Országos Orvosi Könyvtárak szeptember 19. Helyzetkép és elmélkedés Hován Lászlóné (OIT) Deák Valéria (OOI)

Helyzetkép Az országos intézeteknek két fő csoportja van: 1. Szakmai, metodikai központként működő intézmény, amely vagy minisztériumi fenntartásban működik (GYEMSZI…) vagy ÁNTSZ fenntartásában (OSSKI, OÉTI…) 2. Országos gyógyintézetként működő (ORFI, OIT, OOI…) A gyógyintézetek kórházi háttérrel rendelkeznek, speciális feladatot látnak el. Az ÁNTSZ Intézeteinél nincs kórházi háttér, kutatás és oktatás van. A GYEMSZI szervezési, módszertani feladatot lát el, szakmai irányelveket dolgoz ki.

A felmérés a következő intézeti könyvtárakra vonatkozott: GYEMSZI, Országos Idegtudományi Intézet, Országos Onkológiai Intézet, ORFI, Állami Szívkórház, Országos Kardiológiai Intézet, Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, Országos Sportegészségügyi Intézet, Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, Országos Epidemiológiai Intézet, OÉTI, OSSKI, OMFI és az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet.

Általában 1 vagy 2 szakkönyvtáros dolgozik teljes munkaidőben, esetenként 4 órában. Az állomány nagysága ezer kötet, de van 14 ezres állomány is. Jórészt elavult dokumentumok, a folyamatos szakkönyv beszerzés évek óta megszűnt. Több könyvtár nem fizet elő külföldi folyóiratot, csak néhány magyar szaklapot. Kivétel persze van, 58 külföldi folyóirattal.

Az adatbázisok közül a PubMed-et használják, ami ingyenes, az EBSCO-t amelyért szintén nem mi fizetünk. Többen részt vesznek az EISZ konzorciumban, általában a Science Direct-t és a SpringerLink-t fizetik elő, a Web of Sciencet csak 2-en.

A könyvtárhasználók igényeit a könyvtárközi kérések kölcsönösen gyors teljesítése oldja meg. A szolgáltatás színvonala egyenetlen, a fenntartó határozza meg a költségvetést. A könyvtárak nem nyilvánosak, nem tudnak pályázaton részt venni.

A könyvtárosok közös kérdése: Milyen elképzelése van a minisztériumnak a könyvtárak/könyvtárosok jövőjéről? Kérés: szakadatbázisok közös előfizetése, központi informatikai fejlesztés.

Elmélkedés Térben és időben is megváltoztak, szóródtak a könyvtár iránti igények. Legfontosabb igény a gyorsaság és az ingyenes szolgáltatás. Telefonon vagy en egy adat, vagy konkrét dokumentum kérése. Gyakran akkor, amikor az orvos, vagy gyakorlott titkárnője, asszisztense elakad. Egyik oka: a felhasználóbarát szolgáltatások.

Az igények másik része, ha nincs pontos adat, s bár megpróbálták, de nem találták meg a keresett dokumentumot, vagy csak fizetős elérést találtak. Irodalom keresést kérnek, vagy a tudományos fokozat eléréséhez hivatkozási listát készíttetnek. Az MTMT feltöltésével ez is megszűnhet.

A könyvtáros latba veti tudását és kapcsolatait. Gyorsan segítjük egymást ebben virtuális hálózatban. A fenntartó, ha megtartja könyvtárát és könyvtárosát, akkor is minimális költséggel szeretné, hiszen egyrészt: „minden rajta van a világhálón”, másrészt nem kimutatott és tudatosított a könyvtár gazdaságossága és értékteremtése.

A könyvtárosok java már felismerte az igények megváltozását. Ahol és amikor lehet hallatja a hangját. A fenntartók és rendeletek hozói, a programok és pályázatok írói nem számolnak a könyvtárakkal. Pl: A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkárság szakmai koncepciója, amely idén nyáron jelent. Kórházi tudásközpontról ír, s ágazati munkatársakat említ - mérnök, informatikus. Lehet, hogy az elnevezéssel van baj???

Jövő: Olyan nonprofit tudásközpontok, amelyek könnyen elérhetők (telefon v. elektronikus). Ingyen, vagy minimális áron szolgáltatnak gyorsan. A fenntartását közösen intézik. A háttérben hipernet és kitünő gépek, a kezelők informatikai és könyvtári tudással rendelkező munkatársak. Igény szerinti élettudományi adatbázisok!!!

Kérdés: Lesz a kórházban, intézetben egy kellemesen berendezett szoba, ahová az orvos, nővér visszavonulhat irodalmazni, vagy olvasni, vagy a kiégett munkatársak biblioterápiás foglalkozást tartanak ?