Aktivita 3.1 Pedagóg 11/č.40 5.osztály A térkép és a glóbusz 5.osztály

Tartalom Világtájak A világtájak irányainak meghatározása A földgömb (glóbusz) és a térkép Földrajzi fokhálózat Szélességi körök Nevezetes szélességi körök Hosszúsági körök Nevezetes hosszúsági körök Példák Zónaidő Időzónák a térképen Nyári időszámytás Térképek Térkép - jelmagyarázat Térkép méretaránya

VILÁGTÁJAK A VILÁGTÁJ elnevezések használata Aktivita 3.1 Pedagóg 11/č.40 VILÁGTÁJAK A VILÁGTÁJ elnevezések használata Szabadban az irányok meghatározására világtájak elnevezését használjuk. A négy fővilágtáj: észak, kelet, dél, és nyugat. Kezdőbetűkkel így jelöljük: É, K, D, Ny. N, E, S, W A világtájak segítségével tájékozódunk a térképen is. A térkép felső része jelzi az északi irányt, alsó része pedig a délit. A térkép jobb oldala kelet felé, bal oldala nyugat felé mutat.

É, D, K, NY FŐVILÁGTÁJAK: É K NY D ÉK DNY ÉNY DK MELLÉKVILÁGTÁJAK: N (North), S (South), E (East), W (West) MELLÉKVILÁGTÁJAK: ÉK, DK, ÉNY, DNY

A világtájak irányainak meghatározása A Nap állásából láthatjuk, merre vannak a világtájak. Ha nem látjuk épp felkelni vagy lenyugodni a Napot, vagy felhők takarják el, segítségünkre siethet egy iránytű. Az iránytű mágnestűje mindig az északi irányt mutatja. Éjszaka, iránytű nélkül, a csillagok ismeretével sem tudunk eltévedni. A Sarkcsillagot megkeresve megtalálhatjuk az északi irányt.

A földgömb (glóbusz) és a térkép A földgömb a Földünk kicsinyített mása térben A földtérkép a Földünk kicsinyített mása síkban

Földrajzi fokhálózat A szélességi és a hosszúsági körök hálóját földrajzi fokhálózatnak nevezzük Ezek a vonalak nagy jelentőségűek, mert bármely földrajzi hely fekvését segítenek meghatározni: Meghatározhatjuk a hajók helyzetét a tengeren Repülőgépekét a szárazföld vagy az óceán felett Mindegyik vonalhoz érték, szám tartozik

Szélességi körök kelet nyugati („vízszintes”) irányúak egymással párhuzamosak, nem metszik egymást nem egyforma hosszúak (a sarkok felé egyre rövidebbek) számuk 180 (az északi és a déli félgömbön is 90-90)

NEVEZETES SZÉLESSÉGI KÖRÖK A szélességi körök között néhánynak neve is van. A 0°-os szélességi kör az Egyenlítő.  Tőle északra a 23,5°-on van a Ráktérítő, délre ugyancsak a 23,5°-on a Baktérítő.  Az északi félgömb 66,5°-án halad az északi, a déli félgömb 66,5°-án a déli sarkkör. Az északi szélesség 90°-a az Északi-sark, a déli szélesség 90°-a a Déli-sark.

Hosszúsági körök észak-déli („függőleges”) irányúak egymással nem párhuzamosak, a sarkokon metszik egymást egyforma hosszúak számuk 360 (a nyugati és a keleti félgömbön is 180-180)

Nevezetes hosszúsági körök a nulladik hosszúsági kör (greenwichi délkör) dátumválasztó vonal - 18o. délkör

Szélességi körök Hosszúsági körök Irányuk Ny–K É–D Nagyságuk a sarkok felé rövidülnek egyformák Egymáshoz viszonyított helyzetük párhuzamosak a sarkokon metszik egymást Számozásuk 0–90°   0–180°   Számuk 180 darab 360 darab Kezdőkörük Egyenlítő  0°-os

Melyik várost határoztuk meg? Aktivita 3.1 Pedagóg 11/č.40 Melyik várost határoztuk meg? é. sz. 47°, k. h. 19° é. sz. 40°, ny. h. 74° d. sz. 33°, k. h. 151° d. sz. 22°, ny. h. 43° Az alábbi városoknak milyen koordinátái vannak? Párizs Los Angeles Peking Melbourne Budapest, New York, Sydney, Rio de Janeiro, é. sz. 48°, k. h. 2°, ... é. sz. 34°, ny. h. 118°..... é. sz. 40°, k. h. 116°........... d. sz. 37°, k. h. 144°

Zónaidő Egy terület vagy ország által használt, hivatalosan megállapított helyi idő, amely néhány órával (max. 12 óra) eltér a greenwichi középidőtől. A Föld felszínét 24 időzónára osztották, mindegyik zóna alapvetően 15° földrajzi hosszúság tartományt fog át. Ezek mindegyikében a zónaidőt a Napnak a zóna közepén mérhető helyzete alapján számítják. A gyakorlatban a zónák, mivel a politikai határokat is figyelembe veszik, ennél nagyobbak is lehetnek a 15°-nál nagyobb hosszúságtartományra kiterjedő országok esetén. Bizonyos országokban egynél több időzónát használnak: pl. az USA-ban hét időzóna van, az európai kontinensen kettő (+ 1 ill. + 2 h eltéréssel a greenwichi középidőtől). A szomszédos zónák eltérése általában 1 h, de van néhány félórás eltérésű zóna is (pl. D-Ausztrália).

Időzónák a térképen Amikor nyugatról keletre körbeutazzuk a Földet, minden időzóna átlépésekor egy órával előre kell igazítanunk az óránkat. A 24 időzónát átlépve azonban eljutunk ahhoz a zónához, amelyben még az előző napot írják. (Visszafelé fordított a helyzet.) Hogy ezt a zavaró körülményt kiküszöböljék, bevezették a dátumválasztó-vonalat, amelyet a 180-os hosszúsági kör mentén jelöltek ki. (Vasárnap– hétfő-vonalnak is nevezik.) Ha keletről nyugat felé lépjük át, egy nappal előre, ha nyugatról keletre, egy nappal vissza kell állítani az óránk naptárját.

Nyári időszámítás A nyári időszámítás széles körben elfogadott rendszer, melyben a helyi időt 1 órával előre állítják az adott időzóna idejéhez képest. Európában a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart. Ennek megfelelően minden évben más dátumra esik, de az átállítás napja mindig vasárnap.

A nyári időszámítás használata a Föld országaiban ██ van nyári időszámítás ██ jelenleg nincs, de régebben volt ██ nincs és nem is volt

Térképek Térkép típusok: A térkép a Föld vagy más égitest felszínének síkba vetített, méretarányosan kisebbített, általánosított, és sajátos grafikai jelrendszerrel bemutatott felülnézeti ábrázolása. Térkép típusok: Várostérkép Autótérkép (autóstérkép) Általános földrajzi térkép Közlekedési térkép Történelmi térkép Csillagtérkép

Térkép - jelmagyarázat Alföld, síkság Hegység, magasföld Tenger, óceán, folyó, tó

Ami a térképen 1 cm, az a valóságban 100 000 cm, A térkép méretaránya Minden térképnek van - a kicsinyítés mértékét kifejező - méretaránya. Ez a számpár általában a térkép szélén jelenik meg. Ha a térképen azt látjuk, hogy 1:100 000 (egy aránylik a százezerhez), az azt jelenti, hogy ami a térképen 1 cm, az a valóságban 100 000 cm = 1000 m = 1 km. M = 1 : 100 000 Ami a térképen 1 cm, az a valóságban 100 000 cm, tehát átalakítva 1 000m = 1km

Kis méretarányú térkép Nagy méretarányú térkép M= 1: 8 500