A szak- és felnőttképzés Magyarországon

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
STRATKOM Kft ÖSSZEFOGLALÓ A SZAKKÉPZÉS IRÁNYAIRÓL ÉS ARÁNYAIRÓL FOLYÓ ESZMECSERÉKRŐL "A kormány szakképzés-fejlesztési koncepciója az új szakképzési törvény”
Advertisements

Modláné Görgényi ildikó Főigazgató Budapest Június 30.
Pásztor Tibor főosztályvezető
Terézvárosi Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Belvárosi Térségi Integrált Szakképző Központ 1074 Budapest Dohány utca 65.
Hámoriné Váczy Zsuzsa. •Története: 1936-tól szakképzés, flexibilis szakmacsoportos oktatás, a gazdaság, mint megrendelő.
Érettségi utáni továbbtanulási lehetőségek
Felnőttképzés az új OKJ rendszerében
A társadalmi tényezők hatása a tanulásra
ÚJ TENDENCIÁK A MAGYAR SZAKKÉPZÉSBEN
Aktualitások a szakképzésben
AZ ISKOLAI RENDSZERŰ SZAKKÉPZÉS JÖVŐJE
A Kormány intézkedései és tervei
Katona József MKSZIG 1 Katona József Szakközépiskola és Felnőttoktatási Gimnázium.
1 A felnőttképzés aktuális jogi környezete Nagy Zsolt.
Felnőttképzési tv. és a felsőoktatás Sum István OM
A piacgazdaságra nyitott rugalmas képzési rendszer intézményi jogi megvalósulása. A szak- és felnőtt képzőkkel szemben támasztott szakmai jogi feltételek.
„VIVANT PROFESSORES” 2010/2011 NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Közoktatásért Felelős Helyettes Államtitkár.
A kamara szerepvállalása a szociális képzések területén
Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése A szakképzési megállapodás és a szakmaszerkezeti döntés Helyszín dátum Nemzeti Fejlesztési.
Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft.
Munkavállalás OKJ szakképesítéssel? Előadó: Eperjesi Zsuzsanna képzési igazgató Változások a szakképzésben konferencia PBKIK november 29.
A Keszthelyi Kistérség Szakközépiskoláinak a megújuló energiával foglalkozó szakemberképzésre irányuló igényfelmérése május.
TOVÁBBTANULÁS 2012 Felvételi eljárás a középfokú intézményekbe a es tanévre.
A szakképző iskolai intézményrendszer változásai és új képzési utak
1 Apertus Közalapítvány Nemzeti Fejlesztési Program
Soós László NGM Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály
Az új szakképzési törvény alkalmazása, a tanulók gyakorlati képzése
Az OKJ bevezetésének, a szakmai vizsgáztatásnak jogszabályi háttere.
REFORMÉRTÉKŰ LÉPÉSEK A SZAKKÉPZÉS TERÉN MAGYAR SZAKKÉPZÉSI TÁRSASÁG május 30.
TÁMOP / „Négy kistérség egy projekt” Marcali,
A FELNŐTTKÉPZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Soós Roland ÉRÁK május 29.
SZAKKÉPZÉS A FEJLESZTÉS ESZKÖZE
Főigazgatói értekezlet november 27–28. Sárvár „Út a munkához” program bemutatása.
Aktualitások, változások, újdonságok az agrár-szakképzésben Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium VIDÉKFEJLESZTÉSI, KÉPZÉSI ÉS SZAKTANÁCSADÁSI.
Változások a közoktatásban és szakképzésben Setényi János 2011 Naszály-Galga TISZK, Vác.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési fejlesztési munkája
A szakképzés tartalmi szabályozása - Moduláris, kompetencialapú szakképzés -
Egységes, új szakmastruktúra, piacképes programok Budapest december 6.
A szakképzés fejlesztés jelenlegi állása
Szakképzési dokumentumok
Új elemek a szakképzési dokumentumokban Modláné Görgényi Ildikó főigazgató-helyettes október 5.
A szakképzés helyzete Magyarországon
Somogy Megye Önkormányzatának szakképzési koncepciója.
2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről Hatályos: január 1-től.
A lisszaboni stratégia és a magyar foglalkoztatáspolitika Kordás László április 29. Balatongyörök.
Felnőttoktatási tájékoztatója
Szakképzési változások
Milyen perspektívákat nyit az új OKJ rendszere? Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Tanácsadási osztály Nádráné Tóth Borbála.
SZEREPLŐK ÉS FELELŐSSÉGEK A SZAKKÉPZÉSI RENDSZERBEN MÁV KONFERENCIA
Szakképzési közfeladatok a Kamarában
1 A foglalkoztatáspolitika ösztönző elemei, a szolgáltatások szerepe Munkaerő-piaci Műhely Konferencia Pécs november 20. SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM.
Az Országos Képzési Jegyzék és a szakmai és vizsgakövetelmények Bruckner László.
A felsőoktatási gyakorlóhelyek nyilvántartása november 27. Laczky Gabriella.
SZAKKÉPZÉSI REFORM ÉS A FELNŐTTKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSA Dr. Vartman György Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály Szakképzési osztályvezető.
ÚJ ELEMEK A KÖZPONTI PROGRAMOKBAN Modláné Görgényi Ildikó főigazgató-helyettes május 17.
„A GAZDASÁG SZOLGÁLATÁBAN” Debrecen szeptember 25. Tirpák Zsolt főigazgató szeptember 1.
Felnőttoktatás. Jogszabályi háttér  a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. tv.  a Szakképzésről szóló évi CLCCCVII. tv.  az évi LXXXIV.
Szakmai vizsgáztatás Modláné Görgényi Ildikó főigazgató-helyettes március 27.
A foglalkoztatáspolitika aktuális kérdései Győr,
VÁCI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM Tanulási karrierutak a Váci Szakképzési Centrumban.
A köznevelési intézményi rendszer változása, Szakképzési Centrum és Kamara együttműködése a kamarai garanciavállalás sikeres megvalósításáért Kalmár Andrea.
„Újra tanulok” A Nemzeti Munkaügyi Hivatal képzési stratégiája Bálint István Foglalkoztatási főigazgató-helyettes.
Őszi Attila főigazgató. ELŐZMÉNYEK A szakképzés kezdetei városunkban  Dunaújváros – új, tervezett, város  A szakképzés kezdete 1953 Technikum/(1969)Főiskola.
A KÖZÉPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS JÖVŐJE
VÁCI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM
ÉRETTSÉGI MÁJUS-JÚNIUS
Határokon átívelő projektek.
Foglalkoztatás, szakképzés, jó gyakorlatok
A magyar felnőttképzés rendszere - a szakértők szemével
eddigi tapasztalatainak ismertetése és a tanulságok
Előadás másolata:

A szak- és felnőttképzés Magyarországon Modláné Görgényi Ildikó NMH Szak- és Felnőttképzési Igazgatóság

2017.04.04.

Régiók helyett megyék Új helyzet A magyar tradicióknak megfelel

Tartalom A nők vidéken Szakképzés szakmapolitikai háttere irányítása és szabályozása Oktatási rendszer és szakképzési, felnőttképzési intézmény struktúra, a demográfiai változások Szakmastruktúra és munkaerőpiac Oktatási, Képzési folyamat 2012.11.24.

A nők vidéken

Női racionalítás Az országban mindenhol vannak nők A környezetének a nők segítenek Tájékozottságához kell tudnia az új oktatási és szakképzési irányelveket A nők elirányítják a felnövekvő generációt A család „mozgató rugója” Saját karrierjének építője

2. Szakképzés szakmapolitikai háttere irányítása és szabályozása

Munkaerőpiac 2012.11.24.

9

Lemaradt munkavállalói csoportok A foglalkoztatáspolitika intézkedéseinek kiemelt célcsoportjai alacsony iskolai végzettségűek pályakezdők 50 éven felüliek kisgyermekes nők A foglalkoztatáspolitika intézkedéseinek főterületei Aktív munkaerő-piaci politikák, munkaerő-piaci programok Közvetlen támogatás a munkahelyteremtéshez, A család és a munka összeegyeztetését segítő programok, A versenyképes tudás megszerzésének támogatása, A szakképzés rendszerének fejlesztése. 2012.11.24.

Foglalkoztatáspolitika fő elemei és intézkedései Célja: A hazai humán-erőforrásban rejlő növekedési potenciál kiaknázása, a munkaerő-állomány növelése és az aktivitás ösztönzése Legfontosabb intézkedések Egyszerűsített foglalkoztatás szabályainak módosítása Szociális ellátórendszer munkára ösztönző átalakítása Korhatár előtti nyugdíjazás megszüntetése Álláskeresési ellátások jogosultsági feltételeinek szigorítása Munkavállalásra ösztönzés az adórendszer átalakításával 2012.11.24.

Foglalkoztatáspolitikai intézkedések válságidőszakban Munkahelyteremtés forrásainak 5-szörösére emelése Keresletélénkítés a célzott járulék-kedvezmények körének bővítésével (Start-Bónusz kártya bevezetése) Fiatalok esélyteremtésének kiszélesítése Vállakozás-ösztönzési program Gyakornoki program a tanulószerződéssel rendelkezőknek A munkaerőpiac rugalmasságának javítása (Mt. módosítás) Képzési szerkezet modernizálása, a duális szakképzés előtérbe helyezése Közfoglalkoztatás új rendszerének kidolgozása 2012.11.24.

Munkaerő-piac, foglalkoztatás által vezérelt képzés A munkaerő-piaci változásokra gyorsan reagáló, jó minőségű szakképzési kapacitásokra van szüksége. A Kormány a versenyképesség fokozása érdekében új szakképzés-fejlesztési koncepciót fogadott el 2011 májusában; a rendszer jelentős része már 2012 szeptemberétől működik. A gazdasági kamara vezetésével évente meghatározzák területi egységenként (19 megye + főváros), hogy mely szakképesítésekre, mekkora tanulólétszámmal lesz szükség. Előre tervezhető a szakember-kibocsátás a beruházások számára. A képzési rendszer moduláris, szélesebb alapú iskolai képzésre a későbbi továbbképzés, specializált tudás megszerzése rövidebb ideig tart. 2012.11.24. 13

Szabályozás - Törvények Alaptörvény Köznevelési törvény Felsőoktatási törvény Szakképzési törvény Tankönyvpiac rendjéről szóló törvény Felnőttképzési törvény Szakképzési hozzájárulásról szóló törvény 2012.11.24.

Kormány szintű szabályozás rendeletben Állami szak és felnőttképzési szerv - Nemzeti Munkaügyi Hivatal Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg gyakorlati képzés gyakorlati képzés és szakmai vizsga ellenőrzés Országos képzési jegyzék szakmai követelménymodulok szakmai vizsgáztatás, vizsgaszervezési engedély szakképzés megkezdése és folytatása pályaorientáció és az egész életen át tartó életpálya-tanácsadás pályakövetési rendszer szakmai vizsgával kapcsolatos adatszolgáltatás szakmai bizonyítványok központi elektronikus nyilvántartása szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok körét Európai Képesítési Keretrendszerhez kapcsolódó Magyar Képesítési Keretrendszer szerintit 2012.11.25

3. Oktatási rendszer és szakképzési, felnőttképzési intézmény struktúra, a demográfiai változások

Alapelv szakképzettség szerezhető iskolai rendszerű oktatásban (14-21 éves kor) piaci alapon szervezett felnőttképzésben iskolai rendszerben az első szakképzettség megszerzése ingyenes 2012.11.24.

Szakképzés Magyarországon Szakiskola (11-12-13. évfolyam szakképzési szakasz) Középfokú oktatás Szakképző iskolák Szakiskolai oktatás (9- évfolyam általánosan művelő szakasz) Szakközépiskolai (9–12. évfolyam) általánosan művelő Szakasz+szakmai képzés érettségivel zárul+munkakör Gimnáziumi általános képzés (9–12. évfolyam) érettségivel zárul Szakközépiskolai oktatás (13-14. évfolyam) Szakképzési szakasz Felsőfokú oktatás Egyetem, főiskola Alapfokú oktatás Általános iskola Munkaerőpiac Felnőttképzés Iskolarendszeren kívüli szakmai képzést folytató intézmények (10-11. évfolyam) HID Szakképzés Magyarországon 2012.11.24.

A közép- és felsőoktatást, szakképzést jellemző tendenciák Az 1990-es évek óta zajló folyamatok jellemzői: az érettségit adó középiskolák expanziója (ISCED-3A nemzetközi rendszerhez illesztett) a felsőoktatási intézmények expanziója a szakiskolák iránti érdeklődés csökkenése (ISCED-2C-3C) a felnőttképzésben való részvétel elmarad az EU-s átlagtól 2012.11.24.

Az iskolai rendszerű szakképzés lehetőségei A szakiskolai képzés a 9. évfolyam elvégzése után a 10-11. szakmáknál a 11-13. évfolyamon, 2010-től meghatározott szakképesítéseknél a 8. évfolyam elvégzése után a 9-11. évfolyamon („előrehozott szakképzés”) történik, 2012-től gyakorlat orientált szakképzés kezdődik, 2013-tól kötelező. 2012.11.24.

Iskolai rendszerű szakképzés szakközépiskolában Szakközépiskolai képzés 2012-ig az érettségi vizsgát követően a képzés idejétől függően a 13-15. évfolyamon. Az érettségire felkészítő szakaszban szakmacsoportos alapozó ismeretek oktatása is folyik, és ez az ismeretkör szakmacsoportonként egy-egy választható érettségi vizsgatárgyat jelent. 2013-tól 9-12 évfolyamon ágazatonként felkészítés az érettségire és egy munkakörre, majd a 13. évfolyamon szakképzés. 2012.11.24.

Iskolai rendszerű felnőttoktatás Tanulói jogviszonyban, hallgatói jogviszonyban. Állami támogatással. Elsődleges funkciója: „második esély” biztosítása. A nappali tagozatos képzéssel azonos képzési és kimeneti követelmények alapján. Döntően a nappali képzés folytató intézmények esti-levelező tagozatain. 2012.11.24.

Térségi integrált szakképző központok A térségi integrált szakképző központ gazdaságos szervezési megoldás. Célja: szakképzés jelenleginél hatékonyabb formában történő megszervezése, szakképzés jobban tudjon igazodni a munkaerő-piac elvárásaihoz, lehetőség biztosítása a külön forrásokhoz. 2012.11.24.

Felnőttképzés A felnőttképzés keretében köz- és felsőoktatási intézmények kiegészítő tevékenységként, magáncégek, nonprofit szervezetek, egyesületek, államilag támogatott képző központok folytatnak szakképesítésre történő felkészítést. Munkaügyi központnál regisztráció szükséges. Az államilag elismert szakképesítéseknél a képzés tartalmi és kimeneti követelményét a miniszteri rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmények tartalmazzák. 2012.11.24.

4. Szakmastruktúra és munkaerőpiac

Szakmastruktúra Állam által elismert szakképesítések A képzések garantált minőségét az Országos képzési jegyzék biztosítja, amely jogszabályban határozza meg az államilag elismert szakképesítések szakmai tartalmát, amelyre épülnek a szakmai és vizsgakövetelmények. Munkakör betöltéséhez szükséges szakképesítések Hatósági Kötött foglalkozás Egyéb szakképesítés (nyelv….) 2012.11.24.

Szakképesítések egymásra épülése az új struktúrában Alap-szakképesítés: A szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott modulokból épül fel, munkakör ellátására képesít. Rész-szakképesítés: Egy szakképesítésnek a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott moduljaiból épül fel, legalább egy munkakör ellátására képesít. Ráépülés: A szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza, hogy mely modulok / szakképesítés / rész-szakképesítés / elágazás moduljaira épül, meghatározza, újabb munkakör ellátására képesít. 2012.11.24.

Szakképesítések köre 2012.11.24.

Országos Képzési jegyzék OKJ 2012.11.24.

OKJ SZAKMACSOPORTOK 1. Egészségügy 2. Szociális szolgáltatások 3. Oktatás 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció 5. Gépészet 6.Elektrotechnika- elektronika 7. Informatika 8. Vegyipar 9. Építészet 10 Könnyűipar 11. Faipar 12. Nyomdaipar 13. Közlekedés 14. Környezetvédelem-vízgazdálkodás 15. Közgazdaság 16. Ügyvitel 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 18. Vendéglátás-idegenforgalom 19. Egyéb szolgáltatások 20. Mezőgazdaság 21. Élelmiszeripar 22 közszolgálat 2012.11.24.

Szakközépiskolai ágazatok Egészségügy Szociális Pedagógia Képző- és iparművészet Előadóművészet I. Zeneművészet Bányászat Épületgépészet Gépészet Műszerészet Villamosipar és elektronika Távközlés Informatika Vegyipar Vegyész Építőipar Könnyűipar Faipar Nyomdaipar Közlekedésépítő Közlekedés Közlekedésgépész Környezetvédelem-vízgazdálkodás Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem Vendéglátóipar Turisztika Rendészet Optika Szépészet Mezőgazdasági gépész Erdészet és vadgazdálkodás Mezőgazdaság Kertészet és parképítés Földmérés Élelmiszeripar Sport Előadóművész II. 2012.11.24.

5. Oktatási, Képzési folyamat

Átlátható rendszer Moduláris rendszer Kompetencia alapú Komplex szakmai vizsga a munkakör betöltéséhez Gyakorlat központú, duális rendszerű

A követelménymodulok és a tananyagegységek kapcsolata Cél 1. Feladatprofil 1. F F Feladatok C C Tananyagegység 1. Követelménymodul 1. TM TM T T Tanulói munkaforma 1. Tulajdonságprofil 1. C C F F TM TM Tananyagegység 2. Követelménymodul 2. C C T T TM TM Tananyagegység 3. Tulajdonságok F F C C Tananyagegység 4. maximális képzési idő TM TM Követelménymodul 3. T T C C Tananyagegység 5. TM TM F F Követelménymodul 4. C C T T Tananyagegység 6. TM TM ? ~15% szabad Követelmények Kompetenciaprofil Képzési program 2012.11.24. 34

A kormány prioritásai a szakképzésben A szakmunkásvégzettség, a kétkezi munka vonzóvá tétele. A duális képzés szerepének növelése. A gyakorlati képzés arányának növelése. HÍD program bevezetése. A 8. osztályt követő 3 éves szakmunkásképzés általánossá tétele. A szakiskolák szerepének növelése a társadalmi felzárkóztatásban. Az első szakma megszerzésének továbbra is ingyenes biztosítása az iskolai rendszerű képzésben. Szakmai ellenőrzés bevezetése. 2012.11.24.

A képzés és vizsgáztatás alapvető dokumentumai Országos Képzési Jegyzék (OKJ), A szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei, A szakképesítések központi programjait, felváltja a kötelező kerettanterv, Az iskolák helyi szakmai programjai, felsőoktatási intézmények képzési programjai, A felnőttképző intézmények képzési programjai. 2012.11.24.

Képzés Új, államilag támogatott elem, hogy a szakmai képzési gyakorlatot lehetőleg vállalatoknál, valós üzemi termelési körülmények között kell teljesíteni az alapozó képzés után. Biztosítja a munkaadó által igényelt szakmai kompetenciák jobb elsajátítását. (Hasonló módon működik a német duális szakképzés rendszere.). 2012.11.24.

A vidéki nők szerepe kiemelt Mindezek tudatában segít családjának, saját magának és környezetének Sok nő tevékenysége országosan összeadódik Szerepének beteljesülése visszahat az országos tendenciákra

Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Modláné Görgényi Ildikó NMH SZFI főigazgató-helyettes modlanegorgenyiildiko@lab.hu 2012.11.24. 39