A népies stílus A romantika egyik ágaként alakult ki a reformkorban. Alapja a reformkor politikai törekvéseit követő népies szemlélet. Stílusforradalom. Jellemzői: az egyszerű, de változatos szókincs és módszerkesztés, a köznyelvi formák térhódítása az irodalomban.
Építészet: A falusi lakóházak iránti érdeklődés a 19. század második felében bontakozott ki Európa északi és nyugati felén A keleti építészet elemeit a magyar népi építészet gazdag formakincsével ötvözte. A házakat munkások és parasztok részére, olcsó és igénytelen, de egészséges lakásként munkások és parasztok részére, olcsó és igénytelen, de egészséges lakásként szánták. A népi építészet természetes szerves és szervetlen anyagokat, valamint mesterséges anyagokat használ. Szerves: növényi anyag, fa, de nem csak szálfa vagy borona, hanem a gally és ág használata is lényeges, és emellett házajzatként vagy adalékként a lágyszárú növények szerepe is jelentős. Mesterséges: elsősorban mész, majd a 18. század végétől égetett tégla is. Külön kerülnek említésre a kapuk és kerítések, illetve a tornácok és oromzatok. Ezt követően beszélünk a díszítményekről a kialakítás módja, elhelyezésük és a használt jelek, motívumok alapján.
A kivételesen sok régi épületet megőrzött Sárszentlőrincen eredeti állapotában tanulmányozhatunk még egy XIX. század elei jegyzői házat is, amelyen a klasszicizmus hatása a meghatározó. A ház alaprajzilag és homlokzatának kiképzésével, oszlopos-boltíves kiskapujával igyekszik kitűnni a környező parasztporták sorából. Főhomlokzatához L alakban kapcsolódik az oszlopos tornác. Ebben a házban jegyzősködött Hitting Lajos, akinek kosztos diákja volt Petőfi Sándor 1831-32-ben. A ház ma Petőfi emlékmúzeum. Mellette egy jellegzetes, hosszanti elrendezésű parasztházat látunk.
Képzőművészet: A néprajztudomány felfogásában népművészetnek tekinthető minden olyan műalkotás, amelyeket a hagyományos paraszti társadalom, illetve Európán kívül a törzsi társadalmak,természeti népek hoztak létre. „A népművészet azokból az alkotásokból áll, amelyeket a nép a maga szükségletére hoz létre saját hagyományai alapján” Ide tartozó művészeti ágak: népköltészet, népzene, néptánc, népviselet, népi díszítőművészet. Vajda Lajos 1934-től Szentendrén és Szigetmonostoron dolgozott, a népi képzőművészetet kutatta. Képein a népi motívumok, a szerb egyházművészet jegyei, absztrakt, és szürrealista formák egységes rendszerben jelennek meg.
Vajda Lajos: Cseszneki vár Képzőművészeti váza Vajda Lajos: Cseszneki vár
Zene: Az igazi népzene olyan dallamokra épül, melyek magukon viselik egy adott nemzet paraszti lakossága zenei stílusának sajátos bélyegét. A hagyományos népi kultúrát, amelytől nem elválasztható a népzene, szerves műveltségnek szokás nevezni, utalva arra, hogy az egy szerves, egész világnézetre épül. Mai értelmezése szerint a magyar nóta a 19. század második felének magyar népdalt utánzó dalműfaja. Zenei ihletője elsősorban a verbunkos volt. A magyar nótában igen gyakori a szekvencia, kivéve a kvinttel feljebb vagy lejjebb való ismétlést. A hangzatfelbontás, mint dallamalkotó eszköz kötelező. Csak stílusa szerinti előadásban tud hatni és érvényesülni. Korszakos tehetségek: Liszt, Brahms, Chopin.
Irodalom: A KeletEurópában uralomra jutó romantika az ismert okok miatt együtt járt a népiesség uralomra jutásával A népiesség nem stílus irányzat, a romantikával vált dominánssá. A nép fogalmába már a görögség óta a lakosságnak azon többsége tartozik, amelynek a hatalomból kevesebb jut. Ez a lakosság térségünkben a mezőgazdasági népesség (parasztság). A népi jelző jelentése mindenre kiterjed: kultúra, építészet, viselet, zene, tánc, hiedelemvilág, vallásosság, szokások, művészet, költészet.
Népköltészet: Jellemzői: témái általában az érzelmek, az életkor fordulói Eszközei: költői kép (többnyire metaforikus), gondolatritmus, gondolatpárhuzam, hangsúlyos verselés, alliteráció, közösségi szimbólumok. Szerkezet: természeti képpel kezd, amely hangulatában párhuzamos a később megjelenő lírai én hangulatával. Kedvelt műfajok: dráma: temetés, lakodalom, keresztelő, termékenységi népszokások dramatikus előadása, népies, vallásos játékok epika: mesék, regék, trufák líra: dal, életkép, jellemrajz Átmeneti műfaj: népballada