Hálózati architektúrák Kapcsolódás az Internetre

Internet hálózat felépítése, kapcsolódási lehetőségek

Telefonvonalon történő csatlakozás

Terminálszerver megoldás

ADSL - Asymmetric Digital Subscriber Line Aszimmetrikus digitális előfizetői vonal. (512-4000 kbit/s) letöltési sebességet kínál. Telefonköltség nélküli, korlátlan internetezést tesz lehetővé a hagyományos telefonvonalon, mint átviteli közegen, a telefon vagy fax párhuzamos használata mellett. Egy olyan új technológia, amely a hagyományos telefonvonalat, (csavart réz érpárt) rendkívül gyors internetezésre alkalmas, nagy sávszélességű digitális vonallá alakítja át. Az aszimmetria az adatkommunikáció két irányának eltérő sebességére utal. Az ADSL alapú Internet elérés elsősorban azok számára megfelelő eszköz, akik a letöltési irányban (például szörfölés, fájlok letöltése) igényelnek nagy sávszélességet és sebességet, a másik irány sávszélessége kevésbé fontos.

Wi-Fi Wi-Fi (úgy is, mint WiFi, Wifi vagy wifi), a Wireless Fidelity rövidítéséből – az IEEE által kifejlesztett vezeték nélküli mikrohullámú kommunikációt megvalósító szabvány. A WiFi a WECA (Wireless Ethernet Compatibility Assocation) bejegyzett márkaneve, és a korábban IEEE 802.11b-nek nevezett szabvány közérthetőbb, könnyebben megjegyezhető márkaneve. Az WiFi-nek megfelelő eszközök rádiós adatátviteli összeköttetetést tudunk megvalósítani. Ezek az eszközök a 2400 Mhz-es frekvencia sávban működnek néhányszor 10mW-os adóteljesítménnyel. A WiFi eszközök segítségével akár 11Mbps sebességet is el tudunk érni, ami megfelel egy hagyományos 10 Mbps vezetékes hálózat sebességének. Rádiós kapcsolatoknak két típusa van, az ad-hoc és a strukturált. Ad-hoc módban a hálózati kártyák közvetlenül egymással kommunikálnak, míg strukturált módban egy központi egységen (Access point) keresztül tartják a kapcsolatot. Strukturált módban lényegesen több, akár 64-256 gép is kapcsolódhat egy központi egységhez

Wi-MAX A WiMAX (Worldwide Interoperability for Microwave Access) hatvanhét céget tömörít magába Nem a ma használatos vezeték nélküli hálózatok (WLAN) felváltására hozták létre, hanem a kiegészítésükre. Ez nagy mértékben kiterjeszti majd a jelenlegi vezeték nélküli IP-hálózatok (Wi-Fi) alkalmazási körét. A WiMAX révén városnyi területeket is össze lehet majd kötni, vagyis mindenhová eljuthat majd a szélessávú internethozzáférés. Míg a 802.16-os szabvány (a WiMAX) akár 50 kilométeres körzetben is adhat hálózati hozzáférést, a WiFi (WLAN szabvány) csak 100 méteres körzetet képes ellátni. Nem kell közvetlen rálátás az átjátszókra, s ezzel voltaképpen többet ígér minden ma használatos szélessávú, vezeték nélküli kapcsolatnál, mivel a végpontokban nem kell majd kültéri antenna. A WiMax hálózatok legfeljebb 70 Mbit/s sebességű adatátvitelre képesek. A WiMax mind a DSL (Digital Subscriber Lines), mind pedig a kábelnetes megoldásoknál olcsóbb lehet, hiszen esetében nem kell kábeleket lefektetni, a vezeték nélküli infrastruktúra kiépítése pedig rendkívül olcsó.

Mobil Internet Az internet jóvoltából erősen megnőtt és felértékelődött az információk iránti igény. Sokan úgy gondolják, hogy ha bármikor és a világon bárhol hozzáférhetnek a világhálón a szükséges adatokhoz, akkor legyen módjuk erre utazás vagy tárgyalás közben is. Egy bekábelezett helyi hálózat (LAN) optimális megoldás az irodaházakban dolgozók többségének, de mi legyen azokkal, akik napközben sokszor változtatják a helyüket – például értekezletek, bemutatók miatt? És a tárgyalásra érkező vendégek? ők hova "csatlakozzanak", ha friss információkra van szükségük a megbeszélések alatt? Vezeték nélküli, rádiós hálózattal kell helyettesíteni a hagyományos összeköttetést mindenütt, ahol erre igény van. Az ötlet egyáltalán nem új, hiszen a mobiltelefonok már hosszú évtizedek óta ezekre az elvekre támaszkodnak Ha a frekvenciákat most figyelmen kívül hagyjuk, akkor a gyártóktól és a konkrét berendezéstípusoktól függően különböző szempontok szerint csoportosíthatjuk a mobil rendszereket: vizsgálhatjuk őket a használati mód, illetve a rendszerben részt vevők száma alapján.

Kapcsolat két pont között A használati mód sajátosságára jó példa a Bluetooth. Alapjában kis távolságú, eszközök közötti kapcsolat fenntartására jó, például mobiltelefonhoz vezeték nélküli fejbeszélő illesztésére vagy a telefon és a noteszgép közötti adatcserére. Gyakorlatilag a 2,5G-s és a 3G-s GSM rendszerek elterjedéséig a mobiltelefonok is efféle üzemmódban voltak használatosak, hiszen ha valakit felhívtunk vagy SMS-t küldtünk neki, akkor egy másik készülékkel kapcsolódtunk össze – esetleg a világ két pontja között. Mostanra – a GPRS, majd az UMTS (HSDPA, 3G) rendszere révén – egyre inkább átalakul a GSM telefonok használati módja, hiszen ezeken a már elfogadható átviteli sebességű rendszereken adatbázisokhoz, internethez is csatlakozhatunk a telefonnal.

A láthatatlan hálózat A PDA vagy a noteszgép (és nemsokára a mobiltelefon is) szerencsés esetben éppen úgy viselkedik és használható egy WLAN-szolgáltatás által lefedett területen, mintha egy kiépített vezetékes hálózathoz csatlakoztattuk volna. Ez persze "visszafelé" is igaz: a lefedett területen perifériák – nyomtatók, projektorok, adatkiszolgálók – is telepíthetők ideiglenesen, bekábelezés nélkül. Az ilyen nyomtatót egyébként nemcsak a többi, a rendszerbe belépett vezetéknélküli számítógép használhatja, hanem a vezetékes hálózat felhasználói is. Ha felhasználók száma alapján osztályozzuk a vezeték nélküli hálózatokat, akkor három fő csoportot érdemes megkülönböztetnünk. Az első a személyes méretű hálózat; nevezzük ezt WPAN-nak (Wireless Personal Area Network – vezetéknélküli személyi hálózat). A WPAN kis teljesítményű és kis hatótávolságú. Ide tartoznak: a Bluetooth, a különböző otthoni rádiós interfészek és persze az IrDA, vagyis az infravörös interfész is.