„Építő közösségek” Tartalomfejlesztés a közművelődésben Félidőben a Közművelődési Stratégia 2007 – 2010 -- 2013 1

A közművelődésről A közművelődés a magyar történelem reformkora óta áll a társadalmi haladás és a nemzet felemelkedésének szolgálatában. Ez a küldetés határozta meg a szakma legjobbjainak a munkáját, ez tette lehetővé, hogy a magyar társadalom közösségei minden korban rendelkeztek olyan energiákkal, melyek elősegítették a nagy változások sikerét és megadták az egyén számára nélkülözhetetlen biztonságot, a kulturális otthonosság élményét. A közösségekben átélt együttlétek gazdagsága adja a közművelődési szakszerűség sajátos méltóságát.

A stratégia jogszabályi és tervezési háttere Az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatásköréről szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 7.§ (2) a) pontja a miniszter hatáskörébe utalja a közművelődési tevékenységek ágazati irányítását, a szakterület számára ágazati irányelvek kidolgozását. E feladatkörből következően készítette el a Közművelődési Főosztály az OKM Közművelődési Stratégiáját, mint a közművelődési fejlesztések, tevékenységek és szolgáltatások átfogó tervezési dokumentumát, az ágazati érdekérvényesítés sajátos és szükséges eszközét, a közművelődés irányítás legátfogóbb programját. 3

A Közművelődési Stratégia financiális háttere – a programok fenntarthatósága A Közművelődési Főosztály koordinatív feladat-finanszírozásának módszere és forrásai: Költségvetés normatív támogatása Az OKM fejezeti kezelésű támogatásai pl.: „Közkincs program”, „Fókuszban a közművelődés”, „Új Tudás – műveltséget mindenkinek” ÚMFT OP-k, mint TIOP 1.2.1, 1.3.3, TÁMOP 3.2.3 és ÚMVP (IKSZT), ROP-ok A Főosztály befolyásolási lehetőségei: pl. NKA Önkormányzatok fenntartói támogatása (szakfelügyeleti javaslatok) A stratégia pillérei azok az átfogó szakterületek (irányzatok), melyek együttesen alkotják a közművelődési szakszerűséget a mai társadalmi viszonyok között. A pilléreket lényegében az 1997. CXL törvény határozta meg, illetve a szakmai munkamegosztás kristályosította ki jelen formájukban és tartalmukkal. A pillérek (kulcsterületek) meghatározása szükséges a feladatok címzettjei, a fejlesztendő kompetenciák meghatározása, és a partnerségi háló bemutatása miatt. 4

A közművelődési stratégia szakterületei - pillérek V.1. Kulturális vidékfejlesztés, területfejlesztés (Közkincs-örökség) V.2. A közművelődési intézmények szocio-kulturális szolgáltatásainak fejlesztése (Építő közösségek 2. kör) V.3. Az élethosszig tartó tanulás (LLL) szakterületei (Építő közösségek 1. kör) V.4. A kreativitás és önkifejezés alkotói és közösségei (Építő közösségek 2. kör) V.5. Az info-kommunikációs technológia szakmai megjelenésének formái (ERFA 10 %, Érdekeltség növelő rendelet) 5

Megújuló közművelődés – közösségi kultúra A Közművelődési Stratégiában kidolgozott középtávú közművelődési program egyrészt a közművelődés szervezeti, infrastrukturális fejlesztését, másrészt a tartalmi megújítását helyezi a középpontba 2013-ig, megteremtve az értékelvű közművelődés feltételrendszerét.

Közművelődés – Közösségi művelődés

„ESÉLYT A KÖZÖSSÉGEKNEK” Tartalomfejlesztés a közművelődésben A helyi közösségek fennmaradása, megerősítése elképzelhetetlen a helyi kulturális értékek megőrzése és innovatív megújítása nélkül. Ez a generációk közti együttműködéssel, a hagyomány- és értéktisztelet átadásával, a közművelődési tevékenységeket tartalmukban megújító programok támogatásával valósítható meg.

II. finanszírozási modell I. szemléletmód II. finanszírozási modell III. stratégiai tervezés

A Közkincs – program mérföldkövei 2005. Közkincs-program NKÖM, Közkincs Bizottságok, MMI Regionális Főosztálya, Kulturális Koordinációs Irodák 2006. Közkincs pályázat a közművelődési, könyvtári, muzeális funkciók társulásos formában történő együttes megvalósítására 2005-től folyamatos támogatást nyújt a közművelődési szakterület korszerű munkavégzésének tartalmi, szemléleti megújulásához, a kulturális vidékfejlesztéshez.

2007. Kistérségi kulturális kerekasztalok Kistérségi közművelődési- közgyűjteményi referensek Fókuszban a közművelődés 2009. Kistérségi kulturális kerekasztalok Kistérségi közművelődési- közgyűjteményi referensek Komplex kulturális programok

KÖZKINCS 2005 – 2009   2005 2006 2007 2008 2009 ∑ (M Ft) Közkincs - kerekasztal 22,4 45,1 58,7 126,2 Infrastruktúra fejlesztés 100 113,6 130,6 344,2 Program-támogatás 170,5 50,8 128,4 190,0 539,6 Összesen (e Ft) 186,9 304,0 248,7 1 010,0 Javított 2009.12.09 (adatok M Ft-ban)

Javított 2009.12.09

Javított 2009.12.09

KÖZKINCS nyertes pályázók száma (2005-2009) 202db 68 db 92 db 134 db 137 db Határon túli: 10 db Javítva 2010.04.06. 94 db ÖSSZESEN : 889 db 152 db

Kistérségi referensek - 2009. Összesen Dél-Alföld 1 2 Dél-Dunántúl 4 5 Észak-Alföld 3 8 Észak-Magyarország 9 13 Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Nyugat-Dunántúl 20 22 42 Alkalmazási elvárások: szakirányú, közművelődési- illetve múzeumi közművelődési munkakörök ellátásához előírt minimum főiskolai végzettség minimum 3 év közművelődési szakmai gyakorlat számítógépes programok ismerete

TENGERTÁNC A program kiemelt céljai közé tartozik: „az alkotómunka lehetőségének a megteremtése a népművészet előadó-művészeti, hagyományőrző és népi kézművesség területén értékmentő hagyományátörökítő tevékenységet végző civil szerveződéseknek, intézményeknek”.

Tengertánc TENGERTÁNC támogatások összesen 2006-2009 (M Ft) 174,4   I - alkotóközösségek működési támogatása II - infrastruktúra és eszközfejlesztés III - speciális, évre jellemző IV - nemzeti digitális tudástár Összesen (M Ft) 2006 89,4 50,0 10,0 25,0 174,4 2008 101,6 15,4 40,0 207,0 2009 82,1 37,0 24,9 0,0 144,0 Összesen (M Ft) 273,1 137,0 50,3 65,0 525,4

Tengertánc fejlesztés Füzér

TENGERTÁNC II – infrastruktúra és eszközfejlesztés Kézművesek Háza, Zalaegerszeg

PANKKK - Program a Kortárs Könnyűzenei Kultúráért A vidéki ifjúsági korosztály számára megvalósuló programtámogatás, amely egy-egy település, kistérség vonzáskörzetében lehetőséget teremt az amatőr zenei alkotók fellépéséhez, piacra kerülésének első lépéseit segíti.

PANKKK fejlesztés

PANKKK PÁLYÁZATOK ÖSSZESÍTÉSE 2005-2009 Pályázat címe 2005 2006 * 2007 2008 2009 Összesen (M Ft) ORTT magyar könnyűzenei rádióműsorok 84 Demó+pályakezdés 4 Első lemez 18 7 16 10 51 Infrastruktúra fejlesztés 30 Klub 114 70 65 333 Promóció 13 11 12 36 Sorlemez 28 Tehetségkutató 2 Videoklip Export 20 Összesen (M Ft) 122 104 168 115 624 M Ft * 2006-ban az NKA-s támogatásokkal együtt

PANKKK támogatások összege (M Ft) (2005-2009)* ÖSSZESEN : 514,1 M Ft 54,7 M Ft * 2006. évi NKA-s támogatások nélkül

Összesen: 779 M Ft

ÚJ TUDÁS - MŰVELTSÉGET MINDENKINEK 2009. ÉVI PÁLYÁZATAI   Támogatás összege (eFt) pályázók száma nyertes pályázók száma Amatőr színjátszás támogatása 36 000 209 119 Amatőr gyermek- és diákszínjátszás feltételeinek javítása 53 550 111 70 Hazai amatőr kórusművészet támogatása 91 300 247 204 Meghívásos pályázatok (beavató zenei koncertek, kórusversenyek és fesztiválok) 69 000 12 Drámapedagógiai műhelyek és szakmai központok működésének támogatása 19 000 23 Határon túli vendégjátékok fogadásának támogatására 28 800 20 19 Javítva 09.12.10.

ÚJ TUDÁS - MŰVELTSÉGET MINDENKINEK 2009. ÉVI PÁLYÁZATAI   Támogatás összege (eFt) pályázók száma nyertes pályázók száma Határon túli magyar képző-, ipar- és fotóművészeti kiállítások, filmszakmai programok támogatása 17 620 15  15 A határ menti régiók művelődési intézményeinek együttműködésében megvalósuló közművelődési programok támogatására 9 600 59 21 Irodalmi karaván 12 Hazai vendégjátékok fogadásának támogatására 96 063 110 98 Komplex kulturális fejlesztések a kistérségekben 189 991 152 141 ÖSSZESEN 620 524 970 723

Közművelődés az LLL szolgálatában Szolgáltató közgyűjtemények Kulturális fejlesztések a TÁMOP-ban – közoktatási prioritás (LLL - kapocs Közművelődés az LLL szolgálatában Építő közösségek 11,75 Mrd Ft 1. kör: A közművelődési intézmények felnőttképzési kapacitásának erősítése 3,77 Mrd Ft 2. kör: A közművelődés a nem formális és informális tanulás szolgálatában 6,97 Mrd Ft Szolgáltató közgyűjtemények Múzeumok Mindenkinek Program Múzeumok oktatási-képzési szerepének erősítése 1,58 Mrd Ft Központi módszertani fejlesztés 0,43 Mrd Ft Pályázat 1,15 Mrd Ft Szolgáltató közgyűjtemények Tudásdepó Expressz A könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében 7,64 Mrd Ft

Közművelődési fejlesztések a TÁMOP-ban: „Építő közösségek I. ” 1 – 2 Közművelődési fejlesztések a TÁMOP-ban: „Építő közösségek I.” 1 – 2. kör

Pályázati eredmények 2009. és 2010. március 31. TÁMOP pályázat nyerteseinek regionális bontása   pályázó (db) % nyert összeg (M Ft) Dél-Alföldi Régió 20 16% 1 251,8 20% Dél-Dunántúli Régió 8 7% 412,7 Észak-Alföldi Régió 31 25% 1 321,0 21% Észak-Magyarországi Régió 19 15% 1 154,1 19% Közép-Dunántúli Régió 6 5% 297,3 Közép-Magyarországi Régió 17 14% 771,3 13% Nyugat-Dunántúli Régió 22 18% 953,1 123 100% 6 161,5

Közművelődési fejlesztések a TÁMOP-ban: „Építő közösségek I. ” 1- 2 Közművelődési fejlesztések a TÁMOP-ban: „Építő közösségek I.” 1- 2. kör

Egyedül nem megy… (civil szervezetek, valamint TEMI, TIT, Népfőiskolai mozgalom)

Egyéb pályázati eredmények Év Pályázat címe Pályázati összeg (M Ft) Pályázók száma Nyertes pályázók száma 2005 Állat- és növénykertek, vadasparkok felújításának, működtetésének és szakmai munkájának támogatása 370 12 Helyi önkormányzatok részére az állatkertek fenntartására adható támogatás 50 10 A közös európai és/vagy magyar örökséghez kapcsolódó kulturális utak támogatása 20  22 15 2006 A helyi önkormányzatok állatkerti feladatellátását támogató beruházási pályázat 270 11 Közművelődési pályázat Bartók Béla születésének 125. évfordulója alkalmából  124 92 19,4 16 13 2008 Az anyanyelv az (én) életemben. Az anyanyelv az ember(ek) életében - OKM és Anyanyelvápolók Szöv. pályázata 5 186 18    Összesen 749,4 381 171

Együtt a térben - minták a kistérségi közművelődésben Kistérségi társulások támogatásai: 1 300 000 Ft/könyvtári szolgáltató hely – közművelődési feladatokra közösen igénybe vehető

Szakfelügyelet - Minőség – Monitoring kiépült az országos szakfelügyelet regionális hálózata megújult a vizsgálati szempontsor a minőségbiztosítás érdekében folyamatos és támogatott a szakfelügyelettel megbízottak képzése Nagyobb intenzitású és tervszerű a jelentések hasznosítása (kistérségi összesítések, CXL-kutatás, a kérdőívek, a megyei feladatellátás és a TEMI célvizsgálat összesítése) elkezdődött ill. konkrét formát öltött az együttműködés a régió kulturális irodáival és a megyei közművelődési feladatellátókkal költségvetési támogatás: szinten maradt: 50 M Ft/év Vizsgálatok: általános és célvizsgálat - 722 (utóbbi: megyei közművelődési feladatellátás, TEMI)

A közművelődés minőségfejlesztési programja Mérhetőség Összehasonlítás (nemzetközi szinten is) Szakfelügyeleti rendszer támogatása Statisztikai rendszer továbbfejlesztésének lehetősége Intézmény-akkreditációra felkészítés 10/2010 (III. 11.) OKM rendelet a „Minősített Közművelődési Intézmény Cím és a Közművelődési Minőségi Díj adományozásáról”

A közművelődés a felsőoktatásban – kulturális mediáció MA szak a magyar kultúra és kultúraközvetítés, különösen a közművelődés (állami, piaci és nonprofit) intézményeit és szervezeteit, a tradíció és a fejlődés dialektikájában működtetni, fejleszteni, értékelni, nemzetközi környezetben a magyar kultúra képviseletére, saját hipotézisen alapuló, önálló kulturális jellegű kutatások tervezésére és megvalósítására, az eredmények tudományos igényű írásos és szóbeli prezentálására, más kutatások eredményeinek kritikai reflexív elemzésére, kulturális szakértői feladatok ellátására, a kulturális örökség menedzselésére, a szellemi és tárgyi kulturális örökség helyi közösségek általi elismerési, gondozási folyamatainak támogatására, a különféle társadalmi csoportok és intézmények közötti szakszerű mediálásra, szervezetépítésre, fejlesztésére, menedzselésére, a nemzetközi kulturális kapcsolatok élénkítésére, a kultúraterjesztés és a közművelődés területén stratégiák kidolgozására, különböző szintű társadalmi, politikai, gazdasági, és kulturális igazgatási döntések előkészítésére, azok szakmai és nem szakmai közönség számára történő kommunikálására

A szellemi kulturális örökség megőrzése A Magyar Országgyűlés megalkotta a 2006. évi XXXVIII. törvényt „szellemi kulturális örökség” = olyan szokás, ábrázolás, kifejezési forma, tudás, készség - valamint az ezekkel összefüggő eszköz, tárgy, műalkotás és kulturális színhely -, amelyre közösségek, csoportok, esetenként egyének kulturális örökségként tekintenek (identitás) a szellemi kulturális örökség megőrzése; a szellemi kulturális örökség jelentőségének tudatosítása helyi, nemzeti és nemzetközi szinten; gondoskodás a nemzetközi együttműködés és segítségnyújtás formáiról

A szellemi kulturális örökség megőrzése OKM-feladatok: a kulturális szakterület 2008. évi kiemelt stratégiai irány (Kulturális örökségünk, hagyományaink óvása, megőrzése) egyik alcélja: a szervezeti (Nemzeti Bizottság illetve háttérintézmény) háttér megteremtése; fogalmi és pályázati rendszerek, megőrzési modellek létrehozásának támogatása; közreműködés a nyilvánossá tételben, a világörökség lista magyar tartalmainak megalkotásában; nemzeti lista létrehozása javaslattétel az „Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára” (minta: a Világörökség lista)

A szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékén szereplő elemek a mohácsi busójárás a Népművészet Mesterei díj kitüntetettjeinek tudása a kunsági birkapörkölt karcagi hagyománya Kalocsa élő népművészete a mezőtúri fazekasság

Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára fölvett magyar elem A mohácsi busójárás

Az OKM középtávú fesztivál támogatási koncepciója A koncepció célja: hatékony, átlátható és tervezhető fesztiváltámogatási rendszer megteremtése. Új alapokra helyezett pályázati rendszer. A tárcán belül elfogadásra került: 2008. március 20.

Fesztivál Stratégiai Bizottság Magyar Fesztivál Szövetség, Magyar Művészeti Fesztiválok Szövetsége, Szabadtéri Színházak Szövetsége, Magyar Gasztronómiai Fesztiválok Szövetsége Magyar Rendezvényszervezők Szövetsége, ÖTM Turisztikai Szakállamtitkársága

A koncepció bemutatása Minősítés- szakmai ajánlás, védjegy Pénzügyi és jogi átláthatóság érdekében regisztráció Középtávú (3 éves) pályázati finanszírozás Éves finanszírozás esetén a megelőző évben való pályázati kiírás és elbírálás NKA Kiemelt Kulturális Programok Kollégiuma

Nemzeti örökségünk védelme: anyanyelvvédelem OKM – Anyanyelvápolók Szövetsége: Az anyanyelv az ember(ek) életében. Az anyanyelv az életemben című közös pályázat 186 pályamunka 8 civil szervezet, 178 magánember

Nemzeti örökségünk védelme: anyanyelvvédelem 186 pályamunka 8 civil szervezet, 178 magánember Résztvevők: Franciaország, Izrael, Olaszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna; Magyarországról az összes megyéből és Budapestről.   

Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztal A Kárpát-medencei régiókban létrejöttek a kisebbségi magyar művelődési intézetek, együttműködésükből előbb egy intézeti hálózat, majd 2008 őszén a Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztal alakult. Az intézetek és az együttműködést formalizáló kerekasztal hosszú távon képesek megjeleníteni és szakmailag támogatni az egyes régiókban zajló közművelődési munkát, illetve képviselni a magyar közösségi művelődés egyetemes szempontjait is mint módszertani, kulturális szolgáltató központok, képzőhelyek, információfogadó és -terjesztő, valamint pályázati bázisok. Azonos szemléletű és indíttatású szereplői a nemzeti kultúrát közvetítő intézményrendszernek.

A határon túli magyar kultúra támogatása – prioritások A szomszédos országokban élő magyar nemzeti közösségek az anyanyelvi kultúrában való megtartása (a közösségi művelődési formák fenntartása; közművelődési, művészeti és közgyűjteményi intézmények fejlesztése) Értékközvetítés: a határon túli magyar kulturális értékek Magyarországon és a szomszédos országokban való megjelenítése (vendégjátékok, tájolások, fesztiválok, vándorkiállítások, alkotó táborok stb.) Új értékek létrehozásának támogatása (előadó- és alkotóművészeti teljesítmények, könyvkiadás, levéltári kutatások stb.)

Határon túli magyar kulturális programok támogatásának statisztikája   Költségvetési év 2006. 2007. 2008. 2009. Támogatási terület Támogatási keret (M Ft) Támogatási kereten belüli arány Hivatásos színházak támogatása 46,4 46% 35 35% 37 37% 43,3 21% Hivatásos néptáncegyüttesek támogatása 7 7% 13,6 Közművelődés támogatása 23 23% 40 40% 112,6 55% Közművelődési könyvtárak támogatása 5 5% 6 6% 3% Irodalmi ösztöndíjak 11,3 11% 6,9 7,5 4% Egyéb kulturális programok támogatása 7,3 4 3,1 20,6 10% Összesen: 100 100% 204,6

Művelt – Net

2008. Internet-ellátottság (Közművelődési statisztikai adatszolgáltatók körében) Nincs Internetkapcsolat – 1035 Bérelt vonalas – 97 Analóg vagy ISDN – 427 Szélessávú – 1924 (A közművelődési adatszolgáltatók 70%-ának van internetelérése) 1103 adatszolgáltatónak van belső hálózata 8229 hálózatba kötött gép van 5498 nyilvános Internet-terminál működik

ERIKANET célok Közművelődés széleskörű népszerűsítése Szakmai adattár és találkozási pont létrehozása Közművelődési digitális archívum Partnerkeresés Közművelődési eredmények számszerűsítése Szolgáltatások, események harmonizációja

Eredmények Az ötéves portál tartalmában, technológiailag, arculatában megújult Új tematikus rovatok Szolgáltatásainkat web2-es interaktív lehetőségekkel bővítettük Újraépült az Erikanet megyei adatgondozói hálózat

Fejlődési mutatók

Közművelődési tartalomfejlesztés Összesítés (millió Ft-ban) Közkincs: 1 001 Tengertánc: 525 PANKKK: 623.6 Fókuszban a közművelődés: 100 Új Tudás – Műveltséget Mindenkinek 620.5 TÁMOP „Építő Közösségek” 11 700 Szakfelügyelet 250 Közművelődési Társadalmi Szervezetek: 198 Egyéb támogatások 759 ERIKANET 100 Összesen: 15 877

Kiemelten értékelt, támogatott, stratégiai tevékenységek I Kiemelten értékelt, támogatott, stratégiai tevékenységek I. (húzó ágazatok, vagy érték elv: az együttműködő ember) a formális oktatást kiegészítő, iskolán kívüli közművelődési programok megvalósítása, szoros együttműködés az oktatási intézményekkel; az egész életen át tartó tanulás nem formális és informális alkalmainak, tartalmainak és résztvevői körének bővítése a közművelődési intézményekben (ifjúság, generációk közötti együttműködés); a felnőttképzés rendezett jelenléte a közművelődésben;

Kiemelten értékelt, támogatott, stratégiai tevékenységek II Kiemelten értékelt, támogatott, stratégiai tevékenységek II. (húzó ágazatok) partnerség mindenben (hálózatosodás, civil szféra, kulturális szakterületek, közoktatás); szinergia, hozzáadott érték, kreativitás indikátorokkal történő igazolása – kreatív megoldások, folyamatos megújulás; szolgáltató jelleg működési és tartalmi érzékenysége; projektszemlélet beágyazódása a tervező-szervező munkában.

A stratégia célja: az értékelvű közművelődés megvalósítása Stratégiai tudatosság, törvényi biztonság Érték vállalás a közművelődés irányításában – ennek kommunikálása Költségvetésből is támogatott, közművelődési intézményekre alapozott fejlesztések: A pávakörtől a kreatív iparig

Az Európai Unió által biztosított támogatások hatása a közművelődésre Szemléletformálásra szocializálta a szakmát, a „KPCM-metanyelv”, a pályázatírás és -megvalósítás technikáinak elsajátítására. Együttműködésre, partnerség kialakítására ösztönzött – interszektorális szemléletmódra. Növelte szakmánk presztízsét a helyi és általában a magyar társadalomban, a kulturális intézmények között, megújította, frissítette a gyakorlatot. Jelentős forrásbővülés a paradigmaváltásra (70 Mrd) Az egész életen át tartó tanulás átfogó feltételrendszerét javította a művelődési házakban.

Az „értelmiségi” és a „menedzser” kultúra viszonya (KTM, PCM) Sikerült a szintézis: KPCM

Az ember, kultúrájának köszönhetően olyan lény, akinek nem kötelező gondolkozni - de nem is tilos. Szerencsénkre, az elmúlt fél évtizedben volt erre lehetőségünk, s a közművelődésben is éltünk a lehetőséggel. Tulajdonképpen a jövőben is így lesz, a döntés kinek-kinek a saját kezében van. Remélem, az elmondottak meggyőzőek voltak a tekintetben, hogy megéri.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Dr. Németh János Vezető főtanácsos Oktatási és Kulturális Minisztérium Közművelődési Főosztály 1055 Budapest, Szalay u. 10-14., janos.nemeth@okm.gov.hu