KITÖRÉSI LEHETŐSÉGEK A FŐVÁROS ÉS A RÉGIÓ KÖZLEKEDÉSÉBEN

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A időszak végrehajtási intézményrendszere
Advertisements

2010. január 12-ére meghirdetett sztrájk alatt tervezett forgalomlebonyolítás.
1 A BKV Zrt. fejlesztései, beruházásai Kovács Imre beruházási főosztályvezető BKV Zrt.
Workshop az elektronikus viteldíjrendszer közlekedési alkalmazásáról Budapest, december 5. Előadó: Saslics Elemér vezérigazgató Volán Egyesülés A.
Perpetuum mobile – közlekedés az agglomerációban
Városi közforgalmú közlekedés tervezése 1 Hálózat
Kellenek-e nekünk a TISZKEK? Mártonfi György Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A Vas Megyei Szakképzés-szervezési Társulás Országos TISZK Konferenciája.
A térségi vasutak, az élhető vidék október 27. A térségi vasutak, az élhető vidék – október 27. Közlekedési szövetségek alakítása, lehet ő.
Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium
Várpalota elkerülő építése
NEMZETI ÉLELMISZER- TECHNOLÓGIA PLATFORM TEVÉKENYSÉGE Boródi Attila (ÉFOSZ) Budapest, szeptember 24.
A közötti időszak fejlesztési tervezésének megalapozása
EURÓPAI UNIÓ - VÍZÜGYI KERETDIREKTÍVÁK Bemutató Általánosan a VKI-ről és Magyarország helyzetéről 2005 április.
Kormányzati vasútpolitikai célok és törekvések
INTEGRÁLT ÖSSZKÖZLEKEDÉSI MODELL
„ Nyílt Pályán – Nemzeti Vasúti Kerekasztal” HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesülés szeptember 15. Orosz Balázs.
november 16. „Kötetlenül kötöttpályán” Fejlődés – Egységes minőség – Környezetvédelem – Fenntarthatóság.
0 Budapest, december 8. Dunai hivatásforgalmi vízi közlekedés kialakítása Budapesten Nyitórendezvény Előadó: Nemecz Gábor Szakigazgató Beruházási.
Tóthné Temesi Kinga Szombathely,
Integrált Ütemes Menetrend a Budaörsi kistérségben
A VASÚTI KÖZLEKEDÉS JÖVŐJE EURÓPÁBAN NEMZETKÖZI KONFERENCIA
Budaörs Kistérség Többcélú Társulása november 24.
Baranya Megyei Önkormányzat
Reflexiók a szakpolitika részéről - Városhálózati hatásértékelés Területfejlesztési értékelések workshop Budapest, április 25.
Ugrás az első oldalra A jövőképtől a megvalósításig Városfejlesztés irányai, feladatok ban Dr. Szaló Péter szakállamtitkár A jövőképtől a megvalósításig.
Közforgalmú közlekedés szervezése 1.
Innovatív elképzelések Győr közösségi közlekedésének fejlesztésére
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Levegőtisztaság-védelem 10. előadás Engedélyezési eljárások, eljáró hatóságok, eljárások menete, engedélykérelmek tartalmi követelményei.
TIME TO DECIDE ÉS MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet
Az infokommunikáció szerepe az Új Magyarország Fejlesztési Tervben és az Operatív Programokban Dr. Bálint Ákos Igazgató Közigazgatás Operatív Programok.
1 A „VÁROSI KÖRNYEZET” TEMATIKUS STRATÉGIA AJÁNLÁSAINAK ÉRVÉNYESÍTÉSI LEHETŐSÉGEI A TERVEZÉSI GYAKORLATBAN A „VÁROSI KÖRNYEZET” TEMATIKUS STRATÉGIA AJÁNLÁSAINAK.
Dr. Lamperth Mónika Budapest április 18.
Veszélyes üzemek kritikus infrastruktúra védelmi aspektusai
Magyar Controlling Egyesület Szombathely, október Keringer Zsolt MCE Konferencia 2008 A controlling gyakorlata ASP alapú közigazgatás lehetőségei.
1 Megváltozott szerepben a megyei önkormányzatok! Tájékoztatás a megyei önkormányzatok feladatairól és azok szociálpolitikát érintő kapcsolódási pontjairól.
Közlekedés-szervezési és Hálózatfejlesztési Tagozat
Közlekedéspolitikai és -gazdasági Tagozat
A Dunához kapcsolódó lehetőségek Budapest közlekedésfejlesztésében Dunai hivatásforgalmi vízi közlekedés kialakítása Budapesten nyitórendezvény december.
Integrált közösségi szolgáltató terek
Közforgalmú közlekedés a határon átnyúló agglomerációban Dr. Prileszky István Széchenyi István Egyetem Somorja,
A DUNA STRATÉGIA AGRÁRLOGISZTIKAI TEENDŐI Fórum november 18. Gyertyán Katalin, KözOP IH Közlekedéslogisztikai fejlesztési lehetőségek a KözOP-ban.
Az elővárosi vasút rendszeréhez illeszkedő közúti közösségi közlekedési ráhordó hálózat kialakítása a Budaörsi kistérségben és a Zsámbéki-medencében KTI.
BERUHÁZÁSOK A FŐMÉRNÖK SZEMÉVEL „Nyílt nap a beruházásokról” Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara november 27.
Budapest, december 6.1/12 A kistérségi rendszerépítés helyi tervezésének és módszertani támogatásának új hangsúlyai Dr. Németh Jenő IDEA Kistérségi.
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat megújult feladatrendszere Térségi Vállalkozói Fórumok január Szolnok, Jászberény, Kisújszállás.
Budapest közlekedésének fejlesztése: aktuális feladatok Vitézy Dávid munkacsoport-vezető Közlekedésfejlesztés munkacsoport szeptember 20.
MÁV - elővárosi vasutak: vonattal a városba
Az előadás tartalma módválasztás
Nyílt Pályán Nemzeti Vasúti Kerekasztal eszmecsere a vasút jelenéről és jövőjéről szakmai-társadalmi vitanap Budapest,2010 szeptember 15 Dr.Doór Zoltán.
TÉRSÉGI KÖZLEKEDÉS, A VIDÉK ÉLHETŐSÉGE KONFERENCIA
Tájékoztató évi CXCVIII. törvény a területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról „Regionális fejlesztési.
Projekt eredményeinek disszeminációja – 2. és 12. fejlesztési elem ÁROP- 1.A „Szervezetfejlesztés a konvergencia régióban lévő önkormányzatok számára”
BKV ZRt. – Fődiszpécseri és Zavarelhárító Szolgálat
1 A közlekedési infrastruktúra fejlesztésével és a közlekedési rendszerek működtetésével összefüggő harmonizációs feladatok a balkáni térséggel bővülő.
Könyvtári fejlesztési koncepció a községekben, megvalósítási lehetőségek Dr. Kenyéri Katalin NKÖM Könyvtári Főosztálya 2005.
Előadó: Lehmann Ferenc
Az önkormányzati cégek és önkormányzat közötti szerződéses kapcsolatok vizsgálata és az önkormányzati feladatellátást szabályozó külső szerződések rendszere.
A magyar vasúti közlekedés jövőképe Dr. Kerékgyártó János Főosztályvezető Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Szolgáltatások Főosztálya Budapest,
Budapest XXII. kerület Városház tér, Mária Terézia utca és Kossuth Lajos utca átépítése, megújítása Szilágyi Tibor Szakterületi vezető BKK Zrt
FENNTARTHATÓ TELEPÜLÉSI KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS TOP Nyíregyháza, január 08. Dr. Frankó Melinda.
XXII. Országos Személyszállítási Szakmai Konferencia április 20. – drivingcamp Hungary (Zsámbék) BFTK BánTeodóra, ügyvezető igazgató Budapest, 2016.
A BKK szerepe a TIDE nemzetközi projektben Új megoldások a közösségi közlekedésben - fenntarthatóság - integráció - finanszírozás - Pécs, november.
Dunai hivatásforgalmi vízi közlekedés kialakítása Budapesten
Busexpo A közforgalmú közlekedés hazai trendjei
Hozzászóló: Takács Miklós (FŐMTERV Zrt.) Budapest, október 21.
A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TERÜLET TÖREKVÉSEI 2007
A személyszállítási közszolgáltatások hatékonyabb ellátását célzó integrált utas-tájékoztatási, jegyértékesítési és forgalomirányítási rendszer (HKIR.
Társaságunk együttműködik a Volánbusz Zrt-vel és a MÁV Start Zrt-vel
Előadás másolata:

KITÖRÉSI LEHETŐSÉGEK A FŐVÁROS ÉS A RÉGIÓ KÖZLEKEDÉSÉBEN KÉTHELYI JÓZSEF KITÖRÉSI LEHETŐSÉGEK A FŐVÁROS ÉS A RÉGIÓ KÖZLEKEDÉSÉBEN „Az elővárosi közösségi közlekedés lehetőségei Budapest nyugati agglomerációjában” – Budaörs 2010 november 24.

A budapesti régió központi szerepe A lakosság közel 1/3-a itt él GDP mintegy 42 %-a itt képződik Helyi és helyközi életfunkciók szimbiózisban működnek, az elkülönült infrastruktúrát az utasok egységesen használják/nák Fokozott környezeti terhelés, fenntarthatósági követelmények „Az elővárosi közösségi közlekedés lehetőségei Budapest nyugati agglomerációjában” – Budaörs 2010 november 24.

A régió közlekedésének helyzete Az agglomeráció kérdése gazdátlan A tarifa és menetrend meghatározása külön városi és elővárosi szinten zajlik, leküzdhetetlen helyi és helyközi elkülönülés A szolgáltatói és megrendelői viszonyok teljes összevisszasága Radikálisan különböző minőség és átláthatatlan szolgáltatási kínálat Széttagolt, heterogén struktúra „Az elővárosi közösségi közlekedés lehetőségei Budapest nyugati agglomerációjában” – Budaörs 2010 november 24.

A régió közlekedésének helyzete: néhány konkrétum budapesti megbízásból végzett helyközi szolgáltatás (HÉV, BKV-buszok), állami megbízásból végzett helyi szolgáltatás (MÁV, Volán-társaságok), agglomerációs önkormányzatok esetlegesen vesznek részt a finanszírozásban, alvállalkozások átláthatatlan bevonása a közszolgáltatásba. A BKSZ ma csak csírájában hordozza az együttműködést, a városhatár még mindig fizikai szolgáltatási határ. A regionális szemlélet elengedhetetlen: Budapest közlekedési gondjainak tetemes része a városhatáron túlról ered. Tarifaszövetség, illetve menetrendi és fejlesztéspolitikai koordináció szükséges. „Az elővárosi közösségi közlekedés lehetőségei Budapest nyugati agglomerációjában” – Budaörs 2010 november 24.

A budapesti modal-split alakulása „Az elővárosi közösségi közlekedés lehetőségei Budapest nyugati agglomerációjában” – Budaörs 2010 november 24.

A Budapest határát átlépő forgalom megoszlása „Az elővárosi közösségi közlekedés lehetőségei Budapest nyugati agglomerációjában” – Budaörs 2010 november 24.

Az elővárosi közlekedésben a koordináció és az egységesség hiánya szolgáltató megrendelő finanszírozó tarifa MÁV elővárosi vonatok NFM MÁV tarifarendszer HÉV vonalak BFÖ HÉV tarifarendszer VOLÁNBUSZ elővárosi vonalak NFM, és esetenként környéki települések helyközi autóbusz tarifarendszer BKV elővárosi buszvonalak főváros BFÖ, és esetenként környéki települések BKV busz tarifarendszer Versenyeztetett elővárosi buszvonalak elkülönült vonalankénti tarifarendszer „Az elővárosi közösségi közlekedés lehetőségei Budapest nyugati agglomerációjában” – Budaörs 2010 november 24.

Elővárosi vasúti és/vagy S-Bahn üzemvitelű szakasz Az utazási lánc Elővárosi vasúti és/vagy S-Bahn üzemvitelű szakasz Ráhordás (gyalog, kerékpárral, szgk.-val, vagy autóbusszal) Elhordás (gyalog, vagy tömegközlekedési eszközzel) Gyors utazás (kötött pályás eszközzel) „Az elővárosi közösségi közlekedés lehetőségei Budapest nyugati agglomerációjában” – Budaörs 2010 november 24.

Az utazási lánc elemei az utas szempontjából rágyaloglás (kiépített, közvilágított úton 300-500 méterre még elviselhető) megállóhelyi várakozás (minimális védelem kell az időjárási hatásokkal szemben) szolgáltatástervezés: kellően sűrű, vagy megbízhatóan ütemes ráhordó (ill. elhordó) járat kényelmes járműveken, vagy pormentes burkolatú, közvilágított, térfigyelő kamerával biztosított P+R, B+R parkolók az átszállás kevés gyaloglással és várakozással terhelt a fő utazás nagy kapacitású és gyors eljutást biztosító, korszerű járművekkel a tarifarendszer integrált, méltányos és a fizetőképességgel arányos utastájékoztatás (utazás előtt, utazás közben, panaszkezelés) a közlekedési terek tiszták, jó karban tartottak, és biztonságosak „Az elővárosi közösségi közlekedés lehetőségei Budapest nyugati agglomerációjában” – Budaörs 2010 november 24.

AZ ÁTSZÁLLÁS = 3 X ELJUTÁSI IDŐ Az átszállási kényszer nem utasbarát! Ezért ha mindenképpen szükséges, akkor tegyük komfortossá (közös peron, mozgólépcső, -járda, működő lift stb.) kapcsoljunk hozzá olyan funkciókat, amelyek „hasznossá teszik” az átszállást (kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás, ügyintézés stb.) „Az elővárosi közösségi közlekedés lehetőségei Budapest nyugati agglomerációjában” – Budaörs 2010 november 24.

MI HÁT A MEGOLDÁS? „Az elővárosi közösségi közlekedés lehetőségei Budapest nyugati agglomerációjában” – Budaörs 2010 november 24.

MI VÁLTOZOTT 2001 ÓTA? „Az elővárosi közösségi közlekedés lehetőségei Budapest nyugati agglomerációjában” – Budaörs 2010 november 24.

2001 ÓTA az EU tagjai lettünk Budapest kooperációs környezete kibővült megváltoztak a közlekedéssel szembeni elvárások klímaváltozás Budapest közlekedési és mobilitási alkalmassága romlott „Az elővárosi közösségi közlekedés lehetőségei Budapest nyugati agglomerációjában” – Budaörs 2010 november 24.

2009-BEN ÚJ BKRFT KÉSZÜLT „Az elővárosi közösségi közlekedés lehetőségei Budapest nyugati agglomerációjában” – Budaörs 2010 november 24.

a város és környezetének együttműködése STRATÉGIAI CÉLOK a város és környezetének együttműködése összhang a terület- és közlekedésfejlesztés között kötöttpályás integráció a közúti trombózis oldása „Az elővárosi közösségi közlekedés lehetőségei Budapest nyugati agglomerációjában” – Budaörs 2010 november 24.

hálózatszerkezeti pótlás járműállomány korszerűsítése STRATÉGIAI ESZKÖZÖK hálózatszerkezeti pótlás járműállomány korszerűsítése integráló intézményi, jogi és finanszírozási háttér „Az elővárosi közösségi közlekedés lehetőségei Budapest nyugati agglomerációjában” – Budaörs 2010 november 24.

A BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI FELADATOK? HOL JELENNEK MEG MA A BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI FELADATOK? Fővárosi Önkormányzat - Fővárosi Közgyűlés - állandó bizottságok - vezető tisztségviselők - Közlekedési Ügyosztály Fővárosi Közterület-Fenntartó Zrt. - közút fenntartás, közút kezelői - feladatok forgalomtechnikai feladatok - jelzőlámpa üzemeltetés Budapesti Közlekedési Zrt. (BKV) - helyi és elővárosi közösségi közlekedési szolgáltatás - teljesítmény tervezés (menetrend) - viteldíj szerkezet és szint tervezés - közlekedési szolgáltatások versenyeztetése - FŐVINFORM Fővárosi Taxiállomásokat Üzemeltető Nkft. - taxiállomások létesítése és üzemeltetése - taxiállomás használati engedélyek kiadása PARKING Kft. parkoló üzemeltetés-fejlesztés - behajtási engedélyek kiadása - behajtási díjak beszedése - parkolási stratégia kidolgozása BKSZ Közlekedés-Szervező Nkft. - elővárosi kapcsolatok összehangolása - viteldíj fejlesztések tervezése - Budapest-bérlet elszámolási feladatok - elővárosi P+R fejlesztés „Az elővárosi közösségi közlekedés lehetőségei Budapest nyugati agglomerációjában” – Budaörs 2010 november 24.

Integrált közlekedési gondolkodásra van szükség a közlekedés stratégiai tervezésében a közösségi közlekedésben a közútfenntartásban és -kezelésben a parkolási rendszer terén a közlekedési információk terén „Az elővárosi közösségi közlekedés lehetőségei Budapest nyugati agglomerációjában” – Budaörs 2010 november 24.

Hiányzó szint az intézményrendszerben - 1 . ellátásért felelős szint főváros állam 100 % 50 % 50 % 100 % szervező-megrendelői szint BKK BKSZ (RKI) helyi megrendelés elővárosi menetrend és tarifa előkészítés interregionális és távolsági megrendelés elővárosi megrendelés szolgáltatói, végrehajtó szint szolgáltató „1” szolgáltató „n” szolgáltató … szolgáltató … „Az elővárosi közösségi közlekedés lehetőségei Budapest nyugati agglomerációjában” – Budaörs 2010 november 24.

Hiányzó szint az intézményrendszerben – 2/a . ellátásért felelős szint főváros állam 100 % 50 % 100 % 50 % szervező-megrendelői szint BKK BKSZ (RKI) helyi megrendelés elővárosi megrendelés interregionális és távolsági megrendelés szolgáltatói, végrehajtó szint szolgáltató „1” szolgáltató „n” szolgáltató … szolgáltató … „Az elővárosi közösségi közlekedés lehetőségei Budapest nyugati agglomerációjában” – Budaörs 2010 november 24.

Hiányzó szint az intézményrendszerben – 2/b elővárosi igazgatóság . ellátásért felelős szint főváros állam X % 100-x % 100 % BKK szervező-megrendelői szint elővárosi igazgatóság (RKI) interregionális és távolsági megrendelés helyi megrendelés elővárosi megrendelés szolgáltatói, végrehajtó szint szolgáltató „1” szolgáltató „n” szolgáltató … szolgáltató … „Az elővárosi közösségi közlekedés lehetőségei Budapest nyugati agglomerációjában” – Budaörs 2010 november 24.

Lényeges feladatok az átalakuláshoz Meg kell határozni, hogy a helyközi közlekedésnek mely része az elővárosi közlekedés – szolgáltatási és területi szinten egyaránt Vidéki régióközpontokra is alkalmazható modell kialakítása A jelenlegi költségvetési sorokból kiindulva elővárosi költségvetési előirányzat létrehozása Indokolt költség alapú, az 1370/2007/EK-nak megfelelő finanszírozás alkalmazása Közlekedésszervező megbízása döntés szerint, 1370/2007/EK szerinti illetékes hatóság „Az elővárosi közösségi közlekedés lehetőségei Budapest nyugati agglomerációjában” – Budaörs 2010 november 24.

A BKSZ főbb feladatai az 1. ütemben A szükséges szolgáltatás (mennyiségi és minőségi) teljesítményével összefüggő feladatok 2. A viteldíjakkal összefüggő feladatok 3. A szolgáltatással és a BKSZ-szel összefüggő szerződések A közös arculatpolitikával összefüggő feladatok 5. A szolgáltatói együttműködés elősegítése „Az elővárosi közösségi közlekedés lehetőségei Budapest nyugati agglomerációjában” – Budaörs 2010 november 24.

A BKSZ főbb feladatai az 1. ütemben 1. A szükséges szolgáltatás (mennyiségi és minőségi) teljesítményével összefüggő feladatok Utazási igények felmérése (keresztmetszeti és honnan-hová felmérésekre alapozva) és nyilvántartása Szolgáltatásfejlesztési javaslatok kidolgozása figyelemmel a közlekedéspolitikai célok megvalósítására, javaslatok az ezekhez szükséges források biztosítására Közreműködés a menetrendi irányelv, ill. a menetrendi koncepció (a fővárosi helyi közlekedés esetén paraméterkönyv) tervezetének elkészítésében Közreműködés a panaszkezelésben, panaszok kivizsgálásában A menetrendek társadalmi (önkormányzati, kistérségi, lakossági) és szakmai egyeztetésével kapcsolatos feladatok „Az elővárosi közösségi közlekedés lehetőségei Budapest nyugati agglomerációjában” – Budaörs 2010 november 24.

A BKSZ főbb feladatai az 1. ütemben 2. A viteldíjakkal összefüggő feladatok A régión belüli egységes tarifarendszer szerkezeti és viteldíjszint javaslatainak kidolgozása, egyeztetése A díjszint változások modal-splitre gyakorolt hatásainak előzetes becslése és utólagos felmérése A díjszint változtatások és közös díjtermékek bevételekre gyakorolt hatásának előrejelzése és utólagos kiértékelése Közös bevételek felosztása és javaslat a szükséges kompenzációra „Az elővárosi közösségi közlekedés lehetőségei Budapest nyugati agglomerációjában” – Budaörs 2010 november 24.

A BKSZ főbb feladatai az 1. ütemben 3. A szolgáltatással és a BKSZ-szel összefüggő szerződések A szolgáltatási kritériumok kidolgozása A közszolgáltatási pályázatok, szerződések előkészítése A BKSZ együttműködési szerződések előkészítése A szolgáltatók indokolt költségeinek modellezése A közszolgáltatási monitoring rendszer működtetése (a közszolgáltatási szerződések végrehajtásának ellenőrzése) „Az elővárosi közösségi közlekedés lehetőségei Budapest nyugati agglomerációjában” – Budaörs 2010 november 24.

A BKSZ főbb feladatai az 1. ütemben 4. A közös arculatpolitikával összefüggő feladatok Közreműködés a közösségi és az egyéni közlekedés helyes használatának elterjesztésében Az utaskapcsolati és utastájékoztatási rendszer egységes kialakításában való irányító részvétel A szolgáltatás résztvevői közötti együttműködés kialakítása közös utastájékoztatási pontok létrehozásában (pl. repülőtér) A közös utas- és teljesítménystatisztikai rendszer kialakítása a szolgáltatói rendszerekre támaszkodva „Az elővárosi közösségi közlekedés lehetőségei Budapest nyugati agglomerációjában” – Budaörs 2010 november 24.

A BKSZ főbb feladatai az 1. ütemben 5. A szolgáltatói együttműködés elősegítése A szolgáltatás résztvevői közötti együttműködés kialakítása az egységes regionális utazásszervező rendszer létrehozásához Az utazási lánc javítása P+R és B+R parkolók létesítésével Részvétel az infrastruktúra-fejlesztések összehangolásában az intermodalitás és az interoperabilitás elősegítésére Vonalszámozás megvalósítása az elővárosi autóbusz- és vasútközlekedésben „Az elővárosi közösségi közlekedés lehetőségei Budapest nyugati agglomerációjában” – Budaörs 2010 november 24.

Gyömrő P+R és B+R építések előtte utána „Az elővárosi közösségi közlekedés lehetőségei Budapest nyugati agglomerációjában” – Budaörs 2010 november 24.

Tápiószecső P+R és B+R építések előtte utána „Az elővárosi közösségi közlekedés lehetőségei Budapest nyugati agglomerációjában” – Budaörs 2010 november 24.

Néhány jelenlegi átadópont „Az elővárosi közösségi közlekedés lehetőségei Budapest nyugati agglomerációjában” – Budaörs 2010 november 24.

Szár „Az elővárosi közösségi közlekedés lehetőségei Budapest nyugati agglomerációjában” – Budaörs 2010 november 24.

Alsógalla – külön szint a peronra „Az elővárosi közösségi közlekedés lehetőségei Budapest nyugati agglomerációjában” – Budaörs 2010 november 24.

Elég vonzó, hogy itt szálljunk át az autóról? „Az elővárosi közösségi közlekedés lehetőségei Budapest nyugati agglomerációjában” – Budaörs 2010 november 24.

Velencefürdő – külön szint a peronra „Az elővárosi közösségi közlekedés lehetőségei Budapest nyugati agglomerációjában” – Budaörs 2010 november 24.

Új vonat – akadálymentes megközelítés „Az elővárosi közösségi közlekedés lehetőségei Budapest nyugati agglomerációjában” – Budaörs 2010 november 24.

Néhány előttünk álló példa „Az elővárosi közösségi közlekedés lehetőségei Budapest nyugati agglomerációjában” – Budaörs 2010 november 24.

Berlin – főpályaudvar (bevásárló és szórakoztató központ – amit több szinten kereszteznek a vonatok) „Az elővárosi közösségi közlekedés lehetőségei Budapest nyugati agglomerációjában” – Budaörs 2010 november 24.

Berlin – főpályaudvar (a távolsági és elővárosi vonatok kavalkádja) Egy hétköznapon: 164 távolsági vonat 324 regionális 1100 elővárosi (S-Bahn) 800 parkoló 80 üzlet „Az elővárosi közösségi közlekedés lehetőségei Budapest nyugati agglomerációjában” – Budaörs 2010 november 24.

Karlsruhe „Az elővárosi közösségi közlekedés lehetőségei Budapest nyugati agglomerációjában” – Budaörs 2010 november 24.

Két járműfajta – azonos peron „Az elővárosi közösségi közlekedés lehetőségei Budapest nyugati agglomerációjában” – Budaörs 2010 november 24.

A négy „K“ Koncepció Költségháttér Konszenzus Kooperáció „Az elővárosi közösségi közlekedés lehetőségei Budapest nyugati agglomerációjában” – Budaörs 2010 november 24.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! „Az elővárosi közösségi közlekedés lehetőségei Budapest nyugati agglomerációjában” – Budaörs 2010 november 24.