Az államháztartás

Az állam szerepe Klasszikus kapitalizmus időszaka: az ország külső védelme a belső rend, a nyugalom védelme olyan közintézmények működtetése, amelyeket az egyéneknek nem érné meg fenntartani

Az állam szerepe XIX. sz. vége: az állam gazdasági szerepvállalásának növekedése okai: társadalmi feszültségek tompítása nyomor enyhítése a termelés folytonosságának biztosítása az infrastruktúra kiépítése

Az állam szerepe I. világháború: hadigazdálkodás → az állami beavatkozás további növekedése 1929-33: sürgető kérdés az állami beavatkozás → Keynes: az állam fontos szerepe: jövedelmek igazságosabb elosztása állami beruházások, infrastruktúra és közszolgáltatások fejlesztése → termelés és fogyasztás növelése

Az állam szerepe II. világháború után: keynesi koncepció → megerősödött az állam gazdasági beavatkozása az állam aktív szerepvállalása intézményesített jóléti juttatások Melyek azok a területek, ahonnan az állam kivonulása problémamentesen megvalósítható?

Javak (jószágfajták) csoportosítása 2 szempont: a jószág fogyasztása egyénileg vagy közösen történik-e? ki lehet-e bárkit ésszerűen zárni a jószág fogyasztásából vagy sem?

Javak (jószágfajták) csoportosítása Magánjavak Közjavak Díjfizető javak Közös készletű javak Közbenső javak

Magánjavak a fogyasztásból a nem fizetők könnyen kizárhatók a jószágok fogyasztása egyénileg (nem párhuzamosan) történik pl: élelem, ruha, lakás, palackozott víz, nem életmentő sebészet, felsőoktatás

Közjavak a kizárás nem valósítható meg a fogyasztás ugyanazon jószágra irányul sok embertől pl. honvédelem, TV műsorszórás, bűnözők bebörtönzése, védőoltás, rendőrjárőr, tűzoltóság

Díjfizető javak a kizárás megvalósítható a fogyasztás közösen történik pl. kábel- és műholdas TV, telefon, vezetékes víz, elektromos áram, tömegközlekedés, színház, stadion, könyvtár

Közös készletű javak a kizárás nem valósítható meg a javak fogyasztása egyénileg történik pl. levegő, tengeri hal, ásványok az óceánban, tavak és folyók

Közbenső javak fogyasztás és kizárhatóság szempontjából közbenső helyzetet foglalnak el pl. orvosi ellátás, alapfokú oktatás, szemételhordás városi környezetben, utcai parkolás

Az állam szerepe – a jóléti államok jelentős gazdasági fejlődés az állam alapvető célja: a tartós növekedés biztosítása beruházások ösztönzése munkahelyteremtés jóléti minőségi elemek előtérbe kerülése: társadalmi biztonságérzet az emberhez méltó jövőbe vetett bizalom az állami szerepvállalás új prioritásai: egészségügy oktatás közhasznú infrastruktúra kiépítése és fejlesztése

Az állam szerepe – a jóléti államok válsága XX. sz. utolsó harmada: fejlődés megtorpanása → a beavatkozást nem lehet és nem szabad eltúlozni a jóléti állam súlyos finanszírozási válsága → kihívás: Miként lehet az egészségügy, a nyugdíjak és más jóléti juttatások, az oktatás és az infrastruktúra működőképességét és fejlődését biztosítani? Milyen szerepet játszhat ebben az állam? Miként tudja finanszírozni szerepvállalását?

Az állam szerepe – a jóléti államok válsága az állam diszfunkciói (pl. pazarlás) felerősödtek az állam problémamegoldó képességébe vetett bizalom megrendült az ellátás finanszírozása korlátokba ütközött csökkent a tőketulajdonosok reál-beruházásokban való érdekeltsége (a tőkepiaci spekuláció többet hoz) csökkent az állami újraelosztás ésszerűsége megnőtt a bürokratizmus várható: csökken az állam közvetlen gazdasági, termelési, beruházási tevékenysége a nem hatékonyan működő állami tulajdon privatizálása folytatódik

Az állam szerepe – a jóléti államok válsága szerepvállalás szűkítése ≠ állam kivonulása a gazdaságból! közfeladat: jogrend és szociális közbiztonság garantálása piaci versenyfeltételek biztosítása a gazdasági erővel, az erőfölénnyel, a monopol-, oligopol- helyzettel történő visszaélés meggátolása nemzetek feletti összefogást igénylő feladatok koordinálása közösségi javak biztosítása természeti környezet védelme egészségügy, oktatás, kutatás, infrastruktúra fenntartása és fejlesztése

Az államháztartás rendszere A nemzetgazdaság szereplői: háztartások vállalatok pénzügyi vállalatok háztartásokat segítő nem profitérdekelt szervezetek külföld államháztartás

Háztartások általában végső fogyasztók de a tagok saját vállalkozásaikban termelő és szolgáltató tevékenységet is végezhetnek a munkaerőt szolgáltatják a többi szereplőnek el nem költött jövedelmüket megtakarítják

Vállalatok, pénzügyi vállalatok a szereplők megtakarításait gyűjtik össze és osztják újra termelő, szolgáltató tevékenységet folytatnak jellemzően nettó hitelfelvevők, saját forrásaikat hitellel egészítik ki

Nonprofit szervezetek célja nem a nyereségszerzés, hanem a közösségi feladatok ellátása, ezek feltételeinek biztosítása jövedelmük nagy részét a háztartásoktól kapják jellemzően végső fogyasztók

Külföld hazai árukat vásárol (export), és saját árut nyújt (import) a külföld és hazánk között megtakarítások is áramolhatnak adhatja a munkaerő egy részét, illetve alkalmazhatja a hazai munkaerő egy részét is

Az államháztartás végső fogyasztó, társadalmi közös fogyasztást végez jövedelme a többi szereplő által befizetett adókból, járulékokból, hozzájárulásokból származik jellemzően általában pénzbeli és társadalmi közös szolgáltatásokat nyújt

A gazdasági körforgás

A magyar államháztartási rendszer felépítése Az államháztartás alrendszerei: központi kormányzat az elkülönített állami pénzalapok helyi önkormányzatok társadalombiztosítás az államháztartás működésének szabályozása: 1992. évi XXXVIII. Tv.

A központi kormányzat a közfeladatok ellátásának központi szintje a költségvetési politika céljainak kialakítása meghatározza a közfeladatok körét és terjedelmét meghatározza a közfeladatok ellátásához szükséges pénzügyi forrásokat kialakítja az államháztartás alrendszereit kialakítja az államháztartáson kívüli gazdasági szereplők közötti munkamegosztást és a finanszírozás rendjét támogatja az önkormányzatokat és az alapokat szükség esetén támogatja a társadalombiztosítást ide tartoznak: a központi igazgatási és gazdaságirányítási szervek (Országgyűlés, minisztériumok, fő hatóságok) a központi igazgatási szervek által közvetlenül irányított költségvetési szervek (pl. egyetemek)

Társadalombiztosítás a társadalom közös kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási rendszere Mo: 1990-től önálló alap feladatainak ellátása: Országos Egészségügyi Pénztár Országos Nyugdíjbiztosítási Pénztár a szervezetek önkormányzatként funkcionálnak → döntéseinél nincs közvetlen központi ráhatása

Helyi önkormányzás képesség és jog → a helyi közügyek lényegi részét saját hatáskörükben szabályozzák és igazgassák a helyi lakosság érdekében az állami feladatok ellátása helyi szinten helyi közösségekben az igazgatási feladatok megvalósítói és a közös fogyasztás finanszírozói költségvetésébe tartoznak: helyi szervek a helyi szervek által irányított intézmények

Elkülönített állami pénzalapok meghatározott társadalmi-gazdasági feladatokra létrehozott parlamenti felhatalmazás alapján hozható létre létesítéskor meg kell határozni az alap feladatait, bevételi forrásait, teljesíthető kiadások körét gazdálkodásról éves beszámoló és mérleg készítése

Elkülönített állami pénzalapok Munkaerő-piaci Alap Központi Nukleáris Pénzügyi Alap Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap, Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, Nemzeti Kulturális Alap, Szülőföld Alap 

A magyar államháztartás kiadásai

A központi költségvetés

A központi költségvetés struktúrája 4 szerkezeti egység: Költségvetési fejezet Fejezetcím (alcím) Előirányzat-csoport Kiemelt előirányzat

Költségvetési fejezet Valamely szervezethez kapcsolódik Legfontosabb állami szervek Országgyűlés, Köztársasági Elnökség, MEH, Alkotmánybíróság, ÁSZ, Bíróságok, Legfőbb Ügyészség, Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának Hivatala Összes minisztérium Országos hatáskörű állami szerv KSH, Gazdasági Versenyhivatal, Történeti Hivatal, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Köztestület (pl. MTA)

Alfejezetek Szervezeti és szabályozási szempontból összetartozó, tovább részletezett előirányzatok, pl. Politikai pártok költségvetési támogatása Országos kisebbségi önkormányzatok működésének biztosítása Év közben kiegészíthető

Előirányzat-csoportok Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés Kölcsönök Egyéb speciális célú előirányzat

Költségvetési ciklus 4 fázis: Döntés-előkészítő szakasz → költségvetési évet megelőző évben Döntési szakasz → normál esetben a költségvetési évet megelőző évben Döntés-végrehajtási szakasz → időtartama egybeesik a költségvetési évvel Döntés-végrehajtás ellenőrzésének szakasza → a költségvetési évet követő esztendő

A központi költségvetés bevételei Az adórendszer

A költségvetés bevételeinek csoportosítása Adójellegű bevételek Nem adójellegű bevételek Állami vagyonhoz kapcsolható bevételek Adományok, segélyek és egyéb bevételek

Adójellegű bevételek Adók Állami monopóliumok Vámok Társadalombiztosítási járulékok

Nem adójellegű bevételek Illetékek Díjak bírságok

Állami vagyonnal kapcsolatos bevételek Privatizáció Állami tulajdonú vállalatok profitja

Adományok, segélyek, egyéb bevételek Nemzetközi szervezetektől kapott segélyek Állampolgári felajánlások Vállalati felajánlások

Adórendszer Adó jellemzői: Jogszabályi előíráson alapul fedezeti, befolyásolási és arányosítási funkció Jogszabályi előíráson alapul Egyszeri vagy folyamatos Mértékének megállapítása egyoldalúan történik Adórendszer: többféle adó egymás mellett alkalmazása oly módon, hogy azok egymást kiegészítsék

Az adók csoportosítása Közvetlen adók (egyenes, direkt) Azok a befizetések, amelyek valamely gazdasági tevékenységhez, annak pénzügyi eredményéhez vagy a lakossági jövedelmek nagyságához kapcsolódnak Pl. SZJA, nyereségadó Közvetett adók (indirekt) Termékekhez, szolgáltatásokhoz kapcsolódnak → a forgalmat, fogyasztást terhelik, figyelmen kívül hagyva az adófizető egyéb körülményeit Pl. ÁFA, értéknövekedési adó

Adók csoportosítása Adó alanya szerint: Lakossági adók Vállalati adók Az adóztatás jogosultsága szerint: Központi adók Helyi adók

A mai magyar adórendszer Központi adók, illetékek Közvetlen (adóalany = adófizető) Közvetett (adóalany ≠ adófizető) Járulékok Díjak Hozzájárulások Illetékek Helyi adók Építményadó Telekadó Kommunális adó IFA Iparűzési adó

Központi adók, illetékek: Közvetlen adók SZJA (17%, 32%) Társasági adó (16% → 19%) Különadó (4% → 0%) Játékadó EVA (25% → 30%) Gépjárműadó (teljesítmény alapján)

Központi adók, illetékek: Közvetett adó ÁFA (25%, 18%) Jövedéki adó Regisztrációs adó Energiaadó

Központi adók, illetékek: Járulékok Munkaadói járulék (1%) Munkavállalói járulék Nemzeti kulturális járulék Társadalombiztosítási járulék Foglalkoztatói Nyugdíjbiztosítási (24%) Egészségbiztosítási (1,5% + 0,5%) Biztosítotti Egészségbiztosítási (6%) Nyugdíj (9,5%) Vállalkozói járulék Innovációs járulék

Központi adók, illetékek: Díjak Környezetvédelmi termékdíj Környezetterhelési díj

Központi adók, illetékek: Hozzájárulások Rehabilitációs hozzájárulás (964500 Ft / fő / év) Egészségügyi hozzájárulás Tételes (1950 FT / hó → 0 FT) Százalékos (27%) Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás Szakképzési hozzájárulás (MAX. 70% → 60%)

Központi adók, illetékek: Illetékek Öröklési és ajándékozási illeték Visszterhes vagyonátruházási illeték Eljárási illeték Közigazgatási Bírósági Polgári eljárási Igazgatási, bírósági eljárás díja

Helyi adók Építményadó Telekadó Kommunális adó IFA Iparűzési adó

Legfontosabb adófajták Nyereségadó (társasági adó) Állami vállalatok, rt, kft, szövetkezet Jövedelemadó Magánszemély 2009. 0-1.700.000 Ft: 18% 1.700.000 Ft-tól: 306.000 Ft (18+36%) 2010. – szuperbruttósítás! 0-5.000.000 Ft: 17% 5.000.000 Ft felett: 32% Vagyonadó Lakossági vagy vállalati vagyon után Tárgya: ingatlan (pl. föld, ház) vagy ingó vagyon (értékpapír, pénz)

Legfontosabb adófajták Forgalmi adó Termékek, szolgáltatások vagy vagyontárgyak forgalmi folyamatához kapcsolódik Áralakító tényező: az adót a végső felhasználók képviseljék Fogyasztási adó Egy-egy termékhez vagy szolgáltatáshoz kapcsolódó speciális forgalmi adó Cél: szelektív befolyásolás Egészségre ártalmas Luxus Import magas költséggel jár

Bruttó és nettó bér alakulása Munkavállaló (2009 -2010) Havi bruttó munkabér 100.000 Ft 150.000 Ft 200.000 Ft 270.000 Ft Nyugdíjjárulék (9,5%) 9.500 Ft 14.250 Ft 19.000 Ft 25.615 Ft 25.650 Ft Egészségbiztosítási járulék (6% → 4% + 2%) 6.000 Ft 9.000 Ft 12.000 Ft 16.200 Ft 10.800 Ft Munkavállalói járulék (Munkaerő-piaci járulék) (1,5%) 1.500 Ft 2.250 Ft 3.000 Ft 4.050 Ft SZJA (18%-36% → 17%-32%) 18.000 Ft 21.590 Ft 28.500 Ft 32.385 Ft 46.500 Ft 43.180 Ft 71.700 Ft 58.293 Ft Adójóváírás 11.340 Ft 15.100 Ft 7.215 Ft 2.715 Ft 0 Ft 5.832 Ft Fizetendő adó 6.660 Ft 6.490 Ft 21.285 Ft 17.285 Ft 43.785 Ft 28.080 Ft 52.461 Ft Havi nettó munkabér 76.340 Ft 76.510 Ft 103.215 Ft 107.215 Ft 122.215 Ft 137.920 Ft 152.400 Ft 171.639 Ft

Bruttó és nettó bér alakulása Munkáltató (2009 - 2010) Munkavállaló havi bruttó fizetése 100.000 Ft 150.000 Ft 200.000 Ft 270.000 Ft Szakképzési hozzájárulás (1,5% → 0%) 1.500 Ft 0 Ft 2.250 Ft 3.000 Ft 4.050 Ft Munkaadói járulék (3%) Munkaerő-piaci járulék (1%) 1.000 Ft 4.500 Ft 6.000 Ft 2.000 Ft 8.100 Ft 2.700 Ft Nyugdíjjárulék (24%) 24.000 Ft 36.000 Ft 48.000 Ft 64.800 Ft Egészségbiztosítási járulék (5%) Egészségbiztosítási járulék (1,5% + 0,5%) 5.000 Ft 500 Ft 7.500 Ft 750 Ft 10.000 Ft 13.500 Ft 1.350 Ft Egészségügyi hozzájárulás 1.950 Ft Foglalkoztatás költsége 35.450 27.000 52.200 40.500 68.950 54.000 92.400 72.900