Hogyan szólal(jon) meg a tudós? Budapest, 2006, november 27. Torda Júlia

Alaphelyzet: Miért kell együttműködni az elektronikus sajtóval? Párbeszéd a társadalom és a tudósok, kutatók között Adóforintok elköltése A tudományos eredmények kultúránk részei, ezért széles körben megosztandók Lakossági, vállalati igény az új eredmények felhasználására a mindennapi helyes döntések meghozatalához (életmód, pánik elkerülése, stb.) Fiatalok ‘csábítása’ a tudományos pályára a többiek informálásával Igény a források felhasználásának transzparenciájára Tudományos intézetek és kutatók ismertsége Tudományos újságírás megújítása Great fun! Kommunikáció a lakossággal, vállalatokkal – a laikusokkal Torda Júlia

Tudományos információk fő forrásai, 2001 Az emberek hajlamosak hinni a tudományos eredmények életminőséget javító hatásában, információik legnagyobb részét a televízióból és a nyomtatott médiából szerzik Tudományos eredmények fontossága és hozzáférési csatornái A tudományos eredmények növelik a következő generáció életminőségét, 2005 Tudományos információk fő forrásai, 2001 Egyetértés aránya 91-100% 81-90% 71-80% 0-70% Forrás: Eurobarometer on science and technology 2001 Torda Júlia

Kommunikációs rés van a média és a tudomány művelői között, holott a szoros kapcsolat mindkét félnek érdeke Változóban a média és a tudomány viszonya Science = Science + Technology + Medicine Tudomány Társadalom A tudósnak nem mindig nyilvánvaló az egymásrautaltság Akadémiai reform és viták hatása Tartalom Van hírértéke a tudomány újdonságainak (Mi a hír? Hogyan kell híreket gyűjteni?) Szaporodó műsorok, egyre több médiumban Minden egyéb összeállításhoz szükséges tudományos ismeretszerzés és feldolgozás (pl. statisztikai adatok) Igény a tudós aktív közreműködésére Média tolmács szerepet tölt be a lakosság és a tudósok között A média igénye a közérthetőség és egyszerűség a széles közönség kiszolgálása érdekében, de néha a cél érdekében a tartalom is torzul A közegészségügy kérdései Torda Júlia

A tudományos tartalom átcsomagolása a célcsoportnak megfelelően A tudományos eredmények sikeres kommunikációjának kulcsa a tartalom fogyasztható formába öntése Forma Teljes terjedelem – Mindentudás Egyeteme (ritka és újszerű még nálunk) Összefoglaló előadásból hangbetétekkel (sound bite-os előadásmód!) Interjú (közérthető, sound-bite, két perces terjedelem percenként legalább megszakítva) Mi a fő üzenet? – Média = rövidítő műfajok tárháza: néha nem érdemes megvárni amíg a riporter rákérdez Példák és analógiák használata: minél kevesebbet kell ‘tudományosból’ laikusra fordítania a riporternek, annál valószínűbb, hogy kevesebb hibát vét (vágás!) A maximalizmus ilyen esetekben rossz tanácsadó (kutatási metódusok, társszerzők elhagyása, stb.) A tudományos tartalom átcsomagolása a célcsoportnak megfelelően Torda Júlia

Milyen tudóssal könnyű dolgozni – ‘kit’ szeret a média ? Háttér Rugalmasság (telefon, helyszín, kávészünet, teremből kiosonás, stb.) Alkalmazkodás a riporter leadási határidejéhez – nem a saját napirendünkhöz Hierarchiától eltekintés fontossága Kibújási kísérletek Cikk véleményezés Proaktív magatartás Ellenőrizni a riportert, előtte és/vagy utána, célcsoport azonosítása Felvizezés helyett hídépítés Visszajelzés a riporternek A tudományos tartalom átcsomagolása a célcsoportnak megfelelően Torda Júlia

Hogyan kell a média nyelvét beszélni – a tudós képezhető Módszerek Kétféleképpen elmondani egy kutatás témát Hogyan működik egy műszer ? (pl. nanotechnológia) Tudományos rövidhír Sajtótájékoztató A tudományos tartalom átcsomagolása a célcsoportnak megfelelően Torda Júlia

Kölcsönös elfogadás és kompromisszumok Következtetés A riporteri kérdések kezelése elsajátítatható A média működésének ismerete és megértése (nemzetközi példák) Az újságíróknak is van bőven mit tanulniuk – kölcsönösen tapasztalható fehér folt Tanácsot kérni nem szégyen A tudományos tartalom átcsomagolása a célcsoportnak megfelelően Torda Júlia

A tudomány kommunikáció érték ! Torda Júlia