Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Gazdasági Ellátó Központ Dr. Demény Ádám pv. alezredes, igazgató Az árvízi védekezés logisztikai kihívásai a katasztrófavédelemben A katasztrófavédelmi logisztikai rendszer modernizációjának kiindulópontja október 27.

Az elmúlt időszak és annak folyományai… egy kiemelt természeti és egy kiemelt civilizációs katasztrófahelyzet bekövetkezése 2. Katasztrófavédelmi beavatkozás és logisztikai támogatás tapasztalatai 3. Új katasztrófavédelmi koncepció és jogszabály 4. Új szervezeti struktúra kialakítása 5. Új logisztikai támogató rendszer elgondolása

A katasztrófák megelőzése és az ellenük való védekezés NEMZETI ÜGY. A védekezés egységes irányítása állami feladat.

Katasztrófavédelmi veszélyeztetettség fogalmának újraértelmezése 1. A biztonság és a veszélyeztetettség dimenziói jelentősen átalakultak 2. Katonai polgári védelmi feladatokról a súlypont az újabb típusú katasztrófahelyzetekre tolódott (pl. ipari, természeti…) (pl. ipari, természeti…)

Katasztrófahelyzetek és a jelenlegi állapot közös jellemzői Magyarországon 1. Hirtelen, váratlan (robbanásszerű) bekövetkezés 2. Adott területre koncentrálódik 3. Jelenlegi logisztikai ellátórendszer nehezen tudja kiszolgálni 4. Katasztrófahelyzet területén az infrastruktúra nem optimális 5. Bár a megelőzésre jelentősebb hangsúly kerül, de nem lehet kizárni a bekövetkezésüket

Rendkívüli körülmények Katasztrófa-helyzetek

Árvíz

A hivatásos katasztrófavédelmi szervezetrendszer felépítése 1.Országos illetékességű központi szerv: Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 2.Megyei és fővárosi illetékességgel rendelkező területi szervek: megyei igazgatóságok 3.Speciális feladatokat ellátó területi besorolású szervek: logisztika, oktatás 4.Helyi szervek (2012-től): katasztrófavédelmi kirendeltségek, hivatásos tűzoltóságok

BM OKF Gazdasági Ellátó Központ szerepe a rendkívüli helyzetek logisztikai biztosításában I. 1. Működtetjük a KÖZPONTI RAKTÁR BÁZIS-t • Főváros és Pest megye vonatkozásában elsődleges logisztikai képességek • Országos viszonylatban másodlagos (rásegítő, visszapótló) logisztikai képességek Készletezés, eszközraktározás: -Homokzsákok, fáklyák -Védőruhák -Fektető anyagok, reflektorok -Sátrak -Mentesítő eszközök -Sáncszerszámok stb.

BM OKF Gazdasági Ellátó Központ szerepe a rendkívüli helyzetek logisztikai biztosításában II. 2. Jelentős szállítási kapacitással rendelkezünk • Teherautók, konténerszállítók, utánfutók • Speciális körülmények között bevethető gépjárművek (pl. Kraz) • KCR tehergépjárművek, munkagépek (Bobcat, targoncák) • Csónakszállítók 3. Bevetésre készen álló speciális eszközök • Sebesültszállító busz • Konténer konyha • Áramfejlesztők, szivattyúk • Mozgó Vezetési Pont busz • Rohamcsónak • Lakosságtájékoztatási eszközök (Kabóca, Pávián) • KIG – Katasztrófavédelmi Infokommunikációs Gépjármű 4. Központi beszerzések, anyaggazdálkodás, készletezés és terítés

Az árvízi védekezés rendszere, a vezetés és irányítás szintjei, az árvízi védekezés sajátosságai 1. Az árvízi védekezés operatív, szakmai feladatainak végrehajtásáért a vízügyi ágazat felel. 2. Az árvízi védekezéssel összefüggő lakosság-, és anyagi javak védelmi feladatait a hivatásos katasztrófavédelmi szervek látják el.

Árvízi védekezés logisztikai tapasztalatai I. Az elmúlt évek árvízi védekezés logisztikai támogatási feladatainak végrehajtásában több olyan probléma is kialakult, amelyek a központi koordináció és az együttműködés hiányosságaira, valamint a nem megfelelő információcserére vezethetők vissza.  A települések helyi védelmi tervei gyakran hiányoztak, a meglévők is hiányosak, pontatlanok, gyakran csak formálisak voltak.  A helyi szintű vezetés szakmai ismeretei, valamint a lakosság felkészítésének színvonala nem volt elegendő, amelyet csak fokozott az információk hiánya és a különböző intézkedések szakmai tartalmának eltérő értelmezése.  A helyi polgári védelmi szervezetek kiképzettsége alacsony színvonalú volt, anyagi-technikai felszereltségük, logisztikai képességük nem volt arányos a védekezési elvárásokkal.  Nehezítette a védekezési feladatok megszervezését a körülmények gyors változása, az utak járhatóságához való folyamatos alkalmazkodás.

Árvízi védekezés logisztikai tapasztalatai II.  A tevékenységek megfelelő dokumentálásának hiányosságai.  A védekezésben felhasznált anyagok szükségességének indokoltsága, valamint a felhasználás módja nehezen volt követhető.  A védekezési költségeket jelentősen befolyásolták a pillanatnyi piaci és a profitérdekeltségű viszonyok (kereslet- kínálat).  A védekezés során többcsatornás logisztikai támogatás működött, valamint a mentésben résztvevő (közreműködő) szervezetek logisztikai felkészültsége, képessége, rendkívül eltérő és különböző színvonalú volt. Nem érvényesült az egyenszilárdság elve.  A logisztikai támogatási feladatok koordinálatlanságából sok átfedés és párhuzamosság alakult ki.

Az árvízi védekezés műveletének hatékonyságát befolyásoló logisztikai tényezők I. A védekezés logisztikai problémáit és okait vizsgálva, azok négy alapvető terület köré csoportosíthatók: 1. A jogszabályi rendelkezésekkel összefüggő hiányosságok és azok okai. Megoldás: Új katasztrófavédelmi törvény rendezi. 2. A lakosság, valamint a védekezésben résztvevő állomány elhelyezése, ellátása során felmerült problémák és azok okai. Megoldás: Új katasztrófavédelmi törvény egyértelműsíti a feladatokat. A meglévő tervrendszerek aktualizálásának elrendelése, átalakítása, gyakorlatok megtartása.

Az árvízi védekezés műveletének hatékonyságát befolyásoló logisztikai tényezők II. 3. A védekezéshez szükséges anyagok beszerzése, szállítása és az ehhez szükséges szállító eszközök biztosításával kapcsolatos hiányosságok és azok okai. Megoldás: Védelmi célú tartalékolás erősítése. Civil Logisztikai Szolgáltató Központokkal (LSZK) együttműködés. 4. A védekezés logisztikai támogatását megvalósító, különböző logisztikai szervezetek együttműködésnek problémái és azok okai. Megoldás: Logisztikai rendszer átalakítása, regionális raktárbázis rendszer átszervezése, civil LSZK-k bevonása a katasztrófavédelembe.

Jelenlegi katasztrófavédelmi logisztika összegzése Korszerűtlen eszközök és anyagok + Korszerűtlen raktározási és szállítási feltételek = + Felkészült katasztrófavédelmi szakembergárda Rendkívüli helyzetek megfelelő szintű kezelése

Katasztrófavédelem jelenlegi logisztikai támogató és ellátó rendszerének anomáliái 1. Az as évek hidegháborús katonai rendszerében tervezett logisztikai ellátórendszerre épül (hátországvédelem) 2. Védett objektumok, mélylétesítmények, elhagyatott területeken kialakított vezetési pontok és ezek belső ellátása a jellemző 3. Vezetési pontokra épített raktározás, ellátás infrastrukturális és fenntartási problémái (pl. közlekedés, mozgatás) gátló tényező 4. Széttagolt és nem optimális objektumrendszer fenntartása és üzemeltetése nem költséghatékony

KATASZTRÓFAVÉDELMI LOGISZTIKA - jelenlegi realitás

Katasztrófavédelmi logisztikai ellátó rendszer újragondolása 1. Civil LSZK-k bevonása a hivatásos katasztrófavédelembe 2. Ingatlan racionalizáció 3. Tervrendszerek elkészítése, erők-eszközök felkészítése és megszervezése 4. Térben-időben történő egyidejű védekezésre és ellátásra kell felkészülni (lakosság és védekezésben részt vevők vonatkozásában is) 5. Raktározás – szállítás - felhasználás láncolatának átalakítása (pl. J.I.T. rendszer alkalmazása kárhelyszíni felhasználásnál) 6. Utánpótlás, helyreállítás és újjáépítés megszervezése

Tervek és elgondolások 1.Saját központi rendeltetésű raktárbázis fejlesztése (Budapest) 2.Logisztikai folyamatok vezetés-irányítása területén centralizáció (raktárbázisok kp.-i irányítása) 3.Elavult és nem gazdaságos raktárkapacitások felszámolása 4.Országosan 4-5 Logisztikai Szolgáltató Központ fokozatos bevonása • Vizsgált helyszínek: Miskolc, Szolnok, Győr, Pécs, Szeged, Debrecen, Nagykanizsa 5.Egységes művelet-támogatási ellátási lánc kialakítása és lebiztosítása

Jövőbeni elképzelések A Logisztikai Szolgáltató Központokon alapuló katasztrófavédelmi logisztika kialakítása

LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ KÖZPONTOK

Gépi mozgatású egységrakományok Professzionális tárolás

LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ KÖZPONTOK ADOTTSÁGAINAK KIHASZNÁLÁSA 1.Raktározási kapacitás, 2.Közlekedési infrastruktúra – közút, vasút, víz, 3.Gyakorlatban kipróbált működési rendszerek, 4.Kombináltszállítás – közút-vasút-víz, 5.Szállítási kapacitások – közút, vasút, víz, 6.Együttműködési képesség 1.Raktározási kapacitás, 2.Közlekedési infrastruktúra – közút, vasút, víz, 3.Gyakorlatban kipróbált működési rendszerek, 4.Kombináltszállítás – közút-vasút-víz, 5.Szállítási kapacitások – közút, vasút, víz, 6.Együttműködési képesség

Tervezett LSZK helyszínek 1. alternatíva Pl. Győr, Nagykanizsa, Miskolc, Debrecen, Szeged

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!