Hogyan járulhat hozzá a Rendőrség a közúti közlekedésbiztonság további javításához? Budapest, november 30.

Rendőrség és közlekedésbiztonság  Közlekedésbiztonság javítása – „klasszikus” rendőri feladat  Közlekedésrendészeti szolgálati ág kiemelt szerepe  A tevékenység kereteit jogszabályok és belső normák határozzák meg  A lehetőségeket befolyásolják: - személyi feltételrendszer - tárgyi-technikai feltételrendszer - jogszabályi háttér 2

3 Az „objektív felelősség” és a „zéró tolerancia” eredményei Objektív felelősség: november 01-ig közigazgatási határozat - Havi átlag: határozat! (növekvő tendencia) „Zéró tolerancia: november 01-ig vezetésre jogosító okmányt vettek el a helyszínen - ebből magyar: külföldi: Havi átlag: csaknem 950 elvett vezetői engedély! - Hatás: az ittas vezetések száma jelentős mértékben visszaesett (2007. és között 21 %-os csökkenés!)

Ittasan okozott közúti balesetek 2001 –

A rendőrség lehetőségei ( ) 1. Közúti ellenőrző tevékenység fokozása: - A legveszélyesebb közlekedési szabályszegések elleni fellépés - Technikai eszközök széles körű alkalmazása 2. Prevenció a leghatékonyabb módszerek alkalmazásával 3. Egyéb: - jogalkotási javaslatok - jogszabályalkotásban részvétel - szakhatósági tevékenység stb. 5

Magyarország közlekedésbiztonsága 1957 –

I-X. hónap alakulása (előzetes adatok)  a személysérüléses közúti balesetek száma 9,4 %-kal csökkent  a közúti áldozatok száma 11,8 %-kal csökkent  82 megmentett emberi élet 2009-hez képest  az ittasan okozott balesetek számában jelentős, 21,5 %-os csökkenés tapasztalható  és I-X. havi adatok összehasonlítása: a halálos áldozatok száma 39 %-kal csökkent! a halálos áldozatok száma 39 %-kal csökkent! (1 015 fő helyett 613 áldozat) (1 015 fő helyett 613 áldozat)

A közúti ellenőrzésekről  Fontosságát az új EU program az kiemelten kezeli  Kulcsszerep a közúti balesetek és halálesetek visszaszorításában  Hagyományos és modern módszerek együttes alkalmazása  A legnagyobb kockázatú szabályszegések elleni fellépés  Technikai fejlesztések igénye  Az ellenőrzéseket és az eljárásokat „segítő” szabályozási háttér szükségessége 8

Miért éppen a gyorshajtás? 9

2010. október „bajnokai” 10

Autópálya „bajnok”: 130 helyett 217 km/h ( HUF) 11

Főút rekorder: 80 helyett 189 km/h ( HUF) 12

Lakott területen mért legmagasabb sebesség (50/157 km/h – HUF) 13

Évente több, mint emberi életet lehetne megmenteni az Európai Unióban, amennyiben a járművek átlagos haladási sebessége mindössze 1 km/h-val csökkenne!!! (forrás: ETSC 2010)

Automata, vagy mobil sebességmérők? Automata sebességmérés - hatékony, gazdaságos, biztonságos - emberi jelenlétet nem igényel - korlátozott alkalmazhatóság (csak az adott telepítési helyen) Mobil sebességmérés - nélkülözhetetlen módszer - az automata kamerák által nem felügyelt útszakaszokon Következtetés:  Mindkét módszerre szükség van  Leállításos ellenőrzés – legnagyobb visszatartó hatás 15

Nyílt, vagy fedett ellenőrzés? Európai gyakorlat:  Automata kamerák: általában nyílt ellenőrzés (előjelző táblák, internetes térképek, GPS stb.)  Mobil kamerák: többségében fedett ellenőrzés (legfeljebb előzetes tájékoztatás a várható felállítási helyekről) 16

Hogyan tovább? 17

Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram személyi tényező fejlesztése 2.szabályozási háttér korszerűsítése 3.Közlekedési infrastruktúra fejlesztése 4.hatékonyabb közúti ellenőrzés 5.korszerű baleset-megelőzési tevékenység 1.személyi tényező fejlesztése 2.szabályozási háttér korszerűsítése 3.Közlekedési infrastruktúra fejlesztése 4.hatékonyabb közúti ellenőrzés 5.korszerű baleset-megelőzési tevékenység Főbb beavatkozási területek

Kiemelt feladatok  Ellenőrzések kiemelt célterületei: - közutak „három fő gyilkosa” - védtelen közlekedők  Technikai fejlesztések  Nemzetközi együttműködés (TISPOL, Salzburg Fórum, ENSZ-EGB stb.)  Hazai együttműködés (NKH, OPSZ stb.)  Szabályozási háttér módosításában részvétel  Hatékony prevenció  Bevált programok folytatása (Iskola rendőre stb.) 19

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!