Az 1848-49-es szabadságharc.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Felsőtárkányi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Advertisements

Klauzál Gábor élete és kora
Az évi szabadságharc és annak törvényi vonatkozásai
Bevezetés a magyar alkotmány- és jogtörténet tanulmányozásába III.
Az újjáépítés kora a Magyar Királyságban
Október 6. „Amennyi könny van a szemekben, Hulljon ki lassan, permetegben, S elsírva mind, kezdd újra még; Siratni őket nincs elég! „
A FORRADALOM EREDMÉNYEI
Az 1848-as forradalmi hullám
A RÁKÓCZI SZABADSÁGHARC
HAZÁNK A SZABADSÁGHARC LEVERÉSE UTÁN
VÁLTOZÁSOK EURÓPA TÉRKÉPÉN ÚJ NEMZETÁLLAMOK: OLASZORSZÁG, NÉMETORSZÁG
A SZABADSÁGHARC TETŐPONTJA A TAVASZI HADJÁRAT
AZ ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOM
Magyarország a reformkorban
Politikai folyamatok a bécsi kongresszus után
II. Rákóczi Ferenc I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona
TÖRTÉNELEM TANTÁRGYBÓL
1848–49-es forradalom és szabadságharc.
Az áprilisi törvények és a Batthyány-kormány működése
Az es forradalom és szabadságharc
A védelem megszervezése
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc
Kelet-és KözépEurópa politika története a 20. században
Klauzál Gábor Pest, november 18. – Kalocsa, augusztus 3
Szent Koronát Szolgálók Szövetsége Szent Korona alapú jogrendszer „Állami jelképekről és ünnepekről” szóló, 3. főtörvény.
I. Dicsőséges Tavaszi hadjárat
Kacziba Zita: Az isaszegi csata
Pap Mónika: A Batthyány-kormány működése
Pető Tamás: Görgey Artúr
Korom Tamara: A szatmári béke
Pálinkó Máté: A tavaszi hadjárat
Készítette: 10.A osztály Kiszli Robertina Csegezy Márk Ignácz Gábor
A háború és következményei Magyarországon
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeinek bemutatása
Készítették: Csik Barbi Kiss Pálma Kókai Tamás (7.a)
Európa és Magyarország helyzete az ipari forradalom évszázadában II.
BATTHYÁNY-KORMÁNY.
  1867-től gazdasági fellendülés figyelhető meg  Malmok alapítása  Állattenyésztés jelentősége nő (sertés, szarvasmarha)  Vasúti közlekedés lehetősége.
Nemzeti, etnikai, kisebbségi helyzet az OMM-ban
Nagyhatalmi elképzelések Közép-Európa szerepéről. .
Az es forradalom és szabadságharc
1848. Március 15. Krizsán Pál.
A reformkortól a szabadságharc leveréséig (1830—1849)
Magyarország az első világháborúban Háromszoros hurrá Ferenc Józsefre.
Az es szabadságharc. Magyarország 1848 nyarán.
A független Magyarország bukása Készítette: Nagy György Magyary Károly Általános Iskola és Zeneiskola, Kerecsend, kerecsend.sulinet.hu/okt_anyagok.htm.
A szabadságharc, a kiegyezés és a dualizmus kora Bibliográfia: Romsics Ignác (szerk.): Magyarország története. Akadémiai Kiadó. Budapest,
A vereség.  ’49 tavasza  érlelődik a megegyezés  nemzetiségek és a kormány között  Okai  Magyar részről  Véres események, magyar győzelmek, Teleki.
Sine praeteritis futura nulla — Múlt nélkül nincs jövő Az ország felszabadítása.
A török kiűzése – Magyarország a dunai monarchiában Savoyai Jenő Badeni Lajos Lotharingiai Károly XI. Ince pápa.
A kiegyezés és el ő zményei. Áttörés a magyar liberálisoknál Deák : a „húsvéti cikk” (Pesti Napló, IV. 16.) lényegelényege: három fő feltétel 1.
A királyi hatalom meggyengülése A Jagelló-család.
„A forradalom ellen harcolunk […] abban a meggyőződésben, hogy vagy egészen úrrá leszünk rajta, vagy el kell vesznünk.” Félix Schwarzenberg hg „Nem az.
FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. EURÓPAI FORRADALMAK február március március március március március.
A Szent Szövetség Európája
A Rákóczi - szabadságharc
Készítette: Banyó Enikő
Irinyi és Kossuth barátsága
A SZATMÁRI BÉKE.
Osztrák - Magyar kiegyezés 1867
A „népek tavasza” Forradalmak ben
Az újjáépítés kora a Magyar Királyságban
A törvényes forradalom
Megemlékezés Október 6. NYÁRÁDY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA rAMOCSAHÁZA
Nemzetiségi kérdés és etnikai viszonyok a dualizmus korában
Megemlékezés Október 6. NYÁRÁDY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA rAMOCSAHÁZA
1848–49-es forradalom és szabadságharc.
A török kiűzése Lotharingiai Károly Savoyai Jenő XI. Ince pápa
AZ ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOM
Március Név: Czúth Dávid Iskola év: 2018/19 Osztály: I.CM Szak: GDM Stredná odborná škola technická - Műszaki Szakközépiskola.
Előadás másolata:

Az 1848-49-es szabadságharc

A szabadságharc katonai történéséihez: A teljes anyag a III. tankönyv 154-168. oldalon két tananyag Felhasználandók a tankönyvben található és a pptx-be beemelt térképek is.

A szabadságharc szakaszai A szabadságharc kitörése 1848.szeptember 11. 1848. szeptember 11 - 1848. október 30. (Móga ↔ Jelasics – Pákozd, Bécs, Schwechat) Általános offenzíva a Magyar Királyság ellen 1848. december 2 - 1849. március (Görgey, Klapka, Bem, Dembinski↔Windischgratz) 1849. április-május – A dicsőséges tavaszi hadjárat (Görgey, Damjanich↔Haynau – Hatvan, Vác, Buda, Komárom) 1849. június-augusztus–A szabadságharc leverése (Görgey, Bem, Damjanich ↔ Haynau – Segesvár, Temesvár,Világos)

A szabadságharc kitörésének okai 1848. március 15. – forradalom Pesten 1848. április 11. – „áprilisi törvények” (kormány) 1848. július 5. – népképviseleti országgyűlés (újonc-pénz) » nemzetiségek fegyveres felkelései (horvátok, szerbek) » jobbágyi követelések erősödnek » a bécsi udvar leveri a nemzeti felkeléseket (cseh, olasz stb.) A nemzetiségek autonómiát követeltek A Habsburg-udvar támogatja a nemzetiségeket A magyar kormány tartotta az „egy politikai nemzet” elvét Horvátország kérdése: önálló horvát tartomány kívánnak lenni A magyar kormány csak területi autonómiát kínál élén: Jellasics horvát bán → magyarellenes politizálás

Magyarország 1848 nyarán

A szabadságharc kezdete 1848. aug.31. – az önálló magyar had-, és pénzügy- minisztérium megszüntetése ↔ magyar kormány 1848. szept.11 – Jellasics serege átlépi a határt (Dráva) → a szabadságharc kezdete » OHB – Országos Honvédelmi Bizottmány felállítása elnök: Kossuth Lajos „ azt üzente…” cél: a forradalom vívmányinak megőrzése horvátok és szerbek… 1848. szept. 29. Pákozd (Móga János ↔ Jellasics) 1848. okt. 6. Bécs – újabb forradalom 1848. okt. 30. Schwechat – Windischgratz győzelme

Általános támadás az ország ellen 1848. dec.2. – V. Ferdinánd lemondatása » Ferenc József az új császár (és király is) általános offenzíva Magyarország ellen (Windischgratz ↔ Görgey Artúr) toborzások, fegyvergyártás szervezése → védelem » Görgey feladja a fővárost → Debrecen a főváros » Erdélyi hadszíntér: császáriak + román parasztok (székelység hősies ellenállása – Gábor Áron) 1849 március – Bem József (lengyel) tábornok kiűzi a császári és orosz) csapatokat Erdélyből 1849. jan.5.–Görgey kiáltványa Vácott (áprilisi alapok) 1849.febr.5.- áttörés a Branyiszkói-hágón »egyesülés

A császári főerők támadása 1848 decemberében

Az erdélyi hadszíntér (1848 ősze-1849 tavasza)

1849-es év - ellentámadások új fővezér: Dembinski tábornok (Klapka,Damjanich, Görgey) 1849. febr.vége: Kápolna Dembinski vezetésével vereség → Windischgratz totális győzelmet jelentett… 1849. márc.» olmützi alkotmány – visszasüllyesztette a magyarokat a tartományi rangra (nincs kompromisszum) 1849 április – „dicsőséges tavaszi hadjárat” » az új főparancsnok: Görgey Artúr (újra) » jó taktikával felszabadították az ország jelentős részét 1849. április 14.» a Habsburg-ház trónfosztása (függetlenség)

A felvidéki hadjárat (1849. január-február)

A tavaszi hadjárat (1849. április)

A diadalmas időszak 1849. április 14. Debrecen » Függetlenségi Nyilatkozat → a függetlenség kimondása nem javított az ország helyzetén 1849. május 21. Buda ostroma és visszafoglalása Bem visszafoglalta Erdélyt, Damjanich a Délvidéket (9/10) 1849 július 28. Szeged ogy. » nemzetiségi törvény – elkésett, és kevés…

A szabadságharc veresége » 1849. május – Ferenc József segítséget kért I. Miklós cártól hivatkozási alap: „Szent Szövetség” » 200 000 muszka zúdul Erdélyre Az összpontosítás helye Szeged lett (Komárom helyett) Görgey nem értett egyet → késik, oroszokkal harcol Bem seregei Erdélyben felmorzsolódtak 1849. júl.29. – Segesvár (megsemmisülés) Görgey Aradnál összpontosítja seregeit Dembinski (új fővezér) Arad helyett Temesvárra megy 1849. aug.9. – Temesvár (Bem fővezéri veresége) » Kossuth lemondott → a teljhatalom Görgey kezébe került 1849. aug.13. – Világos (az oroszok előtt feltétel nélkül leteszik a fegyvert!)

A végjáték (a szabadságharc veresége)