Környezeti gondolkodás (environmental cognition) Környezetpszichológia II.

A viselkedési helyzet zTárgyak, objektumok yfizikai jellemzők yegyéni értékek yszimbolikus értékek zSzemélyek ypenetráció zViselkedési program

A környezeti gondolkodás zA környezet tárgyaira, a benne lévő egyénekre és a viselkedési programokra vonatkozó tudás, amely tartalmazza: yAz észrevételt és figyelmet yA környezet észlelését (jelentéstulajdonítás) yA környezeti tudást (szervezett információs rendszer)

Észrevétel és figyelem 1. zMely ingerekre figyelünk fel? yÉrzékszervi túlterhelés, Magic 7 yÚjszerűség (Pavlov, párhuzamos viselkedéses és pszichológiai válasz) yFontosság (egyéni értékrendszernek megfelelően) yJelentéssel teli ingerek (koktélparty helyzet) yTudásstruktúra vezette figyelem yHabituáció és adaptáció

Észrevétel és figyelem 2. zKognitív hatások (észlelés és emlékezés) zFiziológiai hatások (receptorok habituációja) zAverzív ingerekhez nehezebben alkalmazkodunk

A környezet észlelése 1. zMentális reprezentáció zÉszlelési ciklus (a múltbeli tapasztalatokra építve szerveződik) zTranzakcionista szemlélet: kölcsönös kapcsolat a környezettel yA környezetünket saját állapotunktól függően különbözőképen észleljük: utilitariánus szempontok és esztétikai jellemzők zKonstruktivizmus: az egyén hatása a környezet észlelésére, top-down folyamatok

A környezet észlelése 2. zBrunswick lencsemodellje yAz ingerszelekciót befolyásoló tényezők: xÖkológiai validitás: a valós és az észlelt helyzet korrelációja xKulcsinger felhasználás (cue utilisation): az egyes tényezők egyénre jellemző súlyozási mintázata xSzabály kapcsolás (policy capturing): az általános mintázatok hangsúlya az egyéni észlelésben xFelhasználás (achievement): ökológiai validitás

Környezeti tudás 1. zCélja: biztonságos orientáció zAkkor is képesek vagyunk a tájékozódásra, ha a kapcsolódó információkat szimbolikus formában (térkép vagy szöveg) vettük fel zTolman (46): a kognitív térkép fogalma: ypatkánykísérletek yadaptív jellemző, az állandóan változó környezethez való alkalmazkodást segíti ymechanizmusa: kíváncsiságkésztetés, exploráció

Környezeti tudás 2. zÁllatkísérletek yTolman S-S yHull S-R (nincs tanulási transzfer) yaz állatok akadályok jelenlétében is a helyes irányt választják: place learning zKevés próba: place learning zSok próba: response learning zKenlder és Gasser (48): az ingerek kiemelkedő jellegének és a labitintuson kívüli ingereknek is van jelentősége

Környezeti tudás 3. zHumán vizsgálatok yjelölők (landmarks) yútvonalak (routes) ykognitív térképek (konfigurational knowledge) zPiaget fejlődéselmélete (kritikus 11 év, decentrálás) zKülönböző funkciók, különböző agyi régiók

Környezeti tudás 4. zElsődleges és másodlagos tudás (procedurális és deklaratív tudás) Anderson (82) zParnini és mts. (90): vakoknak is lehetnek a látókkal összemérhető kognitív térképeik zHunt (84): a deklaratív tudás az egyenesvonalú távolságbecslésben, a procedurális tudás a valós úttávolságok megbecslésében fontosabb. motoros komponensei is vannak

Környezeti tudás 5. zEgyformák-e a kognitív térképek? yA kacskaringósabb út hosszabbnak tűnik (McNamara és mts. (84)) yA másodlagos tanulásnál a teljesítmény előny a gyakorlat folyamán eltűnik (Thorndike (81))

Környezeti tudás 6. zOrientációs specificitás yYou-R-Here térképek yA legtöbb hiba a ferde és az ellentétes pozícióban jelenik meg yHáromszög kísérletek: csak a másodlagos tanulásnál jelenik meg az orientációs jelenség

Környezeti tudás 7. zA használt lépték hatása: ya nagylépték általában orientáció függetlenebb zA kognitív térképek jellemzői: ya néző áll a központban (egocentrizmus, a megfigyelő célja a tervezett viselkedés kivitelezése) yorientációtól függetlennek kell lennie, mert a nézőpont állandóan változik zElsődleges tanulás, nagy lépték: orientáció független kognitív térképek zMásodlagos tanulás, kis lépték: orientáció függő kognitív térképek

Környezeti tudás 8. zTájékozódás a valós életben: a környezet hatása zLynch (64) The image of the city zÁtláthatóság (Legibility) yTerületjelzők (landmarks) yÚtvonalak (paths) yÉlek (edges) yTartományok (districts) yCsomópontok (nodes) zA tanulást segítik, mert: az információ szerveződését, csoportosulását segítik elő

A kognitív térképek 1. zReprezentációk: ami a fejünkben van a környezetünkről yA környezettel való interakció során alakul ki ySzintjei: xa valódi környezet (általában 2D) xa környezet leírása (téri vagy nyelvi) xmentális reprezentáció yRummelhardt és Norman (85): a kognitív térképek a valósi vagy a reprezentált világ jellemzői (speciális modalitások és információk)

Kognitív térképek 2. zA tudás típusa szerint lehet: yHatárkő típusú: a markáns pontok ismerete a köztük lévő kapcsolat nélkül yÚtvonal típusú: az egymást követő helyek szekvenciális ismerete yHálózat típusú: az Euklidesz-i geometriának megfeleltethető zA három tudástípus egymástól független zA tanulás általában lentről felfelé halad (másodlagos tanulásnál az útvonal típusú az első) zLokális tudás: csak a helyet, a távolságot nem ismeri (Bower (83), nem derékszöget bezáró utcáknál a távolság becslése hibás) zGlobális tudás: a hely és a távolság pontos ismerete

Kognitív térképek 3. zA kognitív térképek jóságának mérési módszerei: yrajzok, vázlatok készítése (pl. Lynch): 2D ytávolság becslési feladatok ytéri szögek memorizálása yösszehasonlító távolságbecslés zÚjabban: ytéri előfeszítés (priming) yirányított fastruktúra

Kognitív térképek 3. zA kognitív térképek jóságának mérési módszerei: yrajzok, vázlatok készítése (pl. Lynch): 2D ytávolság becslési feladatok ytéri szögek memorizálása yösszehasonlító távolságbecslés zÚjabban: ytéri előfeszítés (priming) yirányított fastruktúra

Priming 1. zElőfeszítés zA felismerési reakcióidő jobb, ha a céltárgyak közel vannak egymáshoz (McNamara, csésze-bögre) zA nem téri jellegű asszociáció megnöveli annak a valószínűségét, hogy egymás melletti helyre becsüljük őket

Priming 2. zMunro és Hirtle (89): yhelyek yháló csomópontok ykategória csomópontok zA torzítás akkor jelenik meg, ha a téri és a kategória kód összekapcsolódik

Struktúrálatlan reprezentációk zAmikor a helyzetben nem magától értetődő a csoportosítás és a kategorizáció zMcNamara (89): homogén térképen is hajlamosak az emberek csoportokat és területeket elkülöníteni csak a téri közelség alapján zHuttenlocker és Duncan (91): alapkísérlet

Nyelvi kódok elemzése 1. zA nyelvi kifejezések ablakok a fejünkben lévő világra (mit és hogyan mondunk) zA nyelvi konvenciók magáról a folyamatról adnak információt zJelentések: a kognitív térképek számunkra fontos elemeit írják le (a beszélők nincsenek tudatában ennek a szelekciónak) Kognitív térkép Szekvenciális nyelvi kód Kognitív térkép

Nyelvi kódok elemzése 2. zHerskovits (85): Hogyan írunk le egy tárgy helyét? ya tárgy yreferenciatárgy (relationship ground, reference object) ya kettő közti kapcsolat zpl. bicikli yaz autóút mellett (near)  közelség yaz autóúton (on)  bennfoglalás yaz autóút mentén (along)  közelség és irány yaz autóúton gurul (on)  az ige módosítja a helyhatározó jelentését

Nyelvi kódok elemzése 3. zTalmi (83): Milyen referencitárgyat választunk? yállandó helyzet ya céltrággyal összemérhető méret ysaját irányjellemzőkkel bíró zNyelvi sémák: a tárgyak közötti kapcsolatok leírására (prepozíciók és helyhatározók) ynem abszolút minőségek, a valóság leegyszerűsítései (Rosch (77), prototípusok) yA valós környezettel összevetjük a fejünkben lévő modellt (mintaillesztési feladat)

Nyelvi kódok elemzése 4. zIdealizáció: általánosítás, az információban gazdag világit egyszerű nyelvi kifejezésekbe sűrítjük yA hangya végigmászik a ceruzán. yA víz a folyómederben van. zA nyelvi sémák az emelik ki, ami fontos. zSzisztematikus torzítások: hierarchikus kategóriák, RI vizsgálatok

Nyelvi kódok elemzése 5. zAlulhatározottság ypl. BENNE yNyelvileg helyes: „A völgy a házban van” zAz egyes nyelvek között is van különbség: yangol: in ylengyel: w, na (Cienki, 83) yaburgewi: 50 különböző kifejezés a bennfoglalásra zEnnek ellenére az „in” használata meglehetősen konzisztens világszerte

Nyelvi kódok elemzése 6. zEgy adott céltárgy is többféleképen szerepelhet a kognitív térképben: yBudapesten a bűnözés gyakori  kerület yBudapesten a közlekedés katasztofális  vonzáskörzet yBudapest Magyarországon van  egy pont a térképen

Nyelvi kódok elemzése 7. zA nézőpont megválasztása: ydeiktikus: a megfigyelő nézőpontjától függő yintrinsic: a referenciatárgy saját geometriájával kapcsolatos A labda a fa előtt van. A labda a fal előtt van.