Paradigmaváltás az info- kommunikációs szabályozásban Dr. Erényi István Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium Budapest, Dob u

Figyelmeztetés és optimizmus Neumann Jánostól, Túléljük-e a technikát? A Földgolyó gyorsan érlelődő válságban van A technika, amely uralkodóvá válik a következő évtizedekben ellentétben van a hagyományos és főleg a most érvényes földrajzi és politikai egységekkel és koncepciókkal. A fejlődés ellen nincs gyógymód. Előre kész receptet kérni nem lenne ésszerű. Csak a szükséges emberi tulajdonságokat határozhatjuk meg: tolerancia, rugalmasság, intelligencia (és kellő humorérzék). USA és SZU szembenállása, világ szakadása: gazdagokra, szegényekre, környezet- károsítókra és annak áldozataira

Változások a világban u Az elmúlt évtized: *globalizáció *információs forradalom *„globális falu” lakói lettünk/leszünk • Felelősségünk: *fenntartható fejlődési pálya *lakók jóléte *ember és természet harmóniája

Figyelmeztetés: u Az emberiség eljutott a technikai fejlettség azon szintjére, hogy potenciálisan képes önmaga és a Föld megsemmisítésére u Az információs társadalom az ember képességeit fokozza, megsokszorozza *jó szándék adta lehetőségek *rossz szándék szülte veszélyek *gondatlanság, nem kellő körültekintés

Jövő-vízió: Globális egyensúly u Ezer és ezer kis lokális egyensúly összege u Globális falu *minden háza lakható *minden család gyarapodik • Közös érték, amit együttesen hozunk létre *egymást el- és felismerő érdekek *alkotó kooperáció (Göncz Árpád: Tudomány világkonferenciája, Budapest, 1999.)

Az információs társadalom u felelősségteljes tudás korszaka u tudomány, technika, az állam és a globális falu lakói u az emberiség javára, prosperitás megteremtésére u BÖLCSESSÉG KORSZAKA (Göncz Árpád: Tudomány világkonferenciája, Budapest, 1999.)

Az információs társadalom kiépítése és működtetése Az állami szerepvállalás meghatározó, de fontos *a piaci szereplők minél teljesebb bevonása, *nemzetközi együttműködés

Konvergencia: u hírközlés, távközlés u informatika, információtechnológia u műsorszolgáltatás, médiaipar u technológiai integráció u szolgáltatások integrációja u tevékenységek közeledése

Korábbi szabályozási modell: u Távközlés: Szolgáltatás: kapcsolat két végpont között tartalom eljuttatás céljából u Média: Műsorszórás és -elosztás egy pontról sok (passzív) előfizető felé tartalom szabályozás

Paradigmaváltás: A szabályozás fő célja: u Fenntartható fejlődés u Piaci verseny és esélyegyenlőség biztosítása u A társadalmi jólét növelése u Bizalom és biztonság növelése Ellentétben a korábbi célokkal: u monopol (kvázi-monopol) kötelezettségek, u tiltások, engedélyek

Új modell, új paradigma u Piac normális működésének szabályozása piaci kezdeményezések ösztönzése, támogatása, kedvező környezet kialakítása; aktív, nagyszámú piaci szereplő viselkedésének szabályozása és biztonságának a megteremtése

Az info-kommunikációs piac: u Jelentős mennyiségű magán és közcélú adat u Tárolóhely tulajdonlás és szolgáltatás u Hozzáférés szolgáltatás u Előfizető, felhasználó *adatot szolgáltat *adatot fogyaszt *tartalomra hatással van *üzleti céllal használja a hálózatot *más céllal használja a hálózatot *üzleti tevékenységet folytat

Politikai hatások, változások u az információs társadalom megvalósulásának össztársadalmi hatása (oktatás, kultúra, egészségügy, kereskedelem, a konvergencia hatásai a távközlésben) u a szolgáltatások fogyasztó központúvá válása

Gazdasági, piaci hatások u Magyarország az EU egységes belső piacának részévé válik –élesedő versenykihívás, –piaci lehetőségeink bővülése –sokszínű, széleskörű szolgáltatási kínálat u a globalizáció felgyorsulása (nemcsak EU tagságunk következménye)

Globális info-kommunikációs világ u Hazai szabályozás és piac u Határokon átnyúló tevékenységek más kultúra, más nyelv más szabályok, előírások illetékesség kérdése u Nemzetközi szabályozás és szabványosítás

Állami szerepvállalás u távközlő berendezések és szolgáltatások vásárlója (megrendelő) u nagy mennyiségű információ termelője (piaci szereplő) u jelentős információ fogyasztó u szabályozó u Az állam ingyen vagy olcsón szolgáltasson közcélú információt és ne szorítson ki egyetlen vállalkozót sem a piacról.

Konzisztens jogi környezet u Hagyományos tárgykör: valós világ, materiális termékek u Információs társadalom: Materiális és virtuális szolgáltatások és termékek virtuális világ, virtuális tárgykör

Szabályozandó területek kategóriái: u Szektor-specifikus területek u Kereskedelem, termelés, szolgáltatás területei u Társadalmi jólét biztosítása u Média u Határokon átnyúló tevékenységek

Szektor-specifikus területek: u Elektronikus, polgárbarát (ön)kormányzat u Táv-egészségügy u Távoktatás u Táv-munkavégzés (nemzetközi!)

Kereskedelem, termelés, szolgáltatás u Szerzői és intellektuális jogok u Digitális aláírás, okmányok u Szerződésre vonatkozó szabályok u Elektronikus fizetési tranzakciók u Elektronikus pénz u Elektronikus azonosítás

Társadalmi jólét u Elektronikus jogsérelem u Hálózati bűncselekmények u Tartalomra vonatkozó szabályok *közcélú és magánadat *illegális és káros tartalom • Fogyasztóvédelem • Egyenlő esélyek biztosítása *egyetemes hozzáférés *közcélú adatokhoz hozzáférés *versenyhátrányban lévők jogainak biztosítása

Az Információs Társadalom fejlesztésének alapelvei u Tisztességes verseny ösztönzése u a magán szektor befektetéseinek bátorítása u közösen elfogadható szabályozási keret kialakítása u szabad hozzáférés biztosítása a hálózatokhoz u biztosítani az egységes szabályozást és hozzáférést a szolgáltatásokhoz u elősegíteni az állampolgárok esélyegyenlőségét u elősegíteni az adattartalom sokféleségét, ideértve a kulturális és nyelvi különbözőségeket u elismerni a világméretű együttműködés szükségességét, különös tekintettel a kevésbé fejlett országokra

A szabályozás főbb fejezetei u Internet szolgáltatás u elektronikus iratok (hitelesítés, minősítés, elektronikus aláírás) u elektronikus kereskedelem (kereskedelem, fogyasztóvédelem, vám, adózás, fizetőeszközök) u tartalom (szerzői jogok, személyiségi jogok, műsorszórás, ártó és sértő tartalom)

Internet szolgáltatások u a szolgáltatások definiálása (hozzáférés, levelezés, web…) u a szolgáltatókra vonatkozó szabályozás (milyen feltételekkel, ki nyújthatja a szolgáltatást, felügyeleti intézményrendszer, engedélyezési eljárások…) u az előfizetői szerződésre vonatkozó általános követelmények u az adatkezelés szabályai (előfizetői adatok, forgalmi adatok…) u felelősségi viszonyok kérdése a hálózaton megjelenő tartalom kapcsán

Kormányzati szerepvállalás alapelvei u A magánszektornak vezető szerepet kell vállalnia. u A kormányoknak kerülniük kell az elektronikus kereskedelem indokolatlan korlátozását. u A kormányoknak fel kell ismerniük az Internet egyedülálló lehetőségeit. u Világszerte támogatni kell az Interneten folyó elektronikus kereskedelmet.

A kormányzati közreműködés célja nem lehet más, mint a kereskedelem kiszámítható, minimális, egységes, egyszerű jogi környezetének létrehozása. szellemi tulajdon védelme fogyasztók jogainak védelme bűncselekmények megakadályozása és következetes üldözése az ipar önszabályozó mechanizmusainak bátorítása tiszta és egyszerű adórendszer kialakítása kisvállalkozások támogatása Kormányzati szerepvállalás alapelvei

Elektronikus iratok u hitelesség, (digitális aláírás: valóban az küldte- e, aki fel van tüntetve) u sértetlenség (az üzenet az átküldés során véletlenül vagy szándékosan nem változott-e meg) u letagadhatatlanság (megakadályozza mind a küldőt, mind az üzenet vevőjét abban, hogy később letagadja a kommunikációban való részvételét) u időbélyegző (az elektronikus okirathoz hozzárendeli a hitelesítés dátumát)

Az univerzális szolgáltatás lényeges elemei: u meg kell határozni az univerzális szolgáltatás költséget, amelynek bázisa a hosszú távú inkrementális költség u ki kell alakítani a szolgáltatás gyakorlati működtetésének mechanizmusát, a finanszírozást (pl. alap) u meg kell határozni, hogy ki járul hozzá és milyen mértékben a szolgáltatáshoz (ki végzi és kik finanszíroznak)

Az univerzális szolgáltatás lényeges elemei: u minden közcélú szolgáltató fizessen hozzájárulást, amely legalább x % piaci részesedéssel rendelkezik. u a hozzájárulást a szolgáltatók minden nem univerzális szolgáltatás árbevétele után fizessék. u a hozzájárulás a nem univerzális szolgáltatás árbevételének x %-a. u univerzális szolgáltatásban csak a rászorulók részesülhessenek.

Strukturális hatások, az intézmény rendszer továbbfejlesztése u a jogalkotó és jogalkalmazó feladatkörök teljes intézményi szétválasztása u a szabályozó hatóság függetlenségének teljessé tétele u a szakminisztérium feladatköre a jogalkotás és stratégia alakítás

Strukturális hatások, az intézmény rendszer továbbfejlesztése (folyt.) u a független szabályozó hatóság elsősorban a díjak szabályozása, a hálózatok összekapcsolás és a műszaki szabályozás eszközeivel avatkozhat be a folyamatokba u a minisztériumok tagozódásának, feladatkörének kialakítására EU normák nincsenek, az optimális szerkezetet nemzeti érdekeink és sajátosságaink határozzák meg

Strukturális hatások, az intézmény rendszer továbbfejlesztése (folyt.) u a piac teljes liberalizációja –2002 novemberéig mindenképpen –tárgyalások a monopóliumok megszűntetésének előre hozataláról F a Matáv esetében 2002 december 31.-re F a helyi koncessziós társaságok esetében 2001 december 31.-re

Strukturális hatások, az intézmény rendszer továbbfejlesztése (folyt.) u a privatizáció továbbvitele –az Antenna Hungária Rt. feljavítása, működésének erősítése a kedvező privatizáció lehetősége és a későbbi tőzsdére vitel érdekében u olyan szabályozó rendszer fenntartása, mely biztosítja, hogy a kivihető tőke a befektetett tőke meghatározott hányadát ne haladhassa meg

Jogi környezet u az összes kötelező érvényű EU irányelv átvétele fokozatosan, de legkésőbb a csatlakozás január 1.-i munkahipotézisének időpontjáig (kivételt képeznek azok a kisszámú irányelv cikkelyek, melyek alkalmazása alól átmeneti mentességet igénylünk, ha a piac megnyitását nem sikerülne előre hozni)

Jogi környezet (folyt.) –az egyetemes szolgáltatási kötelezettséget előíró irányelv (USO) –az előfizetői díjakra vonatkozó irányelv: a díjszabályozásban csupán elveket adunk meg és azokat a mutatókat jelöljük meg (pl.infláció, hatékonyság stb.) melyeket a kalkulációhoz figyelembe kell venni. Ez biztosítja, hogy a valódi ársapka szabályozás irányába mozduljunk el.

IT sarokszámok ‘98 u Internet hostok száma: u Internet szolgáltatók száma: 30 u Internet felhasználók száma: u Web szerverek száma: 5000 u Eladott PC-k száma: (‘98) (Dataquest), 40 %-ra becsült feketepiac u Nincs hivatalos statisztika

Tartalom szabályozás u a hálózati tartalomra hogyan vonatkozik a Sajtó- illetve Média törvény? u személyiségi jogok védelme u szerzői jogok védelme u a hálózaton megjelenő tartalomért viselt felelősség

illegális tartalom (illegal content) u nemzetbiztonsági kérdések (bombakészítési útmutatók, kábítószer előállítási, receptek, terrorista cselekmények) u kiskorúak védelme (megtévesztő kereskedelmi tevékenység, erőszak, pornográfia) u az emberi méltóság védelme (rasszista gyűlöletkeltés vagy megkülönböztetés) u gazdasági biztonság (csalás, hitelkártya kalózkodás)

illegális tartalom (folytatás) u információ biztonság (rosszakaratú számítógép feltörés) u magánélet védelme (személyes adatok jogosulatlan közlése, elektronikus zaklatás) u hírnév, megbízhatóság védelme (rágalmazás, törvényellenes összehasonlító reklámozás) u szerzői jogok (szerzői jogvédelem alatt álló művek jogosulatlan terjesztése)

Sértő tartalom (harmful content) Nem tiltott tartalom,de: u terjesztése korlátozott (például csak felnőtteknek szánt) u egyesek számára sértő, de a kifejezés szabadsága miatt publikálásuk nem tiltható

Köszönöm figyelmüket!