Pécs, 2006. március 30. Csizmár Gábor A foglalkoztatáspolitika rövid- és középtávú céljai, a foglalkoztatás bővítésének atipikus formái A foglalkoztatás atipikus formái – a visegrádi országok tapasztalatai konferencia Pécs, 2006. március 30. Csizmár Gábor

A magyar munkaerőpiac néhány fontosabb jellemzője Nagy a mozgás (második szerkezetváltás), de nő a foglalkoztatottság, csökken az inaktivitás, jobb minőségű munkahelyek jönnek létre Idősek bennmaradnak, fiatalok kapu előtt (munkaerő-kínálat 2006-ig bővül, utána csökken) Strukturális feszültségek (végzettségek, szakképzettségek, földrajzi elhelyezkedés) az oktatás és a gazdaság között Merev munkaerőpiac – kicsi a földrajzi, szakmai és foglalkoztatási mobilitás Munkaerőhiány egyes szakmákban és régiókban Nagyok – kicsik, külföldiek – magyarok ellentétes gazdasági és foglalkoztatási szerepe Bejelentés nélküli munkavégzés nagyarányú

A foglalkoztatottak számának alakulása (KSH)

A 15-64 éves népesség gazdasági aktivitása,% (éves átlag) Foglalkoz- tatási ráta Munkanél- küliségi ráta Aktivitási ráta Inaktivitási ráta 2002 56,2 5,8 59,7 40,3 2003 57,0 5,9 60,6 39,4 2004 56,8 6,1 60,5 39,5 2005 56,9 7,2 61,4 38,6

A foglalkoztatási ráták az EU-ban és Magyarországon Foglalkoztatási ráta,% EU-15 (2004) EU-25 Magyarország (2005) Összesen 15-64 éves népesség 64,7 63,3 56,9 Nők 56,8 55,7 51,0 Férfiak 72,7 70,9 63,1 15-24 évesek 40,0 36,8 21,8 55-64 évesek 42,5 41,0 33,0

Foglalkoztatási ráták az EU-ban 2005. II. negyedév

Munkanélküliségi ráták az EU-ban 2005. II. negyedév

Aktivitási ráták az EU-ban 2005. II. negyedév

A magyar munkaerőpiac legfőbb jellemzője A munkaerő-piaci helyzet legfontosabb jellemzője az alacsony munkaerő-piaci részvétel: Az alacsony foglalkoztatási szint viszonylag alacsony munkanélküliséggel párosul Magas a munkaerőpiactól tartósan távolmaradók aránya - alacsony az álláskeresési aktivitás

A 15-64 éves inaktív népesség összetétele Tanul 30 % Nyugdíjas 41 % Gyermekeit gondozza 10 % Egyéb 19 % Összes inaktív 100,0 %

KÖZÉPFOK, FELSŐOKTATÁS A 14-17 éves korú népességnek 2002-ben a 94,9%-a tanult. A gimnáziumi tanulók száma 123 ezerről 186,5 ezer főre (52%), a szakközépiskolában tanulóké 168 ezerről 240 ezerre (43%), a szakiskolai tanulóké pedig 225,6 ezer főről 130,5 ezer főre (-72%) változott a vizsgált időszak alatt. Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben 1999-ben még csak 1,4 ezer fő vett részt a szakközépiskolákban, számuk 2002-ben már 8,9 ezer fő. Az iskolarendszerű középfokú felnőttképzésben 2002/2003-ban 96,6 ezer fő vett részt. Számuk összességében 42%-kal emelkedett 12 év alatt, ezen belül a gimnáziumi felnőttképzés a 2,5-szeresére - 19 ezer főről 46 ezer főre -, míg a szakképzésben résztvevő felnőttek száma az 1994/95. évi 57 ezer fős csúcslétszámot követően folyamatosan csökkent – 2002-re 47 ezer főre. LEMORZSOLÓDÁS

fokú végzettségűek %-ában Foglalkoztatási (Fr) és munkanélküliségi (MNr) ráta iskolázottsági szintenként (2003) Felső Közép Alap fokú végzettségűek %-ában Fr MNr Magyar-ország 82,4 1,4 66,6 5,4 28,4 12,4 EU-25 82,5 4,9 68,4 9,4 46,6 12,2

A munkaerőpiac területi különbségei

Az EU foglalkoztatási iránymutatásai 3 prioritás – 8 iránymutatás A munkaerő-piaci részvétel növelése és a szociális védelmi rendszerek modernizálása. A munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének növelése, a munkaerőpiacok rugalmasságának javítása. Hatékonyabb humánerőforrás-fejlesztés, jobb minőségű oktatás és képzés révén.

A magyar foglalkoztatáspolitika céljai Több munkahely – a foglalkoztatás bővítése (Cél a teljes foglalkoztatás – kb. 70 %-os foglalkoztatási ráta a 15-64 éves korosztályban) Jobb munkahelyek A munkavállalás mindenki számára legyen elérhető az aktivitás területi különbségeinek csökkentése szakképzettek számának gyarapítása

A magyar foglalkoztatáspolitikai fő célja az aktivitás és a foglalkoztatás növelése Két fő pillérre épülő lisszaboni akcióprogram: A munka legyen vonzó lehetőség  Érje meg dolgozni és aktívan állást keresni;  A munka legyen „választhatóbb” mint a szociális ellátások A munka legyen tényleges lehetőség  Az álláskeresők kapjanak személyre szabott lehetőséget  A munkáltatóknak érje meg legálisan foglalkoztatni a leghátrányosabb helyzetűeket is

EU-s és nemzeti adatok és célkitűzések

A kormányzati foglalkoztatáspolitika eszközei Gazdaság-fejlesztés (modern ipar, szolgáltató központok, idegenforgalom), beruházás-ösztönzés, vállalkozás-ösztönzés, infrastruktúra-fejlesztés (út, vasút, informatika) A foglalkoztatás költségeinek célzott csökkentése (bérfelzárkóztatás mellett) – SZJA, TA, eho, járulékkedvezmények, stb. Atipikus foglalkoztatási formák elterjesztése A humán erőforrás fejlesztése: képzés és gazdaság kapcsolatának erősítése, a felnőttképzési kapacitások bővítése Meglévő források hatékonyabb, esélykiegyenlítő, aktivitást segítő felhasználása Szabályozás (Mt., Flt., Met.) Intézményrendszer (ÁFSZ) modernizációja, munkaerő-piaci folyamatok helyi, térségi, regionális, országos és európai menedzselése (prognózis, fizikai és elektronikus elérhetőség, foglalkoztatási együttműködések, civilek, stb.)

Az atipikus foglalkoztatási formák megjelenése Magyarországon A társadalmi, gazdasági átalakulás hatására hazánkban is sokszínűbbé vált a munkapiac: megszűnt az állami és a szövetkezeti szektor korábban csaknem kizárólagos munkáltatói szerepe jelentősen gyarapodott a kis létszámmal működő szervezetek száma, amelyeknél élénkebb a munkaerő mozgás és a foglalkoztatás rugalmasabb formáinak terjedése bővült a szolgáltatási szektor

Az atipikus foglalkoztatási formák terjedését akadályozó tényezők: Jelenleg még alacsony és csak lassan növekszik az atipikus foglalkoztatási formákban foglalkoztatottak száma Az atipikus foglalkoztatási formák terjedését akadályozó tényezők: A jogi szabályozás a változásokat lassan és csak kis részben követte, A részmunkaidős foglalkoztatásban elérhető alacsony keresetek, Viszonylag magas adók és bérjárulékok – egyösszegű egészségügyi hozzájárulás Az 1992-ben elfogadott Munka Törvénykönyvét jórészt a korábbi viszonyok - alapvetően a teljes és teljes munkaidős foglalkoztatás - határozták meg.

Csökkenő bérterhek

Atipikus foglalkoztatási formák (Magyarországon a foglalkoztatottak 19%-a) Alkalmi munkavállalás („Kék munka”) Távmunka Részmunkaidős foglalkoztatás Munkaerő-kölcsönzés Határozott idejű (szerződéses) foglalkoztatás Osztott, vagy egyenlőtlen munkaidejű foglalkoztatás Tranzit foglalkoztatás Önfoglalkoztatás Kollektív önfoglalkoztatás (MRP, szövetkezet) Pályakezdők ösztöndíjas foglalkoztatása Szociális gazdaság A nonprofit szektor sajátos foglalkoztatási formái

A szezonális és alkalmi munka (1) Az Alkalmi Munkavállalói Könyv bevezetése 1997-ben azt célozta, hogy a rövidebb időtartamú, alkalomszerű munkákat (évi 90/120 nap, havi 15 nap) munkaviszonyként elismerve jogosultságot teremtsen a munka nélkül lévőknek a társadalombiztosítási és a munkanélküli ellátásra. A közterhek fedezetét a munkáltatók kedvezményezett összegű bélyeg beragasztásával róhatják le. Az alkalmi munkavállalás első négyéves tapasztalata: a kiváltott AM könyvek száma az első években folyamatosan emelkedett, de mindvégig alacsony maradt (1998-tól 2001-ig 18 ezer és 32 ezer között volt). 1997. évi LXXIV. törvény

A szezonális és alkalmi munka (2) A 2002. év szeptemberi törvénymódosítás több mint 50%-kal csökkentette az AM könyvvel történő munkavállalás közterheit, melynek eredményeképpen a legális alkalmi foglalkoztatás ugrásszerű növekedésnek indult. A kiváltott és felhasznált AM könyvek 1999. évhez viszonyítva 2004. évre 7-8-szorosára növekedtek, míg a ledolgozott napok száma közel 12-szerese (1,1 millió nap) az 1999. évinek. (pl: a legalsó sávban 1200 Ft/nap-ról 500 Ft/nap-ra)

A szezonális és alkalmi munka (3) 2005. augusztus 1-től „Kék munka” bevezetése a háztartási és a ház körüli munkavégzés „láthatóvá” tételére, illetve a kiemelkedően közhasznú szervezeteknél (évi 200 nap) Rugalmasabbá vált az alkalmi munkavállalás a mezőgazdaságban is (havi korlát feloldva) Mezőgazdasági szezonális foglalkoztatás keretében lehetővé vált a harmadik országbeli munkavállalók alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatása is 60 napra A kiváltott AM könyvek száma 2005. végére közel 270 ezerre növekedett, amely az előző évhez képest 205 %-os növekedést eredményezett. Az EU-s elvárásként megfogalmazódott rugalmas, atipikus foglalkoztatási formák jogi hátterének megteremtése érdekében a törvény koncepcionális módosítására került sor 2005. augusztus 1.-től A törvénymódosítás egyik lényegi eleme (Kék munka), hogy a háztartási és „ház körüli” munkavégzést (is) „láthatóvá” tegyük annak érdekében, hogy a foglalkoztatottnak legyen lehetősége „életmódszerűen” alkalmi munkavállalói könyvvel dolgoznia. Ezért, ha az alkalmi munkát végző több magánszemélynél dolgozik, mindenhol alkalmi, eseti jelleggel, akkor 120 nap helyett 200 napot dolgozhat, ezzel több szolgálati időt és egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot szerez, illetve akár egy éven belül is jogosultságot szerezhet a munkanélküli ellátásra. (a magánszemély munkáltató a kedvezményes közteherjegy mellett a közteherjegy értékének 75 %-át vissza is igényelheti a személyi jövedelemadójából). A mezőgazdaságban az ágazat speciális helyzetére tekintettel - 90 napig foglalkoztathat - pihenőidő biztosításával, de - egybefüggően munkavállalót alkalmi munkavállalói könyvvel (azaz az általános havi 15 napos szabály nem vonatkozik rájuk).

Az év során kiváltott alkalmi munkavállalói könyvek száma

Távmunka (EU: 11-13%, Magyarország: 2%) A távmunka elterjesztését 2002-től pályázati programok támogatják, elsősorban a megváltozott munkaképességű emberek, a 45 éven felüliek, a gyermeküket egyedül nevelők és a hátrányos helyzetű településen élők foglalkoztatásának elősegítése érdekében. (közel 4000 új munkahely született) Megalakult és működik a Távmunka Tanács. Az Országgyűlés 2004-ben elfogadta a távmunkáról szóló - az európai szociális partnerek 2002. évi keret-megállapodásának megfelelő - új munkajogi szabályokat, ehhez kapcsolódnak az adózási költség-elszámolási szabályok is Az Internet-használat térnyerése: a szélessávú összeköttetésben a vállalati és egyéni felhasználók aránya 2003-ban 235%-kal nőtt 2002-höz képest. Ma már a foglalkoztatottak 2%-a (közel 80 ezer fő) távmunkás. A foglalkoztatási státuszok jelenlegi merev rendszerét, csakúgy, mint sokféle foglalkozás tartalmi követelményeit és formai körülményeit (pl. a munka helyszíne, munkaidő, pihenőidő stb.) a következő évtizedekben valószínűleg alaposan átformálja a számítógépes munkák folyamatos térhódítása. Ma még e változások kezdetén tart nagyjából egész Európa. Magyarország – a vele együtt csatlakozott többi volt szocialista országgal együtt – a számítógépes kultúra meghonosítására törekszik. 2004. évi XXVIII. törvény a 2002-es, uniós szinten működő munkaadói (UNICE és CEEP) és szakszervezeti szövetségek (ETUC) által a távmunkáról szóló keretmegállapodás (Framework Agreement on Telework) átvétele. A távmunka: a munkáltató működési körébe tartozó tevékenységnek a munkavállaló által választott, a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült helyen, információtechnológiai és informatikai eszközzel történő munkavégzés, a munkavégzés eredményének továbbítására pedig elektronikus eszközzel kerül sor. A távmunkára – ahol a fejezet speciális rendelkezést nem tartalmaz – az Mt. általános szabályai alkalmazandók. A távmunka keretében történő foglalkoztatáshoz az erről szóló külön megállapodás, vagyis munkaszerződés kötése vagy módosítása szükséges a felek között. adatvédelmi rendelkezések: a távmunkás elérhetőségének harmadik személy tudomására hozásával kapcsolatos tilalom Különös rendelkezések a munkáltató és a munkavállaló közötti kapcsolattartás módjára, a munkaidőre, a munkáltatói utasítási jogra és a munkakörbe tartozó egyes feladatok meghatározására vonatkozóan. a munkavégzési helyként szolgáló ingatlan területére történő munkáltatói belépéssel kapcsolatban a munkavállaló privát szférájának védelmével kapcsolatos rendelkezések a kapcsolódó munkavédelmi rendelkezések, valamint a munkaügyi ellenőrzési törvény módosítása

A részmunkaidő (1) (EU: 18% – Magyarország: 5%) 1. A részmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó munkáltatói és munkavállalói ellenérdekeltség csökkentése érdekében: A tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól mentesítették azt a munkáltatót aki GYES, vagy GYET igénybevétele mellett részmunkaidőben foglalkoztatja alkalmazottját, illetve 50 év feletti tartósan munkanélkülit alkalmaz, A tételes egészségügyi hozzájárulás a részmunkaidővel arányosan csökkent, A tételes egészségügyi hozzájárulás összege 3450 Ft-ról 1950 Ft-ra csökkent, és 2006. november 1.-től teljes egészében megszűnik, A nyugdíj-jogosultság elbírálásakor a részmunkaidős foglalkoztatás esetén nem csökken arányosan a szolgálati idő. 2003. évi XX. törvény: a határozott idejű, valamint a részmunkaidős foglalkoztatás jogi szabályozása két irányelv átvételével: Az UNICE, az ETUC és a CEEP által a határozott ideig tartó munkavégzéssel kapcsolatosan kötött keretmegállapodásról szóló, a Tanács1999/70/EK irányelve A Tanács által az UNICE, az ETUC és a CEEP által a részmunkaidőről kötött keretmegállapodásról szóló, a Tanács 97/81/EK irányelve A határozott ideig tartó munkavégzés, illetve a részmunkaidő vonatkozásában az Mt. hatályos szabályai nagyrészt harmonizáltak voltak. Változások: az alkalmazás időtartama, illetve a részmunkaidő alapján történő hátrányos megkülönböztetés tilalmának kimondása, a határozott idejű munkaszerződés meghosszabbításához megkívánt munkáltatói jogos érdek rögzítése. a határozott idő mértékének korlátozásának differenciáltabb meghatározása: 5 év a határozott időtartam felső határa, ideértve az azonos felek közötti szerződés meghosszabbításának, és az azonos felek között 2 éven belül újabb határozott időtartamú munkaviszony létesítésének eseteit is. a részmunkaidő fogalmának tételes meghatározása. Részmunkaidő esetén az egyes juttatások vonatkozásában az időarányosság elvének kimondása a teljes- és részmunkaidős foglalkoztatás közötti átjárhatóság feltételeinek biztosítása, ennek keretében a munkavállalók, és érdekképviseleti szervezeteik munkáltatói tájékoztatása.

A részmunkaidő (2) 2. 2003. októberétől támogatás nyújtható annak a munkáltatónak, aki részmunkaidőben történő foglalkoztatását vállalja olyan személynek, aki regisztrált álláskereső, vagy a saját háztartásában gyermeket nevel, vagy a szociális törvény alapján ápolási díjban részesül. 3. Prémium Évek program a közszférában (nyugdíj előtt 5 évvel, 70%-os bérrrel, heti 12 órás munkaidővel), illetve a versenyszférában a részmunkaidős foglalkoztatást ösztönzi. 4. Közszférában 2006. január 1-től munkakörmegosztás. 2005-ben a foglalkoztatottak 5%-a dolgozott Magyarországon részmunkaidőben, ebből a nők aránya 66%. A 13/2003.(X.10.) FMM rendelet értelmében támogatásként a bér- és járulék együttes összegének legfeljebb 75 %-a, és/vagy a munkába járás helyközi utazási költségeknek a munkaadót terhelő része téríthető

A munkaerő-kölcsönzés 2001. július 1-jei után számos cég alakult munkaerő-kölcsönzésre. Több törvény módosításával mára lehetővé vált a hátrányos helyzetű munkanélküliek munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatásának támogatása. 2004 végén: 505 munkaerő-kölcsönző cég működött (csaknem 50 %-kal több, mint egy évvel korábban), 1700 cégnek nyújtottak szolgáltatást, 53 ezer dolgozót foglalkoztattak (60 %-ukat határozatlan időre szóló szerződéssel) 2005. február 1-jétől bevezettük a közhasznú társaságok - non-profit működési keretek közötti - munkaerő-kölcsönzési tevékenységének támogatását 2006. január 1.-től a feltételek újrarendezése történt meg (vissza-kölcsönzés tilalma, szabályosság garanciái, időbeni behatárolás). 2005. évi CLIV. törvény: a munkaerő-kölcsönzés 2001-es szabályainak felülvizsgálata annak érdekében, hogy a munkaerő-kölcsönzés atipikus, rugalmas foglalkoztatási forma legyen és ne vegye át a rendes munkaviszony szerepét. Ennek keretében: fekete kölcsönzés visszaszorítása: ha nem nyilvántartott kölcsönbeadó kölcsönöz, vagy a megkötött munkaszerződés nem felel meg a kölcsönzésre kötendő munkaszerződés kritériumainak, a kölcsönvevőt kell munkáltatónak tekinteni, ő viseli a jogszerűtlen foglalkoztatás következményeit; gyakori, hogy a munkáltató másik céget hoz létre abból a célból, hogy saját munkavállalóit az foglalkoztassa a munkaerő-kölcsönzéshez kapcsolódó, a munkavállaló számára az általánosnál kedvezőtlenebb szabályok szerint, s e feltételekkel az eredeti munkáltató számára a dolgozókat visszakölcsönözze. Ezért a törvény megtiltja a munkaerő-kölcsönzést, ha a munkavállaló korábban – hat hónapon belül – a kölcsönvevőnél állt munkaviszonyban. a munkaerő-kölcsönzés megtiltása abban az esetben, ha az egyik munkáltató tulajdonosa – részben vagy egészben – azonos a másik tulajdonosával, vagy a két munkáltató közül legalább az egyik valamely arányban tulajdonosa a másik munkáltatónak, vagy pedig a két munkáltató egy harmadik szervezethez kötődő tulajdonjogi viszonya alapján áll kapcsolatban egymással. az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének a munkaerő-kölcsönzés során történő érvényesítése: fél év után a munkabér, egy-két év (attól függően, hogy határozott vagy határozatlan időre kötött munkaszerződésről van szó) után valamennyi munkavállalói juttatás tekintetében a kölcsönvevőnél érvényesülő bérszínvonalat kell biztosítani a kölcsönzött munkavállalónak munkaerő-kölcsönzés esetén is lehetővé vált a próbaidő kikötése, a tanulmányi szerződés kötésének lehetősége

A határozott idejű munkaszerződés A gazdasági változásokkal, s nem utolsó sorban a munkaerő drágulásával a munkáltatók rákényszerültek a takarékos munkaerő-felhasználásra, növekedett a határozott időre kötött munkaszerződések száma. A törvényi szabályozás elősegítette, hogy a diszkrimináció tilalmával javuljon a határozott időre alkalmazott munkavállalók helyzete, illetve megakadályozzák az egymást követő határozott ideig tartó munkaszerződések alkalmazásából származó visszaéléseket. 2005-ben 235 ezer fő – a foglalkoztatottak 6%-a - dolgozott határozott idejű munkaszerződéssel, ebből a nők aránya 44%.

Köszönöm figyelmüket. További információk: http://www. fmm. gov Köszönöm figyelmüket! További információk: http://www.fmm.gov.hu e-mail: info@fmm.gov.hu