Verseny és szabályozás 2012 2013.09.25 Pápai Zoltán . Pápai Zoltán – Nagy Péter – Csorba Gergely – Micski Judit: Tapasztalatok a mobilpiacok működéséről: ár-összehasonlítások és piacszerkezeti változások értékelése Verseny és szabályozás 2012 2013.09.25 Pápai Zoltán .

Motiváció Igazak-e a következő mítoszok amikkel Magyarországon az utóbbi időben gyakran találkozunk: A magyar mobil hangszolgáltatási és a mobilinternet árak európai összevetésben magasak Több szolgáltató jelenléte a piacon, illetve új szereplő belépése alacsonyabb árakat eredményez Voltak jó és fontos kérdéseink, amelyek igen aktuálisak is a ma Magyarországon

Praktikus kérdések Meg tudjuk-e vizsgálni empirikusan ezeknek a mítoszoknak a relevanciáját? Milyen adatok vannak? OECD és EU adatok a mobil hangszolgáltatási árak alakulásáról Milyen eszközökkel? ár-összehasonlítás egyszerű statisztikai eszközök

Mobil hangszolgáltatási árak alakulása Kisfogyasztói kosár (OECD 2002) árainak alakulása (€), 2004-2010 a magyar mobil árak az EU átlagnál nagyobb mértékben csökkentek ugyanazokat a fogyasztói kosarakat 2010-ben harmadannyiért lehetett a magyar piacon megvenni, mint hét évvel korábban Mi a helyzet a hangszolgáltatás árával? Tényleg magasak az árak? Járjuk körbe. Forrás: Teligen (2004-10)

Mobil hangszolgáltatási árak 1. ARPM az EU-ban (€ cent; EU27 átlaga: 10,7€ cent), 2010 Az egy percre jutó bevétel – egyfajta átlagár elég alacsony Forrás: Digital Agenda Scoreboard 2010-ben a magyar átlagos mobil percdíj (ARPM) a 7. legkisebb az EU-ban 35%-kal az EU átlag alatt

Mobil hangszolgáltatási árak 2. : Ellentmondó eredmények az OECD-től OECD(2009-es definíció szerinti) kisfogyasztói kosár (30 hívás, 100 SMS) havi kiadása ÁFA-val (USD PPP), 2010. aug. Forrás: OECD (2011) az OECD (2002, ill. 2006) fogyasztói kosarak alapján számított árak összehasonlításában Magyarország a középmezőnyben foglal helyet 2010-ben az OECD új, 2009-ben definiált fogyasztói kosarai alapján Magyarországon voltak a legmagasabbak a mobil árak 2010-ben (egyes kosarak esetében a magyar ár 100-150%-kal volt magasabb, mint az átlag) Mit kezdjünk egy ennek szögesen ellentmondó eredménnyel? Meg kell nézni mi van ezek mögött

Az ellentmondásos eredmények okai A különböző ár-mutatók közötti eltérések a különböző mutatók mást mérnek: ARPM illetve kosarak ÁFÁs vagy ÁFA nélküli ár árfolyamon számított ár és vásárlőerő-paritáson számított árak eltérése A fenti tényezők mind okai az eltérésnek, de az OECD 2009-ben definiált kosarai alapján számított árak nominális árfolyamon összehasonlítva is magasak! ez strukturális problémára utal

Mit mérnek a 2009-es OECD kosarak? Egy előfizetőre eső havi SMS-ek száma az EU-ban 2011-ben (db) - EU27 átlaga: 59db; EU27 medián: 42db kosár OECD 2009 hívás db hívásperc SMS db low 30 50 100 medium 188 140 high 300 569 225 prepaid 40 40 75 60 extra high 900 1787 350 SMS 8 15 400 A fő baj a kosarak összetétele Forrás: GSMA (2011) A kosarak az SMS tekintetében nem illeszkednek az EU piacok többségének jellemző fogyasztási szerkezetéhez!

Magasak a magyar árak? A magyar árak abszolút szintje európai összehasonlításban nem magas a mobil hangszolgáltatás ára inkább a középmezőnyben található Az ár-összehasonlítások ellentmondásos eredményeinek okai az unióban Magyarországon a legmagasabb az ÁFA kulcs - de az összehasonlításban ennek hatása kismértékű a vásárlóerő-paritásos számítás a magyar árakat mindig jelentősen nagyobbnak mutatja (ez ugyan relatív árat érzékeltet, de nem a tényleges árakat mér) A fő ok: az OECD 2009-es kosarai a rossz kosárszerkezet miatt alkalmatlanok az országok árszintjének összevetésére Összegezzük: mi a válasz az első fő kérdésre? Az árak nem magasak Mondhatjuk, hogy torz tükör mutatja ezeket magasnak

Mobil piaci (MNO) szereplők számának alakulása az EU-ban 2000 és 2013 között 3G kiosztás kezdete utolsó csak 2G belépés 3G belépés kezdete első 4G belépő (Pl) utolsó 3G belépő (Free, Fr) 28 belépés 7 fúzió 2 kilépés

2012-re lényegében minden mobil piac vagy 3 vagy 4 szereplős 1, 2, 3, 4 és 5 (MNO) szereplős mobil piacok számának alakulása az EU-ban 2000 és 2013 között 2012-re lényegében minden mobil piac vagy 3 vagy 4 szereplős

Mi a szereplők számának hatása az árakra? Egy adott időpontban végzett keresztmetszeti összehasonlítás (ANOVA, regresszió) alapján nincs szignifikáns különbség a négyszereplős és a háromszereplős piacok teljesítménye között a négyszereplős piacok átlagosan nem teljesítettek jobban a mobil hangszolgáltatás árának vonatkozásában az országok közötti árkülönbségeket jelentős részben magyarázzák az egy főre jutó GDP-ben megfigyelhető különbségek A 4 nem jobb

Tanulságok A közkeletű mítoszok gyakran nem, vagy nem úgy igazak, ha döntéshozatalhoz akarjuk felhasználni, jobb, ha előbb ellenőrizzük őket Az összehasonlítás jó eszköz, de a módszertan ismerete és ellenőrzése nélkül felszínes, téves következetésre vezet Már egyszerű empirikus elemzések is hasznos adalékkal szolgálhatnak fontos közpolitikai dilemmák eldöntéséhez Mire jó, amit csináltunk?