!), stb. stb. stb.

Fejezetek: Okszerűség és célszerűség I. Előzmények Arisztotelész: …cél-ok… Aquinói Szt. Tamás: Utrum Deus sit (5. út) Newton Okság és követői Célszerűség

Fejezetek: Okszerűség és célszerűség II. Fermat-elv Maupertuis-elv Lagrange & Hamilton: „A legkisebb hatás elve”

Fejezetek: Okszerűség és célszerűség III. Oksági tárgyalásmód: „Azért mozog ÍGY, MERT erő hat rá.” Célszerűségi tárgyalásmód: „Azért mozog ÍGY, HOGY a hatás minimális legyen.” KÉT, TELJESEN EKVIVALENS LEÍRÁSMÓD!

Fejezetek: Eleve elrendeltség? A newtoni mechanika determinizmusa Minden részecskék halmaza (legfeljebb bonyolult) Minden részecske minden tulajdonsága mindig meghatározott Ha ismerem a részecskék valamennyi tulajdonságát, a rendszer múltját és jövőjét meghatározhatom! „A gép forog, az alkotó pihen.” – Madách Imre

Fejezetek: Véletlenszerűség? „Szépséghibák” Káoszelmélet

Fejezetek: Véletlenszerűség! Kvantummechanika Egymást „kizáró” tulajdonságok A részecskék tulajdonságai nem határozottak Fizikai törvények: nagy számok törvényei (sok véletlen szabályosságot szül) „Isten nem kockajátékos”(?) - Albert Einstein

Fejezetek: Több és mégis Egy?! A fény Newton, Einstein: részecske! Huygens, Maxwell: hullám! Az elektron És még mi minden?!

Fejezetek: Öröktől való a világ? A newtoni determinisztikus világkép Megmaradási tételek Anyag-, energia-, lendület-, perdület-, töltés-, stb. megmaradások Newton gravitációs elmélete

Fejezetek: Keletkezett a világ? Olbers-paradoxon Mi itt vagyunk! (és még sokminden más is) A Világegyetem tágul! (Hubble) Egyszer keletkezett a világ, és nincs vége!

Fejezetek: A természet számai I. Ha csak EGY világunk van, hogy lehetünk mi benne? A természet számai N, ε, Ω, λ, Q, D (Martin Rees: Csak hat szám) Szükségszerű a kezdőfeltétel „Isten pontosan célzott.” Mennyire? 1:101000 1:10^(1023) Lottó ötös: 1:108 Részecskék száma az Univerzumban: 10100 Túlélés esélye ejtőernyő nélküli ugrásra: 1:107 N = elektromágnesesség és gravitáció erősségének aránya (10^36), epszilon = atommag kötési erőssége (0.007), omega = anyag mennyisége (1), lambda

Fejezetek: A természet számai II. Megoldások A Mindenség Elmélete? (Stephen Hawking) Párhuzamos világok? (Erős antropikus elv) Isten?

Fejezetek: Összefoglalás Okszerűség – Célszerűség Meghatározottság – Véletlenszerűség Többség az Egységben A világ örökkévaló – A világ keletkezett A természet számai

- II. János Pál pápa, Fides et Ratio enc. Hogyan tovább? „A hit és az ész két szárny, melyekkel az emberi szellem fölemelkedik az igazság szemlélésére.” - II. János Pál pápa, Fides et Ratio enc.

Köszönöm a figyelmet!