16. Témakör: Kultúra és globalizáció Téma: Kulturális uniformizálódás és sokféleség Az ábrák és a mellékelt szövegek segítségével magyarázza meg, miként jött létre a kultúra globalizációja? Milyen előnyei és hátrányai vannak ? Mit jelent az információs társadalom? Hogyan hatnak a tömegkommunikációs eszközök, a média a társadalomra? Milyen szerepe van az internethasználat általánossá válásának? Mi a szerepe korunkban a regionális kultúráknak?

GLOBALIZÁCIÓ: mindenekelőtt a mind intenzívebb kölcsönös kapcsolatok és függőségek világméretű rendszerének kialakulását jelenti, amelynek során a társadalmi és kulturális rendszerek földrajzi korlátai fokozatosan háttérbe szorulnak, és az emberek tudatában is vannak e változásnak. KULTURÁLIS GLOBALIZÁCIÓ: Aligha van szembeötlőbb, elterjedtebb és áthatóbb kifejezése a globalizációnak, mint a nemzetközileg terített árumárkák megsokszorozódása, a populáris kultúra ikonjainak és termékeinek globális megszaporodása és az események szimultán közvetítése a szatellit adókon keresztül, milliónyi ember számára azonos időben, minden kontinensen. A globalizáció legközkeletűbb szimbólumai a Coca-Cola, Madonna és a CNN hírei"A kulturális globalizáció fő ágensei ma a kulturális termelés és elosztás átfogó rendszerét kialakító nagy transznacionális médiatársaságok, amelyek globális kulturális piacot alakítanak ki. Bayer József [Magyar Tudomány, 2002./6.]

A GLOBALIZÁCIÓ HATÁSAI Pozitív hatások - Tudományos, technikai vívmányok, kultúra exportja - Szabályozás és ellenőrzés rendszerének fejlődése - Az egész emberiségre kiterjedő szolidaritási formák kialakulása Negatív hatások - Elmélyíti az egyenlőtlenségeket - Helyi (gazdasági, politikai, háborús) válságok világméretűvé válhatnak - Felszínre hozza a civilizációs konfliktusokat - Általánossá teszi a terrorizmus veszélyét

Nézőpontok: A globális médiacégeknek határozott küldetéstudatuk van Nézőpontok: A globális médiacégeknek határozott küldetéstudatuk van. Új, globális kultúra követeinek tartják magukat, egy olyan világ hírnökeinek, amelyben közelebb hozzák egymáshoz az embereket. Ehhez a legjobb eszköznek a nemzeti szintű kulturális rendszerek deregulációját, a határok lebontását tartják, hogy a globális médiacégek világméretű terjeszkedésének semmi ne állja útját. A média új rendjének szerintük globális rendnek kell lennie. A nemzeti határok a múlthoz tartoznak; a nemzetközi média új realitásait a piaci esélyek kihasználása és nem a nemzeti identitás alakítja ki. E törekvés fő ideológiája a nyitott világ, amelyben az eszmék és tapasztalatok valódi versenye folyhat, és ahol nem bürokratikus kormányok diktálják a médiapolitikát, hanem a fogyasztók ízlése és kívánságai, amelyekhez a médiacégek csak alkalmazkodnak. Ezt a valódi "demokratikus forradalmat" az új technológiák segítik elő. A globális média kritikus elemzői korántsem fogadják el a globális médiacégek pozitív önképét. Felpanaszolják a transznacionális médiaóriások agresszív nyomulását, amelynek révén az új média-világrend pusztán néhány korporáció uralmát erősíti a kulturális termelésben és elosztásban. Azt állítják, ez nem szélesíti, inkább szűkíti a kulturális kínálatot. A szórakoztatóipar és az információs üzletág a telekommunikációs iparral összekapcsolódva, a maga hatalmas koncentrációjával elsorvasztja a helyi média fejlődési lehetőségeit. A globális média áttörése elsősorban a kereskedelmi (kommerciális) média nyomulását segíti elő, háttérbe szorítva a közszolgálati programokat mind a kultúrában, mind a politikai információk terén. Ezzel megrendíti a hagyományos kulturális identitásokat, szűkíti a politikai nyilvánosság terét, hiszen a közönséget nem állampolgárként, hanem mindenekelőtt fogyasztóként szólítja meg.

Globalizáció… http://academic.missouriwestern.edu/ascher/russia/miss-mcdonalds.jpg http://www.jakeandmaggie.com/blog/content/mcdonalds.jpg http://www.international.ucla.edu/cms/images/mcdonalds.jpg

2009.01.08. - TÁRKITEKINTŐ Nagyvárosi tévéellenesség nyugaton A francia nagyvárosokban a háztartások ötödében nincsen televízió. Magyarországon ez az arány csak ennek tizede (2%) - derült ki a 2007 végén végzett Eurobarometer felmérésből, melyet az elektronikus kommunikációval kapcsolatban készítettek az Európai Unió tagállamaiban. Bár a felmérés eredményei azt mutatják, hogy az Unióban alig akad televízió nélküli háztartás, figyelemre méltó különbségek érzékelhetők a városiasodottság tekintetében. Néhány tagországban kiugróan magas arányban találhatók TV nélkül élő háztartások a nagyvárosokban: például a francia nagyvárosi háztartások 20%-ában, a finneknél 15%-ában, míg a németeknél 12%-ában nincsen "beszélő doboz". Ezt a magas arányt mindhárom országban feltehetően az önálló életvitelt folytató fiatalok tudatos tévéellenessége eredményezi. http://www.tarki.hu/hu/news/2009/kitekint/2

A kommunikációs globalizáció értelmezése F A kommunikációs globalizáció értelmezése F. Fukuyama( A történelem vége és az utolsó ember. Európa, 1994.) vs. S. P. Huntington ( A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása, Európa, 2006) Francis Fukuyama szerint, ha a társadalmak elérték a liberális demokrácia szintjét, “történelem végéről” beszélhetünk. Vagyis az emberek legfőbb vágya az elismerés, értékeik megbecsülése mások által. Ha ezt elérte nincs miért tovább küzdjön. Ezen elvárás  pedig csakis a liberális demokráciában teljesülhet. A szerző szerint ezen a szinten már nincsenek konfliktusok, háborús helyzetek, mindent az egyenlőség és megértés ural. (ellentétben a más kormányzati formákkal szemben).

Megállapításai A hidegháború utáni világ szabályait a kulturális identitások adják. Az emberek a politikát nemcsak érdekeik előmozdítására, hanem saját identitásuk meghatározására is használják. A világpolitika főszereplői továbbra is a nemzetállamok, melyek már civilizációk szerint tömörülnek. Alaptézisei A civilizációk halandók, és ki vannak téve a változásnak. Globális civilizáció nem fog kialakulni. A modernizáció nem eredményez „nyugatiasodást”. A mai világ sokoldalú és sokpólusú. Jelenleg a civilizációk közötti erőegyensúly módosulása zajlik. Új, a civilizációkon alapuló világrend alakul ki. A Nyugat mindinkább konfliktusba kerül más civilizációkkal. El kell fogadni, hogy a nyugati civilizáció nem egyetemes, megújulása államainak összefogásán múlik. Samuel P. Huntington (1927-2008):A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása 1996- Huntington (2006) értelemben vett civilizáció fogalma: a kulturális értelemben: értékek, normák, vallási előírások és a hasonló világlátás összessége.

„Soha ne higgyünk a politikusoknak, vallási vezetőknek vagy vezető üzletembereknek, amikor azt ígérik, hogy megreformálják a nemzeti értékeket. Ezeket adott tényként kell kezelnünk, ugyanúgy, mint egy adott ország földrajzi helyzetét vagy időjárását.” Ezzel a Hofstede-intelemmel kezdődik a TÁRKI nemrég megjelent, a gazdasági növekedés társadalmi/kulturális feltételeit vizsgáló, egyébként vezető üzletemberek támogatásával létrejött kutatási programjának zárójelentése.

A világ vallási megoszlása

Gazdasági globalizáció (2009) http://money.cnn.com/magazines/fortune/global500/2009/maps/top50.html

A média és a társadalom viszonya a tömegsajtó és a filmhíradó térhódítása óta foglalkoztatja a kutatókat. A kutatások a médiahatások modelljének a médiainger és a közönségválasz egyirányú kapcsolatára egyszerűsített hatásmodelljétől eljutottak a befogadásvizsgálatokig, amelyek a média és a közönség bonyolult kölcsönhatását igyekeznek feltérképezni. A kutatások – némileg leegyszerűsítve – két „iskolába” sorolhatók: a média nagy és közvetlen hatását tételező direkthatás-modellek és a média csekély és áttételes hatását tételező korlátozotthatás-modellek iskolájába. E két iskolát nevezik hatásparadigmának és használatparadigmának (vö. Dessewffy & Gayer, 1999), illetve a hatás (influence) és a kölcsönhatás (interaction) iskolájának is (vö. Croteau & Hoynes, 2000). Míg az előbbi iskolába tartozó elméletek a közönséget passzív és az üzeneteket kritikátlanul befogadó homogén masszaként képzelték el, az utóbbiba tartozók a közönségnek az üzenetek dekódolásában játszott aktív és kritikus szerepét, a közönség heterogenitását, az egyes egyének eltérő értelmezési stratégiáit hangsúlyozzák. Míg az előbbi iskola hívei szívesebben beszélnek a befogadók passzív hozzáállását és kiszolgáltatottságát sugalló „médiafogyasztásról”, az utóbbi hívei inkább a közönség autonómiáját és tudatos választását hangsúlyozó „médiahasználat” kifejezést használják (vö. Angelusz & Tardos, 1998). … A fent leírt kutatásokat összegezve a dolgozat kezdetén megfogalmazott kérdésre válaszolva azt mondhatjuk, hogy a médiának az emberek gondolkodására és viselkedésére gyakorolt hatásának mértéke és iránya megjósolhatatlan – ám az biztos, hogy ez a hatás nem nagy, nem közvetlen és nem egyirányú. Bajomi-Lázár Péter: Manipulál-e a média? – részlet

Annak, hogy a média csak korlátozott mértékben és áttételesen képes befolyásolni a közönséget, az egyik oka az, hogy a modern, plurális demokráciákban a média csak egy az embereket befolyásoló számos tényező között (ott van mellette egyebek között a család, az iskola és az egyház). A különböző szocializációs ágensek különböző nézeteket közvetítenek és együtt hatnak az emberekre, e hatások között pedig a média hatását nem lehet elkülöníteni a többitől – már csak azért sem, mert a különböző társadalmi hatások a médiát is folyamatosan alakítják. A másik oka az, hogy a mai, sokcsatornás és sokszínű médiapiacon nem beszélhetünk egységes médialátképről: a különböző médiumok sokszor egymáséval is szöges ellentétben álló üzeneteket fogalmaznak meg. (forrás: http://www.mediakutato.hu/cikk/2006_02_nyar/04_manipulal-e_a_media/03.html

A legfontosabb médiahatás- és befogadáselméletek: Direkthatás-elméletek Korlátozotthatás-elméletek lövedékelmélet (Lasswell, 1927) kétlépcsős hatásmodell (Lazarsfeld et al., 1944) kultivációs elmélet (Gerbner, 1969) szelektívészlelés-elmélet (Klapper, 1960) hallgatásispirál-elmélet (Noëlle-Neumann, 1974) napirendelmélet (McCombs és Shaw, 1972) framingelmélet (Herman és Chomsky, 1988) használat és kielégülés-modell (Blumler és Katz, 1974)   kódolás-dekódolás-modell (Hall, 1980) performatívhatás-modell (Dayan és Katz, 1992)

A kibeszélő show-k kvantitatív jellemzői forrás: http://adattar.ortt.hu/files/kibeszeloshow201002.pdf (http://adattar.ortt.hu)

Társadalomtípus Világkép Közösségi képlet Halász-vadász-gyűjtögető Statikus Horda (25-50) Nagycsaládosok csoportja (50-150) Földműves Dinamikus Falusi közösség (150-8000) Városi/városszövetségi (4000-4 millió) Ipari Energiacentrikus Nemzeti/regionális (8 millió-2 milliárd) Információs Információcentrikus Nemzeti/multiregionális (800 millió-4 milliárd) Globális (???) Az információs társadalom gazdasága 1. Az információ adja a társadalom gazdasági szükségleteinek alapját 2.  A gazdaság és a társadalom maga is információs értékeket termelő és felhasználó mag köré szerveződik 3. Az információ – mint gazdasági termék – fontossága meghaladja az árukét, az energiáét és a szolgáltatásét

Milyen szerepe lehet a hálózatoknak a világ globalizálódásában?

A világ országainak centrum-periféria megoszlása – I. A globális világ periférikus-félperiférikus helyzetű országai • a GNP/fő általában 800–3000 USD között, • a világgazdasághoz történő integráció már kezdetét vette, • az információs társadalom fejlettségi még alacsony szinten áll, • a népesség szociális helyzete még messze nem éri el a megfelelő szintet. A globális világ periférikus helyzetű országai • a GNP/fő általában 800 USD alatt, • a világgazdasághoz történő integráció foka még igen alacsony, de esetenként magas fokú is lehet, • az információs társadalom fejlettségi foka még igen kezdetleges, • a népesség szociális helyzete kritikus. A globális világ félperiférikus helyzetű országai • a GNP/fő általában 3000–8000 USD között, • magas fokú a világgazdasághoz történő integráció, de országonkénti eltérések lehetségesek, • az információs társadalom kialakulása már megkezdődött, • a népesség szociális helyzete megfelelő. In: A globális világ politikai földrajza / szerk. Bernek Á. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002 (belső fedél)

A világ országainak centrum-periféria megoszlása – II. A globális világ félperiférikus-centrum helyzetű országai • a GNP/fő általában 8000–20000 USD között, • magas fokú a világgazdasághoz történő integráció, de országonkénti eltérések lehetségesek, • az információs társadalom fejlettsége már magas fokú, de még elmarad a centrumországokétól, • a népesség szociális helyzete igen kedvezõ. A globális világ centrum helyzetű országai • a GNP/fő általában 20 000 USD felett, • magas fokú a világgazdasághoz történő integráció, de országonkénti eltérések lehetségesek, • az információs társadalom fejlettsége igen magas fokú, • a népesség szociális helyzete igen kedvezõ. In: A globális világ politikai földrajza, i.m. (belső fedél)