A sajtó története
Sajtó fogalma A sajtó: A társadalmi kommunikáció egy eszköze, melyet az időszerűség jellemez. Fontos jellemzői: Aktualitás (időszerű legyen); Publicitás (mindenkihez szóljon); Periodicitás (időszakosan jelenjen meg); Univerzalitás (minden jelenjen meg). Hírközlés: Politikai szerepe van, „fegyver”, ezt mindenhol próbálják kihasználni.
Története A sajtó három korszaka: A „referáló sajtó” korszaka , 1609-től 1780-ig. Olvasóközönsége az arisztokrácia és nagypolgárság. Jellemző tartalma: csak hírek. A „vélemény sajtó” korszaka , 1780-tól 1860-ig.
Kezdetek Az első rendszeres írott hírszolgálat: a Római Birodalomban I.e. 59, Acta Diurna Az első nyomtatott újság: „tipao ”: Kínában A Han dinasztia (i.e. 202 - i.sz. 221) A modern újságok a római vagy kínai hírlapoktól függetlenül alakultak ki. Kínába is csak a 19. században jut „vissza” az első nyugati újság.
Első európai „újsásgok” Vlad Tepes (Drakula) gróf Johannes Gutenberg Luther Márton
Az első hírlap Velence (Gasette) Fugger család
Hetilapok 1605: strasbougri hetilapok(Carolus) 1609: közlönyök 1620: amszterdami újság 1631: Gazette franci lap(Richelieu) 1650-es évek: Anglia, Mercurius 1652: lipcsei napilap, Einkommende zeitung
„Tömeg újságok” 1785: New York Daily Advertiser 1833: New York Sun 1930-es évek: New York Daily News 1950: New York Times / USA Today 1990: Argumenty i Fakty
„Utolsó nyomtatott újság” 2050