A REFORMÁCIÓ ÉS HATÁSA A MAGYAR MŰVELŐDÉSBEN Wolfgang Lazius: Magyarország térképe (1552)

A reformáció előzményei Az előreformátorok tanai hozzájárultak a reformáció elterjedéséhez hazánkban, A Szepességben és a bányavárosokban már a 15. században huszita gyülekezetek alakultak és több huszita templom is felépült. Magyarország főpapjai és főnemese részt vettek a konstanzi zsinaton (1414), sürgették az egyházi reformok bevezetését. Luther Márton és az 1517-es wittenbergi tételek híre is hamar eljutott az országba. Mária, II. Lajos felesége, döntéseit német tanácsosok segítették. Már a mohácsi vész előtt érzékelhető volt a Magyar Királyságban a reformáció hatása. II. Lajos Mária királyné

A lutheri reformáció megjelenése Magyarországon 1521- a budai főiskola tanárai Luther szellemében tanítanak Fiatalok látogatják a wittenbergi egyetemet 1520-as évek – a nyugat-magyarországi, felvidéki és erdélyi városok polgársága megismerkedik a lutheri tanokkal- csatlakoznak Az új hit ellenségei A reformáció első szakasza – Honterus János (1498-1549) és Stöckel János (1510-1560)

A kálvini reformáció megjelenése Magyarországon 1550-től érezhető – Zwingli és Kálvin hatása Kálmáncsehi Sánta Márton (?-1557) Szegedi Kis István (1505-1572) Méliusz Juhász Péter (1536-1572)

Az antitrinitáriusok megjelenése Magyarországon Az antitrinitáriusok (unitáriusok) –a reformáció radikális ága –tagadják a szentháromságot Dávid Ferenc (1510-1579) az unitárius egyház megalapítója

A katolikus egyház helyzete a reformáció korában Magyarországon A 16. században a katolikus egyház elveszti befolyását A király püspökségeket adományoz A szerzetesrendek sorra megszűnnek A pálosok és a ferencesek

Magyarország felekezetei a 16. században Keleti területek, Erdély – reformátusok Felvidék – evangélikusok Erdély – unitáriusok Katolikusok 1568 – Torda, országgyűlés - határozat: Európában példa nélkül. „Vallási nézetei miatt üldözni senkit nem szabad.” A protestánsok száma Magyarországon 75 %. János Zsigmond (1540-1571) Izabella királyné és Szapolyai János fia

KÖNYVKULTÚRA Új szakasz kulturális fejlődésünkben - megindul a magyar irodalmi nyelv kialakulása. Európai – magyarországi könyvkultúra A török által megszállt területek könyvkultúrája A nyomtatott könyv elterjedése Magyarországon - a reformáció jegyében (1530-1625) - az ellenreformáció jegyében (1625 - 17. sz. vége) A reformáció könyvkultúrája hazánkban - könyvnyomtatás, nyomdák - iskolai könyvtárak - főúri könyvtárak - világi jellegű magánkönyvtárak

ISKOLAPOLITIKA A plébániai és plébániai iskolák protestáns kézbe kerülnek A nép írni-olvasni tanítása A legjelentősebb iskolák: Debrecen, Sárospatak, Kolozsvár, Gyulafehérvár Egyetemek

A magyar reformáció főbb alakjai Dévai Bíró Mátyás (Buda, Debrecen, Kassa) Sylvester János (Sárvár) Sztrárai Mihály (Tolna, Baranya) Gálszécsi István, Batizi András (a török uralta területek reformátorai ) Mélius Juhász Péter (Debrecen) megalapította a magyar kálvinista egyházat, ekkor kapta a város a “kálvinista Róma” elnevezést. Heltai Gáspár, Dávid Ferenc (Erdély) Károli Gáspár (a királyi Magyarország reformátorai) Honterus János (szász reformátor)

DÉVAI BÍRÓ MÁTYÁS 1500?-1545 Az első nagyhatású magyar reformátor Tanulmányok: Krakkó, Wittenberg Magyar nyelvű tankönyve: Orthographia Ungarica, azaz igaz írás módjáról való tudomány. Magyar nyelvű hittani kézikönyve: Az tíz parancsolatnak, ah hit ágazatainak, a mi atyánknak és a hit pecsétinek röviden való magyarázatja (Krakkó 1538) Vitairatai Dévai Bíró Mátyás bírái előtt

SYLVESTER JÁNOS 1504?- 1551 Tanulmányai: Krakkó, Wittenberg Életműve: 1536 -Sárvár –iskola és nyomda korrektor: Abádi Benedek Nyelvtana: Grammatica Ungarolatina (Sárvár, 1539) Újszövetség fordítása (Sárvár,1541) Esszéi (a magyar értekező próza első képviselője) Újszövetség fordítás Betűi (fametszet) Illusztrációk az Újszövetségből

Brassó – Fekete templom HONTERUS JÁNOS 1498-1549 Tanulmányai:1520 - Basel – egyetem + fametszés és nyomdászat. Életműve: 1533 - visszatér Brassóba. Nyomdát alapít. 1543-ban kinyomtatja "Reformationsbüchlein für Kronstadt und das Burzenland" - "Apologia" 1547-ben a "Kirchenordnung aller Deutschen in Siebenbürgen" - egyházi szabályzat. 1546 – Brassó - első papírgyár Nevelés - újjászervezi a brassói iskolát. 1541-új épület, saját könyvtár. Az iskola működési szabályzata: "Constitutio Scholae Coronensis" (1543) és diákegylet. Tankönyvek – verses forma, térképek. Brassó – Fekete templom

HELTAI GÁSPÁR 1510?-1574 Tanulmányai: Wittenberg (1543- ?) Életműve: 1550- Kolozsvár, nyomdát alapít 1551-1565 között – kiadja a Bibliát 1566 -Száz fabula (fordítás – erkölcsi tanulságok) 1575 – magyar történelem (Chronica) Heltai Gáspár pecsétje

KÁROLI GÁSPÁR 1526 - 1591 Tanulmányai: Brassó, Wittenberg Munkássága: legjelentősebb munkája a Biblia teljes fordítása. A fordítás 1590-ben Vizsolyban nyomtatásban is megjelent, 700-800 példányban. Mára 52 példány maradt fenn, ebből 24 található Magyarországon. Károli Gáspár szobra, Gönc

SZENCI MOLNÁR ALBERT 1574-1634 Tanulmányai: Wittenberg, Heidelberg, Strassburg, Herborn Életműve: 1603- Altdorf –latin-magyar szótár (Dictionarium latino-ungaricum és Ungaro-latinum, Nürnberg, 1604 ) Nyelvtana: (Novae grammaticae ungaricae … lifbri duo, Hanau, 1610) 1624 – Erdély, Kolozsvár – Bethlen Gábor támogatása – megbízásából lefordítja Kálvin Institutióját, Az keresztyén religióra és az igaz hitre való tanítás (Hanau, 1624) Szenci Molnár Albert Latin-magyar szótára Sírja, Kolozsvár

A magyar reformáció támogatói Bethlen Gábor (1580-1629) Nádasdy Tamás (1498-1562)

NÁDASDY TAMÁS SZEREPE A MAGYAR MŰVELŐDÉSBEN Kapcsolata Melanchtonnal Sárváron iskolát alapít A nyomda-vezetője:Sylvester János Várépítészet Díszterem Sárvár, Nádasdy vár bejárat Nyomda

Nádasdy és Tinódi 1526-Mohács –az ország három részre szakad Megjelennek a vándor költők és lantosok. Új műfaj – a históriás ének. Legjelentősebb művelője: Tinódi Lantos Sebestyén. Művészetével megteremtette az első önálló magyar műzenei stílust: ének –lantkísérettel. Gyűjteménye a Cronica (1554-Kolozsvár) Élete utolsó időszakát Nádasdy Tamás sárvári birtokán töltötte. Művei a XVI. századi magyar műzene kiemelkedő jelentőségű alkotásai.

BETHLEN GÁBOR MŰVELŐDÉSI TÖREKVÉSEI Gyulafehérvári udvara – művelődési központ Diákok külföldi tanulmányainak támogatása 1622 – Gyulafehérvár, református kollégium alapítása, külföldi professzorok Könyvtár Bethlen Gábor tudósai között (Dósa Géza festménye, 1870)

A MAGYAR ZENE A REFORMÁCIÓ KORÁBAN Hangszeres zene A kor világhírű magyar lantvirtuóza és zeneszerzője Bakfark Bálint. Egyedülálló, lantfantáziái a XVI. századi európai hangszeres zene legértékesebb alkotásai. Magyar táncok, más néven Ungarescak , melyek igen népszerűek lettek Európa-szerte. Többségük a dudával kísért hajdútánc típusához tartozik. Bakfark Bálint