A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály

Kihívások

A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási ráta 15-64 éves népesség körében Magyarországon 2010. IV. negyedévében: 55,8% Az Európai Unió tagállamai között a legalacsonyabb, 8,4 százalékponttal elmarad a 27 tagország átlagától A 10,9%-os munkanélküliségi ráta 1,3 százalékponttal haladta meg az uniós átlagot A15-64 éves népesség 37,4%-a minősül inaktívnak, ami 8,5 százalékponttal haladja meg az uniós átlagot 125 ezer ember több mint két éve munkanélküli

Foglalkoztatottak és munkanélküliek végzettségük szerint

Az iskolai rendszerű szakképzés helyzete Alulképzettség Minőségi problémák: a munkaerő foglalkoztathatósága a képzettség minden szintjén rosszabb, mint az uniós átlag Az iskolarendszer nem reagált időben a demográfiai hatásokra: az iskolaszerkezet torzult Az iskolarendszer nem képes rugalmasan reagálni a gazdasági igényekre: szakmaszerkezeti problémák RFKB-k döntései korlátozott hatásúak, nem kellően megalapozottak TISZK-rendszer nem növelte az elvárt mértékben a hatékonyságot és rugalmasságot LLL hiányosságok

Demográfiai helyzet és a képzési szerkezet megváltozása

Férőhelyek és betöltöttség a 2011. évi felvételi eljárás után

Válaszok

Az átalakítás céljai, prioritások Szakmaszerkezet, tartalom és minőség – a gazdaság igényeinek megfelelően Átlátható, koordinált, hatékony működés Bemeneti követelmények érvényesítése minden szinten Társadalmi felzárkózás, lehetőség mindenkinek Első szakképesítés mindenkinek hozzáférhetően, az iskolai rendszerben A képzések minden szintjén minőségi javulás Gyakorlatorientáltabb képzések

Pályaorientáció, pályakövetés Fontosabb részletek Pályaorientáció, pályakövetés Hatékony, szabályozott, időben megkezdett, folyamatos pályaorientáció Minden érintett együttműködésével A későbbi lemorzsolódás megelőzése Kötelező, valós visszajelzést adó pályakövetési rendszer

Szakiskola A 3 éves képzés általánossá tétele Valós munkahelyi gyakorlat, tanulószerződés lehetőleg a képzés második évétől Gyakorlatorientált képzés Bemeneti követelmények Zsákutca-jelleg megszüntetése: széles alapszakmák Továbbtanulási utak Pályakezdők segítésére támogatási rendszer

Szakközépiskola Kötelező komplex szakmai érettségi Szakmai elméleti és gyakorlati oktatás az első évfolyamtól Szakmai érettségi munkakör betöltésére jogosít Szakirányú középfokú tanulmányokban további egy év alatt OKJ-s végzettség Szakirányú felsőfokú tanulmányoknál előny Átjárhatóság minden irányban Szakmacsoportos oktatás helyett ágazatok: OKJ átalakítással összhangban, szakmai egyeztetés alapján

Tanulószerződés Duális képzés sok évtizedes hagyományaira támaszkodva Gazdasági kamara kiemelt partner Gazdasági szereplők szerepvállalásának erősítése Felelősségi körök egyértelművé tétele Szakmai és törvényességi ellenőrzés erősítése Adminisztráció egyszerűsítése Kiterjesztés egyéb szervekre: többek között egészségügyi és szociális intézményekre Pályakezdők továbbfoglalkoztatásának kiemelt támogatása

Hídprogram, lemorzsolódás Kiemelt cél a lemorzsolódás jelentős csökkentése Mindenki találja meg a helyét a rendszerben Ebben nagy szerep: bemeneti mérés, szakiskolai szakmai képzés nélküli évfolyamok megszüntetése, valós és eredményes pályaorientáció Mindenki időben kapjon megfelelő lehetőséget hiányzó készségei, képességei pótlásához A hídprogram esélyt teremt az alapvető kompetenciákkal sem rendelkezőknek, hogy foglalkoztathatóvá váljanak, szakmát szerezzenek, munkát kapjanak Felnőttoktatásban is: senkiről sem mondhatunk le

Felnőttoktatás Lehetőség szerint iskolai rendszerben szerezze meg mindenki első, a munkaerő-piaci érvényesülés szempontjából jó alapot jelentő végzettségét A felnőttoktatásra költött források hatékony felhasználását segítő szabályozás Gyakorlatorientált szakmák a felnőttoktatásban is: együttműködési megállapodással valós munkahelyi gyakorlat a felnőttoktatásban is Tanügy-igazgatási szigorításokkal az elvesztegetett erőforrások minimalizálása Változatos tanulási utak, visszatérési lehetőség a tanulásba mindenkinek

OKJ, kerettantervek OKJ radikális átalakítása: Átláthatóbb képzési kínálat, kevesebb szakma Adott képzési idők Széles alapszakmák elsősorban iskolai rendszerben Ráépülések, specializáció iskolai rendszeren kívül Kötelező kerettantervek a képzés minden szintjén: a vállalati képzésekre is érvényes Tartalmi egységesítés – ellenőrizhetőség Egyenszilárdság, esélyegyenlőség

Szakmai vizsga Komplex szakmai vizsga minden szakképesítés megszerzésénél Rövidebb vizsgaidők, egyszerűbb, olcsóbb vizsgák Elkülönült vizsgafeladatok helyett komplex szakmai ismeretek felmérése Állami vizsga: egységes minőségi követelmények, független vizsgabizottság, külső kérdezőtanárok

TISZK, szakmaszerkezet RFKB-k megújult módszertan alapján javaslatot tesznek TISZK rendszer átalakítása: Uniós támogatásokat nem veszélyeztetve Munkaerő-piaci igények és prognózisok figyelembe vételével központi szakmaszerkezeti döntés Szervesen illeszkedjen a jelenlegi rendszerhez Szakmaszerkezetre vonatkozó döntések általános érvényűek Valós széleskörű intézményi integráció, nagy tagintézményes szakképző intézmények az állami, önkormányzati fenntartású körben Betartásuk minden állami támogatás feltétele Hatékony, átlátható működés az egész rendszer szintjén

Finanszírozás Az első szakképesítés iskolai rendszerben legyen ingyenes korlátozásokat szükséges beépíteni: az ingyenesen igénybe vehető évfolyamok száma korlátozott lesz Szakmai érettségi nem számít első szakképesítésnek Nem állami, nem önkormányzati iskolák csak szakképzési megállapodás alapján kaphatnak állami támogatást Szakmaszerkezeti döntés mindenkire érvényes: állami forrás ne folyjon el olyan képzésre, ami nem javítja a tanulók munkaerő-piaci esélyeit

Szakmai tanárok, szakoktatók Kettős cél: szakképzésben is pedagógusok tanítsanak rugalmasság javítása A két cél összehangolása érdekében: Rugalmassági szabályok a pedagógus életpályamodell kapcsán Pedagógus végzettségűek előnyben részesítése Pedagógiai (módszertani) továbbképzés a pedagógiai végzettséggel nem rendelkezőknek

Az átalakítás jelenlegi helyzete, ütemezés 2011. szeptember MKIK megállapodás – 48 szakképesítés megújítása Feszített ütemű jogalkotás: 133/2011. (VII. 18.) Korm. r. az OKJ módosításáról Új (választható) SZVK-k: 32/2011. (VIII. 25.) NGM rendelet Új központi programok közleményben a tanévkezdés előtt NGM-NEFMI közös közlemény a kormányzati honlapon

A rendszer újraszabályozása 2012-től A rendszer újraszabályozása Szakképzési koncepció: 2011. május 24-én a kormány határozatban fogadta el Folyik a szakképzésről szóló új törvény tervezetének előkészítése A későbbi egyeztetések során számítunk együttműködésükre 2011-re vonatkozó tervek: szakképzési törvény és a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény elfogadása Ezt követően OKJ radikális átalakítása Végrehajtási rendeletek e tanév folyamán 2012 szeptembertől elsősorban tartalmi változások Átmenet biztosítása, felmenő rendszer

KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET! laszlo.odrobina@ngm.gov.hu