Készítette: Pető László A LINUX alapjai Készítette: Pető László

INIT A Linux legfőbb szolgáltatása Ez indul elsőként Meghatározza, hogy milyen alkalmazások fognak lefutni, és milyen démonok fognak elindulni. DÉMON: Olyan program, ami valamilyen szolgáltatásért felelős.

DÉMONOK apache, httpd: WEB szerver sendmail, smail, exim: levelezés lpd: nyomtatás smbd (SAMBA): fájlmegosztás named, (bind): névkiszolgálás

DÉMONOK KONFIGURÁLÁSA konfigurációs állomány (/etc, vagy a démon megfelelő alkönyvtárában) egyszerű szöveges állományok # - komment sorok általában vannak X-Window alatt futó konfigurációs segédprogramok is.

DÉMONOK INDÍTÁSA Kézzel: parancs kiadásával, init szkript futtatásával (start, stop, reload) Automatikusan: az „rc könyvtárak” futtatható állományait az init futtatja le az indítási folyamat során inetd metadémonon keresztül: olyan démonok esetén, amire nincs mindig szükség (a memóriában az inetd van, ő indít szükség esetén)

INETD konfigurációs állománya a /etc/inetd.conf fájl ha itt megtalálható egy szolgáltatás, akkor igény esetén használhatóvá válik # jelet elétéve nem lesz elérhető a következő indításnál kill -HUP szám (inetd-beli azonosító): a szolgáltatás leállítása

PORT SZÁM Minden szolgáltatáshoz jól meghatározott port szám tartozik, ezeken lehet őket megszólaltatni /etc/services - az összerendelések helye ftp 21/tcp www 80/tcp pop3 110/udp

A PARANCSÉRTELMEZŐ A felhasználó és a gép közötti kommunikáció programja (shell) csh tcsh ash bash ksh zsh

PROCESSZ-EK, JOB-OK Minden futó program egy processzt határoz meg ps ax - az éppen futó processzek listája

PROCESSZ-EK, JOB-OK Ha a lista nem férne ki: Ps ax|more Minden processsznek van egy azonosító száma, amivel lehet rá hivatkozni.

PROCESSZ-EK, JOB-OK Ha csak bizonyos karaktersorozatot tartalmazó processzlistát kérünk: Pl: ps ax|grep lib

PROCESSZ LEÁLLÍTÁSA stop paraméterével (ha van neki) /etc/rc.d/init.d/apache stop kill paranccsal: kill -9 2031 A 2031-es azonosítójú processzt utasítottuk, hogy feltétel nélkül lépjen ki. Killall apache

PROCESSZ, JOB "félreállítás": ctrl+shift+z Háttérben folytassa a munkát: bg Háttérben futó munkáink: jobs Újra előtérbe hozás: fg munkaszám

TOP A rendszerünk foglaltsságáról ad információt

FREE A memória foglaltsága

DF A merevlemez partíciók foglaltsága

LS Könyvtár tartalmának listázása

LS-L Többlet információ

LS -A A ponttal kezdődő fájlokat is mutatja

KÖNYVTÁRKEZELÉS cd könyvtárváltás mkdir könyvtár létrehozása rm -rf könyvtárnév könyvtár törlése rm fájlnév fájl törlése * több karaktert helyettesíthet ? egy karaktert helyettesíthet

CAT Fájl tartalmának megtekintése

LESS Fájl tartalmának a megtekintése úgy, hogy abban közlekedni is lehet.

MAN Részletes leírás egy adott parancsról

Memória kezelés Szerencsére nincs felosztva, teljesen egyben kezeli. Virtuális memória külön partíción (swap partíció) Egy swap max 127 MB lehet és összesen 16 db lehet belőle. Általános esetben a fizikai memória kétszerese.

Lemezek, fájlrendszerek, fájlok Egy elfogadott fájlrendszer felépítés, amit minden disztribúciónak illik követni. Gyökér (root) fájlrendszer: géptől függö, egyedi, tartalmazza a bootoláshoz szükséges dolgokat /bin programok, amit a felhasználók is használhatnak

Lemezek, fájlrendszerek, fájlok /sbin rendszerprogramok és szkriptek /etc konfigurációs fájlok /root a root (rendszergazda) home könyvtára /lib osztott könyvtárak a programokhoz /dev eszközfájlok könyvtára, minden eszköz az eszközfájlján keresztül érhető el

Lemezek, fájlrendszerek, fájlok /boot a rendszerindításhoz szükséges összetevők (pl. lilo, grub fájljai) /mnt ha fel akarunk csatolni egy fájlrendszert, akkor azt itt érdemes megtenni /media cserélhető meghajtók /media/floppy /media/cdrom /media/usbdisk

/usr fájlrendszer Felhasználói programokat és megosztott adatokat tartalmaz /usr/X11R6 az X-Window rendszer állományai /usr/bin /usr/sbin /usr/include fejléc állományok a C programozási nyelvhez /usr/lib /usr/local külön telepített programok

/var fájlrendszer A működés során változó állományokat tartalmaz /var/log naplófájlok /var/run processz azonosítók, felhasználók, stb. /var/spool várakozási sorok /var/tmp ideiglenes állományok

Lemezek, fájlrendszerek, fájlok /home a felhasználók személyes állományai /proc az éppen futó rendszerünkről tartalmaz információkat /opt opcionálisan telepíthető, általában külső gyártótól származó programok

Háttértárak /dev könyvtár eszközfájljain keresztül érhetők el. /dev/fd0 floppy lemez (DOS-ban A:) /dev/fd1 floppy lemez (DOS-ban B:) IDE winchesterek, IDE CD meghajtók /dev/hda 1. csatorna master /dev/hdb 1. csatorna slave /dev/hdc 2. csatorna master /dev/hdd 2. csatorna slave Partíciók: /dev/hdc3 a 2. csatorna master lemezének 3. partíciója

Háttértárak SCSI winchesterek /dev/sda, /dev/sdb, /dev/sdc,... A partíciók számozása az IDE winchesterekhez hasonlóan SCSI CD meghajtók /dev/scd0, /dev/scd1,...

PORTOK /dev/ttyS0 a DOS alatti COM1 soros port. /dev/lpt0 a DOS alatti LPT1 párhuzamos port. /dev/psaux A PS/2 port

PARTÍCIONÁLÁS Max. 4 db elsődleges partíció lehet A winchester első lemezének első rekordja a Master Boot Rekord. A BIOS a boot folyamatban ehhez a szektorhoz nyúl és az itt talált programnak adja át a vezérlést. Az itt talált betöltő program beolvassa a partíciós táblát és keres egy bootolható partíciót.

PARTÍCIONÁLÁS A bootolható program boot szektorára ugrik, ahol egy másik program elkezdi betölteni az operációs rendszert. Minden lemez minden partíciójának rendelkeznie kell boot szektorral Ha nem elég a 4 elsődleges partíció, akkor kiterjesztett partíciót, és azon logikai meghajtókat kell alkalmazni

A LINUX ÁLTAL ISMERT PARTÍCIÓTÍPUSOK Empty (üres) DOS 12-bit FAT XENIX root XENIX usr DOS 16-bit < 32 MB DOS Extended (kiterjesztett) DOS 16-bit >=32MB OS/2 HPFS

A LINUX ÁLTAL ISMERT PARTÍCIÓTÍPUSOK AIX AIX bootable OS/2 Boot Man Win9x FAT32 Win9x FAT32 (LBA) Win95 FAT16 (LBA) Win9x Extended Hidden DOS FAT16 (rejtett)

A LINUX ÁLTAL ISMERT PARTÍCIÓTÍPUSOK Hidden DOS FAT16 Hidden DOS FAT32 Hidden OS/2 HPFS Venix 80286 NTFS Microport GNU HURD Novell Netware

A LINUX ÁLTAL ISMERT PARTÍCIÓTÍPUSOK PC/IX Old Minix Linux/Minix (Tannenbaum <--> Linus) Linux swap Linux Reiser Linux Ext2 Linux Ext3 Amoeba

A LINUX ÁLTAL ISMERT PARTÍCIÓTÍPUSOK Amoeba BBT BSD/386 OpenBSD NEXTSTEP BSDI fs BSDI swap Syrinx CP/M

A LINUX ÁLTAL ISMERT PARTÍCIÓTÍPUSOK DOS access DOS R/O DOS secondary BBT Partícionálás pl.: fdisk (nem a DOS-os!) pl.: fdisk /dev/hda a 1. IDE csatorna master lemezének particionálása.

MOUNTOLÁS Fájlrendszer csatlakoztatása a rendszerhez Az eszközök nem alkotnak külön fájlrendszert, mint a DOS esetén mount /dev/hdc /mnt/cdrom A 2. IDE csatorna master egységét csatolja cdrom néven A CD állományai ezután a /mnt/cdrom könyvtárban találhatók SUPERMOUNT: Automatikus mountolás indításkor

Fájlrendszer lecsatolása umount /mnt/cdrom A CD addig ki sem vehető, amíg fel van mountolva A lecsatolás csak akkor lehetséges, ha nem használja az adott fájlrendszert senki. mount 10.1.1.2/home home felcsatolás a hálózaton keresztül /etc/fstab állományban megadott módon történik a mountolás bootoláskor

Fájlok hozzáférése Gazda Csoport

Fájlok hozzáférése - fájl d könyvtár l link R olvasható(4) Gazda jogai w írható(2) x futtatható(1) Gazda jogai Csoport jogai Többi felhasználó jogai

JOGOK MÓDOSÍTÁSA chmod xyz fájlnév X gazda jogainak összege Y csoport jogainak összege Z egyéb felhasználók jogai Pl: chmod 100 vizsga.arj chmod 300 vizsga.arj chmod 754 vizsga.arj

Tulajdonos és csoport váltása chown újtulajnév fájlnév tulajdonosváltás chgrp újcsoportnév fájlnév csoportváltás R kapcsolóval egy egész alkönyvtár tartalmára vonatkozik a változás

ARCHIVÁLÁS Teljes mentés: egy fájlrendszerről, vagy annak egy részéről archív másolat készítése Növekményes mentés: a legutóbbi teljes mentés óta megváltozott állományokról készítünk archív másolatot

LINKELÉS Más helyen és esetleg más néven hivatkozunk egy fájlra, vagy könyvtárra ln /mnt/floppy /home/lemez A floppy fájlrendszerét "helyileg közelebbre hozzuk" a hivatkozással.

Az indulás Önteszt BIOS betöltő rekord kereső program végignézi a lemezeket, hogy melyik boot szektorában van betöltő program (boot loader) MBR: a winchesterek első lemezének első rekordja Boot szektor: a partíció első rekordja

Az indulás Ugrás annak a partíciónak a boot szektorára, ami bootolható (az MBR bejegyzései alapján) Az itt található program betölti az operációs rendszert LILO: Linux Loader, betölti a kernelt.

LILO Lehet az MBR-ben, segítségével az összes operációs rendszerünket bootolhatjuk Lehet a Linux partíció boot szektorában, a Linux betöltéséhez A lilo behúzza a kernelt, inicializálja a hardvert, betölti a szükséges eszközvezérlőket Elindul az INIT folyamat (bejelentkezések lehetővé tétele, fájlrendszerek ellenőrzése, démonok indítása)

Futási szintek LILO: kernelnév szám 0 a rendszer leállítása 1 egy felhasználós mód, csak a root (szervíz üzemmód) 2-5 normál működési szintek, a root állítja be azok sajátosságait 6 újraindításra szokták használni

Leállítás shutdown - leállítási folyamat végrehajtása sync - memória kiírása lemezre shutdown -h a folyamat végén leáll shutdown -r a folyamat végén újraindul shutdown -h now azonnal elkezdi leállítani a rendszert shutdown -h 10 'Üzenet' 10 perc múlva kezd leállni, az üzenetet már most elküldi minden bejelentkezett felhasználónak

Felhasználók karbantartása adduser felhasználó_név Új felhasználó létrehozása passwd felhasználó_név Jelszó beállítása

Időzített parancsvégrehajtás A futtatandó parancsok a /etc/crontab állományban vannak a megvalósításért a crond démon felel

Linux és Windows együtt A legtöbb Linux használó, ha nem is vallja be, egy Windowst is tart a gépén, hiszen vannak olyan létfontosságú alkalmazások, könyvelőprogram, lövöldözős játék, ami nem használható Linux alatt. Ilyenkor alapkövetelmény, hogy a két rendszer el tudja érni egymás fájlrendszerét.

Fájlrendszerek A Microsoft operációs rendszerek a DOS- tól a Windows Me-ig FAT fájlrendszert használják, az NT a 2000 és az XP pedig NTFS fájlrendszert, de kezelik a FAT-ot is. A Linuxnál sokáig az ext2fs volt az egyeduralkodó, de a 2.4-es rendszermaggal elkezdődött az ext2fs-sel kompatibilis, de naplózó ext3fs és Reiserfs elterjedése.

MS fájlrendszerek elérése Linux alól Ez az egyszerűbb eset. A standard linux kernel tartalmazza a FAT és az NTFS elérését biztosító drivert. Az NTFS esetén az írást a szakemberek szerint fájlrendszerünk és idegrendszerünk épsége érdekében inkább ne kockáztassuk. Ha előbb a Windowst, aztán a Linuxot telepítjük, akkor a telepítés során megadhatjuk, hogy mely Windowsos partíciót, hogyan szeretnénk kezelni.

fstab /etc/fstab tartalmazza a fájlrendszer táblákat Például: /dev/hda1 /mnt/WIN_C ntfs ro,umask=666 0 0 /dev/hda5 /mnt/WIN_D ntfs ro,umask=666 0 0 /dev/hdb1 /mnt/WIN98 vfat rw,umask=777 0 0 Eszköz könyvtár fájlrendszer csatolási opciók

fstab ro : read only umask=666 : nem a Microsoft sátáni voltára utal, hanem azt állítja be, hogy mindenki olvashat, futtathat, de nem írhat rá.

Linuxos fájlrendszerek elérése Windows alól A Linuxos fájlrendszerek eléréséhez semmilyen segítséget nem nyújt a Microsoft! Segédprogramokra van szükség.

Segédprogramok Explore2fs RFSTOOL A Total Commander ext2fs pluginja Ext2fsd (2000 és XP alatt) Ext2 IFS for Windows NT (NT és 2000, XP alatt nem működik) LINUX READER

Készült LINUX környezetben, OpenOffice.org 2.0 segítségével