A marketing kihívásai a felsőoktatásban Dr. Dinya László 2011. január 18.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A társadalmi felzárkóztatás és az életen át tartó tanulás (LLL)
Advertisements

© Copyright 2013 Hewlett-Packard Development Company, L.P. The information contained herein is subject to change without notice. Önkéntes oktatói tapasztalatok.
A felnőttképzés jövőképe (Érdemes-e intézményi stratégiát alkotni?) Akkreditált Felnőttképzési Intézmények Országos Egyesülete – országos konferencia (2008.
Memorandum, 2000 ● Memorandum az egész életen át tartó tanulásról
Kellenek-e nekünk a TISZKEK? Mártonfi György Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A Vas Megyei Szakképzés-szervezési Társulás Országos TISZK Konferenciája.
Szemléletformálás és minőség kulcsa: a K É P Z É S Móri TDM Konferencia november 10.
Heves megye civil szervezeteinek szervezetfejlesztése A program az Európai Unió támogatásával valósul meg. K á rp á tok Alap í tv á ny – Magyarorsz á g.
Innovációmenedzsment. A század jellemzői Az innováció marginálisból központi jelenséggé válik A gazdaság tercierizálódik (szolgáltatás-gazdaság)
Optimális szervezet Kiegyensúlyozott stratégiai mutatószám rendszerrel
A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ IRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉNEK HÁLÓZATI MEGKÖZELÍTÉSE korreferátum ME RFK ülés Kecskeméti Főiskola, Gépipari és Automatizálási Műszaki.
DPR és egyetemi stratégia Diplomás Páyakövetés
AZ ÚJRAIPAROSÍTÁST TÁMOGATÓ INTÉZMÉNYI KÖRNYEZET
Minőségi oktatás, versenyképesség, oktatási innováció A Microsoft magyarországi innovációs napja Magyar Tudományos Akadémia 2009 november 30 Halász Gábor.
Képesítés – képesítési rendszer – képesítési keretrendszer Alcím Spartathlon km 36 Hour Time Limit.
Emberi Erőforrások Minisztériuma Emberi Erőforrások Minisztériuma
GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása
Interdiszciplináris ellátási lánc- versenyképes vállalat
Vállalati EEM. Vezetési orientációk változása Termelés Értékesítés Marketing Stratégia Minőség Emberi tőke Tudástőke idő.
Stratégiai tervezés.
Győr, NYME Minőségbiztosítási Bizottság munkaértekezlete Az EFQM modell - rövid ismertetés- Vas Beatrix Minőségfejlesztési és Informatikai Központ.
Könyvtárvezetési stratégiák, vezetési típusok
III. A logisztika jövője
A minőségirányítási rendszerek fejlesztésének aktuális kérdései Dr. Borda Jenő alprogramvezető.
A Georgikon Kar kutatási lehetőségei Keszthely, március 30.
Humánkontrolling Kiélezett verseny→ legjobb munkaerő
A STRATÉGIAI KONTROLLING SZEREPE
A Lisszaboni Stratégia célja 2000-ben ambicionáltuk: « a világ legversenyképesebb és dinamikus tudás alapú gazdaságává válni, amely képes a fenntartható.
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR projekt 1 A NÖVEKEDÉS ÉS A VERSENYKÉPESSÉG REÁLGAZDASÁGI TÉNYEZŐI Chikán Attila egyetemi tanár Budapesti Corvinus Egyetem.
TÁMOP 3.1.5/ – 0001 PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA
Mikro és kisvállalkozások szerepe a rövid ellátási láncban Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály.
Diplomás pályakövető rendszer TÁMOP és TÁMOP kapcsolata Educatio Kht. Horváth Tamás felsőoktatási igazgató március 4-6.
TÁMOP fenntartás és további fejlesztések tervek november 17. Szeged Németh Antal Educatio Nonprofit Kft. felsőoktatási osztályvezető.
Tudásmenedzsment eredmények és tapasztalatok a MOL Csoportban Tóth Róbert Tudásmenedzsment vezető, MOL Csoport Budapest, 2006.február 23.
Kérdések a második zh-hoz
A Stratégia értékelése, visszacsatolása
Szervezeti viselkedés Bevezetés
Vállalati emberi erőforrás menedzsment
Minőség menedzsment 6.előadás
Az EEM helye a menedzsmentben
„21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” TÁMOP / számú kiemelt projekt „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció”
Változások menedzselése felsőfokon Készítette: Schalli Adrienn Dinya László.
Nógrád TISZK sajtótájékoztató 2009 december 14. A Nógrád TISZK fejlesztése.
Vállalati kapcsolatok fejlesztése Nógrád Megyei Szakképzés-szervezési Társulás.
Balatoni Regionális Turizmus Szövetség 201l. 1o.21. Balatonföldvár Hoffmann Henrik Elnök Regionális TDM Szövetség -lehetőség, -kihívás, -siker? Regionális.
A felnőttképzés szerepe a vidék egyetemének stratégiájában
Az innováció forrásai.
1 Hogyan tovább minőségügy? XIV. Magyar Minőség Hét november 07.
März 2004 Herbert Rupp Az Európai Uniós csatlakozás hatása a magyar járműiparra.
A VIR ÉS DPR RENDSZEREK SZEREPE AZ ÁGAZATI IRÁNYÍTÁSBAN DR. NÁDAI LÁSZLÓ főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály.
Kutatás, fejlesztés és innováció az oktatásban: javaslat egy ágazati innovációs stratégiára Halász Gábor Innováció az oktatásban Szakmai konferencia.
Civil Európa – civilek Európában
i.e. SMART üzleti ötletek versenye SWOT analízis workshop
Emberi Erőforrás Menedzsment Bevezetés
MTA Regionális Kutatások Központja Regionális központok fejlesztése: valami talán elindul? (Hrubi László, MTA RKK)
11. Előadás Az emberi erőforrások fejlesztése. Az emberi erőforrások fejlesztése 1.Az alkalmazottak fejlesztése (development ) 2.Továbbképzés, betanítás.
A Bologna-folyamat a munkáltatók szempontjából Gerner Péter
Vállalkozásmenedzsment I.
Társadalmi felelősségvállalás a felsőoktatásban Horváth Ágnes.
Kérdések VIZSGÁHOZ. VÁLLALKOZÁSI FORMÁK Mi szükséges egy üzleti vállalkozás sikeréhez? Hasonlítsa össze a Kft-t és a Bt-t, mint vállalkozási formát! Melyiket,
HEINNOVATE OECD-EU partnerségi projekt Magyarország részvételével, 2016 Kovács István Vilmos, ELTE PPK Felsőoktatási és innovációkutató csoport.
Szakértő: Prof. Dr. László Dinya - EKE
A társadalmi és a non-business marketing kihívásai, kutatási kérdései
A határtérség.
A foglalkoztatási paktumok működési tapasztalatai – a siker fokmérői
Kérdések a második zh-hoz
Kölcsönös tanulás Gyakorlatának kezdeményezése: Néhány ajánlás
Fővárosi Petrik Térségi Integrált Szakképzési Központ
Hauser Zoltán szakmai vezető Oktatási Hivatal EFOP VEKOP
Stratégiai emberierőforrás-fejlesztés
Stratégiai emberierőforrás-fejlesztés
Előadás másolata:

A marketing kihívásai a felsőoktatásban Dr. Dinya László január 18.

Lehetséges tárgyalási alternatívák •„Szakmai” = marketing nézőpont? Elvetve = a marketing nem cél, hanem eszköz! •„Intézményi” = szervezeti nézőpont? Elvetve = a szervezet nem zárt rendszer! •„Környezeti” = alkalmazkodási nézőpont! Ezt választottam = a kihívások forrása!

Mihez is kell(ene) alkalmazkodni? •Környezet = azok a tényezők, amelyek hatnak ránk, de tőlünk függetlenül változnak! •Fontosabb változások (=kihívások): –Piaci (igények / szereplők) = „homály” –Játékszabályok (versenyfeltételek) = „totális” –Technikai – tudományos = „exponenciális” –Felsőoktatás funkciója (társadalmi – gazdasági) = „keveredés” –Globalizáció (nemzetköziesedés) = „trendi”

•2008-ban az emberiség több új információt produkált, mint a megelőző 5000 év alatt! •Az információk 2 éves duplázódási ideje miatt az elsőéves hallgatók mire kb. 4 év után végeznek, a most tanultak felét már nem használják! •„A technológia történelmének elemzése rámutat arra, hogy a technológiai változás exponenciális, szemben a jelenlegi lineáris felfogással. Ezért a 21. században nem 100 évnyi, hanem évnyi fejlődést fogunk megtapasztalni.”exponenciális21. században •A 2020-ban legkeresettebb 10 foglalkozás 2000-ben még nem létezett! •Gyerekeinket olyan, ma még nem létező szakmákra kellene felkészítenünk, amelyek: –olyan, ma még nem létező technológiákat használnak, –amelyek ma még ismeretlen problémáinkat oldják meg! Exponenciális világ! Milyen következtetéseket vonhatunk le a felsőoktatásra nézve???

Információgazdaság - tudásgazdaság •„Az információ gazdagsága a figyelem szegénységét hozza magával.” (Herbert A. Simon, 1982!) •… mert egységnyi információra a befogadó (fogyasztó) figyelmének egyre kisebb hányada jut! •Nem az információ kevés, hanem az azt feldolgozó, lényeget megragadó tudás!

•„Tudásunk, készségeink legnagyobb részét másoknak vagy a könyveknek köszönhetjük, nem magunk fedeztük fel vagy jöttünk rá.” (H. Simon [1990] ) •Az új tudás megismerése és alkalmazása ma már fontosabb, mint annak előállítása! •Az élenjárók ebben jobbak a lemaradóknál: tanulás + nyitottság (Japán, Kína) •A tudás létrehozása sokszorosan drágább, mint annak elsajátítása és alkalmazása! •Ma már az áttörő innovációk döntően hálózati kooperációban születnek! •…és ehhez professzionális tudásmenedzsment kell! Tudásgazdaság – tudástársadalom? Néhány evidencia:

Az innováció és a „tudásháromszög” integrációja = „3. generációs” felsőoktatási intézmények! Üzleti hálózatok! Képzési hálózatok! K+F hálózatok!

„Harmadik generációs” felsőoktatási intézmény Információs gazdaság és társadalom Hálózati gazdaság és társadalom Tudás gazdaság és társadalom Fenntartható gazdaság és társadalom „3GU” 1.OKTATÁS 2. K + F 3. HASZNOSÍTÁS

Differenciált intézményi mezőny – eltérő kihívások Alapvető intézménytípusok (Koleszár Á., 2008) Küldetésük alapján: •Regionális tudásközpont •Nemzetközi szintű kutatóegyetem •Meghatározó oktatási központ •Széles spektrumú szolgáltató intézmény Finanszírozásuk és működésük alapján: •Decentralizált hierarchia •Integrált nagy intézmény •„Business-like” működés •Pazarló, lepusztuló

Egymással összefüggő marketing kihívások PIACI VÁLTOZÁSOK JÁTÉK- SZABÁLYOK GLOBALIZÁCIÓ FELSŐOKTATÁS FUNKCIÓJA TECHNIKAI FEJLŐDÉS FOI MARKETING

It is not the strongest of the species that survive, nor the most intelligent, but the ones most responsive to change. Charles Darwin Nem a legerősebb fajok a túlélők, nem is a legintelligensebbek, hanem azok, amelyek a változásra legjobban reagálnak. “A nagy kérdés nem az, mit hoz a holnap? Az igazi kérdés, mit hoz a tegnap?” Márai Sándor VÁLTOZÁSOK?ALKALMAZKODÁS! INTÉZMÉNYEK?FENNMARADÓK?

Reagálás? •Reagálás = alkalmazkodás a változásokhoz •Alkalmazkodás fajtái: reaktív – aktív – proaktív „Miért lehetek világklasszis korongozó? Talán azért, mert amíg a többiek oda rohannak, ahol a korong van… én oda iparkodom, ahol a korong lesz!” 1.) Elébe menni a várható változásoknak! 2.) Megelőzni az általuk okozott károkat!

Felsőoktatási marketing? •„Speciális eszköz a célok kijelöléséhez és a szervezeti folyamatok értékeléséhez a felsőoktatás piaci dimenziójában” (Forrás: Felsőoktatási Műhely, 2011/2., 5. p.) •Felértékelődő területei a felsőoktatásban: –Innovációk –Stratégiai pozicionálás –PR / reklám / márkaépítés –Minőségirányítás –Erőforrás szerzés marketing –Hálózati marketing –Belső marketing

Innovációk? Minden téren! TERMÉK/SZOLGÁLTATÁSI NNOVÁCIÓK TECHNOLÓGIAI INNOVÁCIÓK PIACI INNOVÁCIÓK! RENDSZER INNOVÁCIÓK! J. Schumpeter nyomán Dinya L., 2007 „HARD” „SOFT” „TÚLÉLÉS!” KÉPZÉSI PROGRAMOK + KÍSÉRŐ SZOLGÁLTATÁSOK OKTATÁSI + SZERVEZÉSI MÓDSZEREK „ÜZLETI MODELLEK!” „3. GENERÁCIÓS INTÉZMÉNYEK” PÉLDÁK:

Marketing stratégia és illeszkedése Intézményi részstratégiák (pl. HR, marketing, KFI, stb…) Intézményi stratégia! Felsőoktatási stratégia (?) Közpolitikai stratégia (?) Nemzetstratégia (?) Globális illeszkedés(?)

PR / reklám / márkaépítés? •Rangsorok kérdőjelei: –Mutatók vs. ügyfelek döntései? –Munkaadók szereplése? •Beiskolázásnál a „szülők” felértékelődése: –„egykék” sorsa a szívügyük –növekvő „költségérzékenység” –komplexebben mérlegelnek –„szájpropaganda” fontossága

Ár (szolgáltatás teljes költsége) Idő (elérés, hozzáférés) Minőség (színvonal, presztízs) MÉRLEGELÉS Választási szempontok a tudásszolgáltatásoknál

Minőségirányítás ≠ akkreditáció! •Visszacsatolások fontossága: –Szülők = az iskoláról? –Diákok = oktatókról / tárgyakról / szolgáltatásokról / módszerekről / folyamatokról –Végzettek = tanultakról / munkatapasztalatokról –Munkaadók = elégedettség a végzettekkel •Marketing információs rendszer fontossága: –Külső = piaci változások (jelen + trendek) –Belső = összes szereplő bevonása •Következmények fontossága: –Változtatások megvalósulása –Erről az érintettek tájékoztatása

Erőforrás szerzési marketing? •Alapvetően új helyzet = szinte minden érvényét veszíti… •Az új FTV + KVTV + Köznevelési TV után egyszerűen lezárhatnánk a kérdést = felejtsük el! •Újragombolt kapcsolati marketing a „szép új világban” –Pénzforrások? –Hallgatók? –Oktatók? –Támogatók? –Állam?

Példa a „hálózati marketing”-re: KRF-Gyöngyös TUDÁS- HÁLÓZATOK INFO- HÁLÓZATOK CIVIL HÁLÓZATOK Klaszterek Spin-off cégekIntegrációk Konzorciumok Szövetségek TISZK-ek Végzettek Szakmai szervezetek VIR Auditált rendszerek DPR GTR TM-SW „Baráti körök”

Sürgős marketing feladatok a hazai intézményekben •A hagyományos reklámra leszűkült marketing paradigmaváltása •A hiányzó stratégiák pótlása (≠ fejlesztési terv!) •Célcsoportok újradefiniálása, megismerése (= valós igényeik, elvárásaik, döntési szempontjaik és mechanizmusuk, „csatornahasználati” szokásaik, stb…) •Források biztosítása a marketingre (és nem elvonása) •Amatőrök ‘ad-hoc’ próbálkozásai helyett profi akciók •Marketing értékelési rendszer bevezetése •Rosszul használt / kihasználatlan eszközök tisztázása •Az ügyfelek „életpálya-szemléletű” kezelése („bölcsőtől a bölcsőig”!) – ez messze több a LLL-nél!

És van ami változatlan… •Felsőoktatási intézmény = „tudás(szolgáltató) vállalat”! •Intézményi cél = minél eredményesebb folyamatos alkalmazkodás a tőle függetlenül változó környezethez! •Környezeti változások = globalizálódó verseny + exponenciális ütem + „hálózatosodás” + kiszámíthatatlan hazai játékszabályok! •Heterogenitás = intézményi mezőny + „piacok” •Intézményi adottságok = „nagy tehetetlenség” + „kevert prioritások” •Alkalmazkodás eszköze = maximális és tartós versenyképesség fenntartása a különféle tudáspiacokon! •Alkalmazkodás felelőse = az intézményi menedzsment!

Köszönöm a figyelmet!