Szalontai Bence Ferenc Szántó Krisztián 2009

 Az e-business fogalmát először 1997-ben az IBM definiálta. Eszerint ez nem más, mint  „ sokszínű üzleti értékek nyújtásának biztonságos, rugalmas és integrált megközelítése  az alapvető üzleti folyamatokat futtató rendszerek és eljárások kombinálásával,  kihasználva az Internetes technológiák nyújtotta egyszerűséget és elérhetőséget”

 „1953-ban az American Airlines elnöke, C. R. Smith, és az IBM egyik munkatársa, egy bizonyos R. Blair Smith egymás mellett utazott egy Los Angeles-New York repülőjáraton. Beszélgetésük során szóba került egy olyan adatfeldolgozó rendszer kiépítésének lehetősége, melynek segítségével a légitársaságok és jegyirodák, elektronikusan azonnal helyet tudtak volna foglalni a repülőjáratokra, illetve amely az ezzel kapcsolatos adatokat, információkat azonnal az értékesítési pontokon dolgozó munkatársak rendelkezésére képes bocsátani. A beszélgetés után, a rendszer megvalósítására sem kellett 40 évet várni...  1959-ben az American Airlines és az IBM bejelentette közös szándékát egy ilyen elektronikus technológia kifejlesztésére, amelynek a Semi- Automatic Business Research Environment (SABRE) nevet adták ban került először használatba a rendszer, a New York államban lévő Briarcliff Manor-ban. A teljes hálózat 1964-re lett végleg kiépítve, s mondhatni, a maga nemében egyedülálló volt, hisz csak az USA kormányának saját információs rendszere volt nagyobb a SABRE-nél. (A gépek naponta hívást6tranzakciót tudtak feldolgozni.)

Anyagi folyamatok iránya Információáramlás fő iránya B. (Beszállí tók) T. (Termelő ) N. (Nagyker, nagyfogy asztók) K. (Kiskeres kedők, kisfo- gyasztók ) V. („Vevők” végfogya sztók) H. (Hulladék újra hasznosít ók) Sz. Szállítá s R. Raktározá s Sz. Szállítá s R. Raktározá s Sz. Szállítá s R. Raktározá s Sz. Szállítá s R. Raktározá s Sz. Szállítá s R. Raktározá s Fizikai áru, anyag Tulajdonjog Promóció Terméket kísérő információk VIRTUÁLIS TERMÉK (információ) Logisztikai funkciókat aktivizáló információk - Elektronikus megrendelés - Elektronikus igényfelmérés - Elektronikusan aggregált kereslet - Azonnali visszacsatolási információ B. (Beszállít ók) T. (Termelő ) N. (Nagyker, nagyfogy asztók) V. („Vevők ” végfogy asztók) H. ( Hulladék újra hasznosít ók) Sz. Szállít ás R. Kiberközvetí tők Sz. Szállít ás R. Kiberközvetí tők Sz. Szállít ás R. Kiberközvetí tők Sz. Szállít ás R. Kiberközvetí tők Kihatás után

 a vállalat sokkal több információt tesz hozzáférhetővé a vállalaton belül és azon kívül egyaránt, (DMS, document management system)  szervezeti hatékonyság teljes körű növelésére, és racionalizálására van szükség,  szállító és a vevő közötti lépések száma csökken,  PULL rendszer és „rendelésre gyártás” vállalati oldalának kiépítéséhez a készletek és folyamatok „szinkronizálására” van szükség,  egyre kisebb széria nagyságra van szükség (a logisztika teljes mértékben ehhez kell, hogy igazodjon),  moduláris termékdefiniálás, és moduláris elemekre épülő termelés- szervezés kiépítése, mely lehetővé teszi az „egyediesítést”,  iparági standardok felértékelődése (a moduláris tervezés, a Just in Time rendszerek és a testreszabás következtében),  a hagyományos logisztikai feladatok outsourcing-ja következtében a belső tevékenységek valóban egyszerűbbé válnak, azonban az e-logisztika és annak informatikai rendszere jelentősen, átalakul, összetettebbé válik.  Ehhez az irányító és kommunikációs rendszerek hatékony összekapcsolására van szükség.

 E-logisztika minden olyan valós logisztikai tevékenységhez kapcsolódó információáramlás, amely a logisztikai vállalkozások, azok szerveződései (logisztikai központok, ipari parkok), a logisztikai szolgáltatásokat igénybe vevő vállalkozások között zajlik.

 Az e-logisztika azoknak az anyagoknak, termékeknek, szolgáltatásoknak és információknak az áramlását megvalósító és irányító összefoglaló funkcióit foglalja magában, melyek hatékonyan veszik igénybe az internet és az elektronikus hálózatok adta lehetőségeket.

Pénzintézet e-bank 4 th PL Informatikai szolgáltató 4 th PL Szállító értékesítő 1 st PL Logisztikai szolgáltató 3 rd PL Vevő fogyasztó 2 nd PL e-Hitelesítő 4 th PL A logisztika központi szerepe lehetővé teszi a fizikai és az informatikai összhang megteremtését. Az alábbi modellben a szállító (értékesítő) és vevő a különböző kapcsolatokban felcserélhető, illetve behelyettesíthető az értéklánc egyes szereplőivel (kiskereskedő, nagykereskedő, nagyfogyasztó, végfogyasztó). A pénzintézet informatikai szolgáltatása mellett, igen fontos szerepe van a hitelesítőnek, akik lehetővé teszik az elektronikus üzletkötés résztvevőinek jogvédett szerződéses kapcsolatának kialakítását.

 Az elektronikus eszközök alkalmazásának hatására csökken az összes beszerzési költség, amely az első esetben elsősorban az elektronikus módszereknek, például a fordított aukciónak, vagy az információs aszimmetria csökkenéséből eredő vevői alkupozíció növekedésének köszönhető, míg a második esetben inkább a rendszeres automatizált kapcsolatból fakadó újrarendelési költség csökkenése miatt. Az elektronikus beszerzés további előnyei, közé tartozik, hogy lehetővé teszi a non- stop 24 órás beszerzést, gyakran automatizált módon. Az ellátási lánc hatékonysága, rugalmassága, a biztonsági készletek csökkenése, a rendelési tételnagyságok csökkenése, és a mindezeket lehetővé tévő informatikai eszközök alkalmazása abban is segíthet, hogy az ellátási lánc mentén gyakran kialakuló ostorcsapási effektus káros hatásait csökkentsük, vagy megszüntessük.  A disztribúciós csatorna mentén kialakuló információáramlás csatorna menti tudástranszfert (információ???)hoz létre. A tudástranszfer olyan információkból áll, amelyek meghatározzák a csatorna működését, cselekvést, vagyis logisztikai funkciókat aktivizálnak. A tudástranszfer legfontosabb információ típusai a következők (lásd még: 7. ábra):  elektronikus megrendelés információi,  elektronikus igényfelmérés,  elektronikusan aggregált kereslet,  azonnali visszacsatolási információ.  A disztribúciós csatorna átalakulásának szembetűnő jelensége a csatorna integráció folyamata. Az új típusú csatorna integráció során a tulajdonosi integrációt egyre inkább felváltja az információs integráció. Anélkül, hogy a tulajdonosi viszonyok változnának az egyes csatorna tagok megosztják egymás között irányítási rendszereiket.

 A logisztikai szolgáltatók tevékenysége során egyre gyakrabban merül fel az az igény, hogy az elektronikus azonosító és nyilvántartó rendszerük kiterjesztésével folyamatossá tegyék a szállítmányok, vagy raktári tételek helyzetének és pontos kísérő információinak nyilvántartását.  a logisztikai feladatok és az on-line irányítási rendszerek integrálása,  egyedi konfigurációk kezelése (méret, mennyiség, egyéb jellemzők),  kezelési, rendelési tételek egyre kisebbek, de a kiszolgálási idő csökken,  a hagyományos logisztikai feladatok, komissiózás, szállítás stb. egyre inkább a hagyományos műszakidőn kívülre szerveződnek (éjszakai, illetve non-stop üzem),  a raktári és a termelési funkció gyakran keveredik, hasonlóan egyes logisztikai funkciókhoz, mint például a szállítás egyben mozgatva tárolás is,  a szállítás, komissiózás és tárolás automata azonosító és nyomkövető rendszerekkel egészül ki (GPS, GSM).

 B2C logisztika kihivasai  Az aru vevőhoz valo eljutasanak utolso meterei, kilometerei logisztikailag a legnehezebb feladat!  • „Ott es akkor” elv  • A logisztika gazdagitott termek, vevők megtartasa  • City logisztika  • Kozuti kozlekedes problemai  • Koltsegek vs arres  Hagyomanyos kereskedelemi modszerekkel csak igen nehezkesen  kezelhetők!

 „droping point”, lakasba epitett dokkolo  allomasok  Sajat kezbe a logisztikat  Specialis csomaglogisztikai szolgaltatok  Az Amazon.com szoros strategiai partnersege a Fedex-el

 ocman/task,doc_download/gid,422/Itemid, /  df  php?cikk_id=46  e- logisztika&searchmode=OR&submit=Keres%C3%A9 s   ev/elogisztika.ppt