Komplex mutatók a fejlettség mérésében (történet, módszertan, példák) * 07/16/96 Komplex mutatók a fejlettség mérésében (történet, módszertan, példák) „Generációk diskurzusa a regionális tudományról” Széchenyi István Egyetem, Győr, 2012. november 23. Farkas Máté PhD hallgató ELTE Regionális Tudományi Tanszék *

A témaválasztás Számos társadalomtudományi fogalom mérésének igénye a XX. század második felében jelent meg (életminőség, jól(l)ét, indusztrializáció, fenntarthatóság, versenyképesség, információs társadalom, globalizáció, fejlettség stb.) MSc diplomamunka középpontjában: Human Development Index Doktori kutatási téma (még körvonalazódik…): „A fejlettségi állapot és a fejlődés – mint folyamat – elméleti, módszertani kérdései, valamint változó megítélése a XX. század folyamán” A „határtalan” ötletelés eredménye a több mint száz – ilyen-olyan módszerrel kreált – komplex (fejlettségi) indikátor… Bandura (2005)

Út a komplex indikátorokig – a fejlődés mérésének néhány fontosabb „mérföldköve” A fejlődés mérésének módszerei párhuzamosan változtak a fejlettség-elmaradottság elméleti síkon való megközelítéseivel „a nagyobb termelés a kulcs a prosperitáshoz és a békéhez” (TRUMAN 1949[1964]) – világháborút követő két évtized „ökonomista developmentalizmus” (SZENTES 2011) A gazdasági növekedés és fejlődés fogalmainak „összemosódása” A GDP értelmezése és használata a jól(l)ét kizárólagos mutatószámaként („the more, the better”? – DABÓCZI 1998; OFFER 2000, TOMKA 2011)

Egy példa a GDP kiterjesztésére – ISEW (GPI) az USA-ban Út a komplex indikátorokig – a fejlődés mérésének néhány fontosabb „mérföldköve” 1960-as, 70-es évek: A fejlődést a növekedéssel azonosító elméletek kritikáinak megjelenése (Kuznets már 1934-ben!) ENSZ Szociális Fejlesztési Kutatóintézet (UNRISD) – Az első komplex mutatók innen kerülnek ki Három megközelítés az alternatív mérési módszerekre (Offer 2000) 1) A nemzeti számlák „kiterjesztése és módosítása” 2) Társadalmi normák kifejezése „társadalmi jelzőszámokkal”, s azok bevonása a gazdasági tartalmú indikátorok mellé 3) Mentális állapotok felmérése, a szubjektív jóllét vizsgálata (boldogság, elégedettség) Offer 2000 nyomán

Want to live a long, happy, sustainable life? Consider Central America! www.bastiainstitute.org

Kísérletek a komplex mérésre Level of Living Index (Drewnowski–Scott [UNRISD] 1966) 20 országra kiterjedő vizsgálat – 6 „fizikai” (táplálkozás, oktatás, lakásellátottság, pihenés és egészség-helyreállítás, biztonság színvonala) és 1 monetáris (a létminimum feletti magasabb szükségleteket kielégítését biztosító jövedelmek) jelzőszámból Development Index (McGranahan et al. [UNRISD] 1972) 73  42  végül 18 (9 gazdasági–9 társadalmi) mutatószám UNESCO 1975 140 ország rangsorolása 2 társadalmi (írni-olvasni tudás, várható élettartam) és 5 gazdasági (energiafogyasztás, feldolgozóipar GDP-n és exporton belüli részaránya, mezőgazdaságon kívül foglalkoztatottak aránya, telefonvonalak száma)

Kísérletek a komplex mérésre Physical Quality of Life Index (Morris 1979) Minimális emberi szükségletekhez való hozzáférés Gyermekhalandóság, 1 éves korban várható élettartam, írni-olvasni tudás (részletek Van der Lijn 2005, Garåsen 2006, Shakya 2008) Fixált értékhez viszonyítás, majd számtani átlag számítása (kritikák) Human Development Index (UNDP 1990) 3 dimenzió: élettartam, iskolázottság, életszínvonal Több módosítás 1990 óta + kritikák! (ld. Farkas 2012) A sor nem teljes… – Bandura (2008): 180 mutató

A komplex mutatók megítélése Pro érvek: komplex, többdimenziós jelenségek egyszerűsítése a döntéshozók támogatása érdekében egyszerűbb interpretálhatóság könnyebb átláthatóság az információbázis elvesztése nélkül a médiával és a lakossággal való egyszerűbb „kommunikáció” Saisana–Tarantola (2002) és Nardo et al. (2005) alapján

A komplex mutatók megítélése Ellenérvek: nehéz számszerűsíthetőség, legtöbbször hiányos adatbázisok a rossz felépítés téves információkat nyújthat, egyszerű politikai következtetések levonását vonhatja maga után elméleti és statisztikai síkon megalapozottnak kell lennie a bevont indikátorok megválasztása szubjektív, gyakran politikai érdekektől sem mentes Saisana–Tarantola (2002) és Nardo et al. (2005) alapján

A komplex mutatók képzésének sémája * 07/16/96 A komplex mutatók képzésének sémája A mutatók („az étlap”) elméleti megalapozás adatgyűjtés (adatbecslés) A mutatók „tematizálva” („az ételfajták”) megfelelő módszertan kiválasztása (súlyozás, aggregálás) A komplex mutató („az étel”) Freudenberg, M. (2003) nyomán *

A komplex mutatók felépítésének főbb lépései Elméleti keret mit mérünk?, dimenziók meghatározása, változók fajtáinak meghatározása Adatok kiválasztása megbízhatóság, „lefedettség” Hiányzó adatok pótlása regressziós becslés, átlag, legközelebbi szomszéd, adattörlés, figyelmen kívül hagyás Az adatstruktúra vizsgálata multikollinearitás vizsgálat, adatok egymással való kapcsolata

A komplex mutatók felépítésének főbb lépései Összevonhatóvá tétel („avoid adding apples and oranges…”) rangsorolás („legegyszerűbb” módszer, pl. ICT Index) standardizálás (a „kiugró” értékek hatása nagyobb az indexre) normalizálás (érzékenység a minimum és maximum értékek változására – megoldás: előre rögzített értékek, ld. HDI) jellegadó értékhez viszonyítás (átlag, maximum, minimum) kategóriák meghatározása – „pontozásos módszer” átlagtól való „távolság” alapján való kategorizálás Súlyozás, adatösszevonás önkényes, szubjektív (a „kritikus pont”) műkorcsolya-módszer, számtani-, mértani átlag, egyéb alternatív megoldások (faktor-, főkomponens-analízis)

A komplex mutatók felépítésének főbb lépései Robusztusság és érzékenység-vizsgálat egy-egy új adat bevonása hogyan hat a kompozit indexre különböző összevonási és súlyozási módszerek miként változtatják a komplex mutatót „Vissza az adatokhoz” az alapmutatók konzisztenciájának vizsgálata Mely tényezőkben „erős”, s melyekben „gyenge” adott térség? vizualizáció! Más indikátorokkal való kapcsolat vizsgálata Az adatok megjelenítése

Mielőtt megköszönöm figyelmüket… „[…] jelenleg nehéz elképzelni, hogy a komplex mutatók használatával kapcsolatos vita valaha is rendeződik. […] a hivatalos statisztikusok többsége ellenzi a komplex mutatók használatát, amitől jónéhány ilyen indikátor szenved az adatgyűjtés- és szerkesztés hiányosságaitól. Másrészről az index készítésében érintetteknek továbbra is ellenállhatatlan kísértést jelent egy-egy komplex, nehezen számszerűsíthető jelenségnek egyetlen indexbe való tömörítése a politikai „fogyasztók” számára” (Saisana–Saltelli –Tarantola [2005], 308)

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!