ÉLELMISZERGAZDASÁGI MARKETING 1. kopcsaylaszlo@freemail.hu

Marketing a hagyományos és tájjellegű élelmiszerek piacán Javasolt szakirodalom Kárpáti László – Lehota József: Agrármarketing Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2010 Szakály Zoltán: Marketing a hagyományos és tájjellegű élelmiszerek piacán Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár, 2010

1. A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS Mikroökonómiai jellemzők Természeti hatások: éghajlat, talaj, tengerszint feletti magasság, domborzat Szezonalitás, évjáratonként változó hozamok Hosszú termékélet pálya, magas kilépési korlát Hagyomány szerepe, falusi életforma, egyetlen munkalehetőség, állandó lekötöttség Változó hosszúságú értékesítési lánc Politika meghatározó szerepe

Makroökonómiai jellemzők

2. TERMÉK TÍPUSOK Szaporítóanyag Tömegáru A mezőgazdasági termelés alapfeltétele A termelők vásárolják A nemesítés célja változott: a nagy hozamok helyett a rezisztencia és a minőség Szabadalom, védettség, fajtahasználati díj Marketing eszközök használata fokozódik Tömegáru Alacsony differenciáltságú alapanyagok a takarmányozáshoz és az élelmiszerek előállításához (gabonafélék) Minőség: termékszabvány, ár: tőzsde, szállítás: olcsó Unió: föld alapú támogatás, intervenciós ár és tárolás

Élelmiszeripari nyersanyag Friss áru Minőségüket rövid ideig őrzik meg Vágott virágok, gomba, gyümölcsök, zöldségek, friss hús, hal Az értékesítés módját a gyorsaság határozza meg  rövid termékpálya Koncentrált nagykereskedelem Az árak kialakulása kiszámíthatatlan és ingadozó Végfogyasztók két fő szegmense: szegények, ínyencek Élelmiszeripari nyersanyag Felvásárlás aktuális piaci áron, gyors feldolgozás Készáruként csomagolva kerül piacra (rövid termékpálya) vagy alapanyagként a hűtőipar vagy a konzervipar részére (hosszú termékpálya) Termelők érdeke: tulajdonrész a feldolgozásban, magas feldolgozottsági színt (magas hozzáadott érték)

Származási helyhez kötött termék Értékét az eredet biztosítja Borok, zöldség, húsáru, fűszer A származás megjelölése meghatározott technológiát is jelent Uniós szabályzás: földrajzi árujelző oltalom (eredetvédelem) Elnevezés: eredet + termék. (Nem márka!) Magas ár, ország (régió) imázs, turisztikai vonzerő, helyi eladás Biotermék Vegyszermentes termeléssel létrehozott élelmiszerek Értékesítése a bizalmon alapul Megfelelő szaporítóanyagra van szükség Előírások szó szerinti betartása, fokozott ellenőrzés szükséges Magas termelési költség, magas ár Nagy piaci igény, Magyarország számára kitörési lehetőség

Ipari nyersanyag Az ipari nyersanyagok és az energiahordozók készletei korlátozottak Pótlás: mezőgazdasági termelés Multinacionális óriáscégek ellenérdekeltek (lobbizás) Előny: meglévő túltermelés csökkentése, munkaalkalmak, hosszútávon biztosítható források Közvélemény szerepe, állami szerepvállalás

3. AZ UNIÓ AGRÁRPOLITIKÁJA Az alapítói szándékok 1958. Római Szerződés: Közös Mezőgazdasági Politika CAP Common Agricultiral Policy Eredeti célok: Termelékenység növelése Életszínvonal biztosítása Piacok stabilitása Ellátás folyamatos biztosítása Kínálat biztosítása megfelelő árszínvonalon

A végrehajtás eszközei Alapelvek Egységes piac elve A közösségi preferencia elve A pénzügyi szolidaritás elve A végrehajtás eszközei Agrárpiaci rendtartás: terméktanácsok (később szakmaközi szervezetek) Belső piac védelme: lefölözés Egységes támogatási politika Intervenciós felvásárlás Export szubvenció

A kezdeti eredmények Reform 1992-től Önellátás, majd a világ legnagyobb agrárexportja (egyben importja is) Csökkent a foglalkoztatottak száma és a mezőgazdaság GDP-ben elfoglalt aránya Egyre növekvő túltermelés Egyre nagyobb támogatási igény Reform 1992-től - ágazatonkénti kvótarendszer - lefölözés megszüntetése - közösségi árak, export támogatás csökkentése - földterület egy részének kötelező pihentetése - jövedelem kompenzáció, kedvezményes nyugdíj

2004: 10 új tagállam az Unióban Az Unió mezőgazdasági területe másfélszeresére, a foglalkoztatottak száma kétszeresére nőtt Az új tagállamok gazdái csak fokozatosan kapják meg a támogatást, 2013-ban lesz csak 100%-os Magyarországon: föld alapú támogatás, kvóta rendszer Belső vámok megszűntek, egységes szabályzás Pályázatok!!!

Újabb CAP reform: Struktúraváltás: „szétválasztás”, SPS A mezőgazdasági támogatások új alapokra helyezése Termelés és támogatás szétválasztása A támogatás mértéke fix, az eddigiek alapján Új tagoknak 2008 és 2011 között (2006. december 31-i állapot alapján) Az élelmiszer biztonság és a környezetvédelem előírásai szigorodtak

Az Unió költségvetése 133 milliárd euró/év Bevétel Kiadás Nemzeti hozzájárulás 65% (GDP 1%-a) Hozzáadott érték adó 17% Vámok 17% Egyéb 1% Kiadás Fenntartható növekedés 45% (versenyképesség, kohézió) Uniós jogok 1% Mg támogatások 31% Természeti erőforrások 11% Működési költség 6% Segélyek 6%

Alapelvek: reprezentativitás, egyenlőség (paritás), egyhangúság. A szakmaközi szervezetek szerepe Az ágazat szereplői (termelők, feldolgozók, forgalmazók) saját akaratukból közös stratégiát dolgoznak ki, melyet az állam támogat (korlátozott autonómia). Alapelvek: reprezentativitás, egyenlőség (paritás), egyhangúság. Feladatok: Termék piacra jutásának elősegítése Minőségi termelés előmozdítása a fogyasztói elvárások figyelembevételével Kereslet élénkítése a közösségi marketing segítségével A kutatások és az innováció támogatása Statisztikai adatok gyűjtése, információáramlás szervezése Rendeletek, törvénytervezetek megfogalmazása, ellenőrzése Ágazati lobbi tevékenység Érdekképviselet

Uniós programok Leader program Helyi közösségi kezdeményezések támogatása a vidék gazdasági fejlesztése érdekében Cél: Elszegényedő kistérségek leszakadásának megakadályozása