A magyarországi kockázatitőke- finanszírozás másfél évtizede ( ) Készítette: Papp Zsuzsa Tivadari Evelin

Bevezetés •Kockázati- és magántőkeipar megerősödése •Előkelő helyezés 2004-ben a kockázati- és magántőke- befektetések volumenének GDP-hez viszonyított értékét tekintve •EVCA: hely hely

A kockázati- és magántőkeipart jellemző statisztikai adatok •Mutatók: 1.Az adott évben kockázati- és magántőke- finanszírozási célra allokált, azaz a tőke kezelői által begyűjtött tőke volumene 2.Az adott évben ténylegesen befektetett tőke értéke 3.A befektetések nagyságának az adott ország GDP- jéhez viszonyított hányada 4.A befektetett tőke értékének az országba beérkező külföldi működőtőke (FDI)értékéhez történő viszonyítása 5.Az adott évi eladásokról tudósító adatok

•Adatok gyűjtése: nemzetközi tanácsadó cégek; nemzeti szervezet •2005: MKME felmérése •A felmérés témakörei:  A befektetésekre rendelkezésre álló tőke volumene  A befektetések összege  A kiszállások száma •Az adatgyűjtés forrása:  A befektetők közlései  Az üzleti sajtóban megjelent hírek

A kockázati- és magántőke- ágazat jelentősége Magyarországon • •73 alap •6,2 mrd USD 2,6 mrd USD-t szántak magyarországi befektetésekre •269 tranzakció keretében 1,1 mrd USD-t fektettek be

A kockázati- és magántőke befektetések értéke a GDP és az adott évi FDI százalékában Magyarországon,

A Magyarországon befektető kockázati- és magántőkealapok száma és az általuk kezelt tőke értéke, (db, millió dollár) • Évente átlagosan 170 millió USD értékű tőke •Az allokálás nem volt egyenletes

A kockázati- és magántőkealapok által magyarországi befektetésre gyűjtött tőke megoszlása az alapok regionális fókusza szerint, (millió USD)

A magyarországi kockázati- és magántőke- befektetésekre allokált tőke értékének forrás szerinti megoszlása, (%)

A magyarországi befektetésekre allokált tőke értékének évenkénti megoszlása állami és magánforrások szerint, (millió USD) Állami tőke kihelyezése: globális és országalapok

A magyarországi befektetésre készülő kockázati- és magántőke- alapok által összegyűjtött és befektetett tőke, (millió USD) •Befektetésre allokált 2,6 mrd USD 40%-át fektették be 1,1 mrd USD •4 éves ciklus

A kockázati- és magántőke- befektetések értéke és száma Magyarországon, (millió USD és db)

A kockázati- és magántőke- befektetések átlagos értéke Magyarországon, (millió USD)

A kockázati- és magántőke- befektetések értékének éves megoszlása a befektetők földrajzi fókusza szerint Magyarországon, (millió USD)

A kockázati- és magántőke-befektetések értékének a befektetők tőkéjének forrása szerinti megoszlása Magyarországon, (millió USD)

A kockázati- és magántőke-befektetések értékének megoszlása a finanszírozott vállalkozások életciklusa szerint Magyarországon, (millió USD)

Az között végrehajtott kockázati- és magántőke-befektetések értékének megoszlása a befektetések méret-kategóriája és a finanszírozott cégek életciklusa szerint (millió USD)

A befektetések számának és értékének megoszlása •Befektetések darabszáma szerint:  Kommunikáció  Fogyasztási cikkek előállítása  Számítógéppel kapcsolatos tevékenység •Befektetések értéke szerint:  Kommunikáció  Fogyasztási cikkek előállítása  Pénzügyi szolgáltatások

A befektetések értékének megoszlása a finanszírozott vállalkozások életciklusa szerint az egyes szakágazatokban •Korai fázis  Kommunikáció  Számítógéppel kapcsolatos ágazatok  Értékben:  Fogyasztási cikk  Kommunikáció  Egyéb feldolgozóipar

•Expanzív szakasz:  Kommunikáció  Fogyasztási cikkek  Értékben:  Kommunikáció  Pénzügyi szolgáltatók  Fogyasztási cikkek •Kivásárlások:  Fogyasztási cikkek  Kommunikáció  Értékben:  Fogyasztási cikkek  Kommunikáció

A kockázati- és magántőkepiacon összegyűjtött, befektetett és onnan kivont tőke évenkénti értéke Magyarországon, (millió USD)

A kockázati- és magántőke- befektetésekből történő kiszállás •A kilépésekről kevés információ  149 kilépés: átlagosan 3,9 év után  53 cég esetében nem ismert a kilépés módja a kilépési ügyletek értékének 37%-a  47 esetben: értékesítés szakmai befektetőnek a kilépések értékének 46%-a  Tőzsdei kiszállás: ügyletek értékének 14%-a  Sikertelen akciók aránya könyveikből kellett leírni ügyletek értékének 5%-a  Más finanszírozónak történő átadás: 10%

Konklúzió •Első időszak: rendszerváltás –  Külföldi kormányzati tőkét befektető globális alapok és országalapok  Országalapok: 50 millió dollár az alapkezelőknek nem volt gyakorlatuk  Váratlan nehézségek

•Második időszak: 1993 –  Regionális alapok térnyerése  Emellett kisebb országalapok és néhány szektorális alap  Az alapok mérete megnőtt: millió dollár  Vállalatok expanzív fejlődési szakaszának finanszírozása  Magántőkepiac konszolidációja

•Harmadik időszak: 1998 –  Gyors expanzió  Regionális alapok dominanciája  Befektetések középpontja technológia  Az alapok által kezelt tőke mérete: dollár  Befektetések: expanzív + korai fázis  Finanszírozás fő területei: technológia, IT, média

•Negyedik szakasz: 2001 –  A piac tisztulása, racionalizálása  Csak a sikeres alapkezelők maradtak talpon  Regionális és országalapok mellett specializált befektetők  Finanszírozás: kivásárlások, de tőkét biztosít az expanzív szakaszban lévő vállalatoknak is  Megnőtt a kis- és középvállalati szektorba tartozó cégek finanszírozásának szerepe

Köszönjük a figyelmet!