Migrációs folyamatok Magyarországon Kováts András

A magyar bevándorlás jellegzetességei Európai összehasonlításban kevesebb bevándorló (stock és flow adatok) A bevándorlók döntően a szomszédos európai országokból érkeznek A bevándorlók többsége magyar nemzetiségű Nincsenek nagy bevándorló közösségek

A külföldi állampolgárok fővárosi koncentrációja   Teljes lakosság Külföldi állampolgárok Külföldiek aránya Magyarország 10,045,400 174,697 1.74 Közép- 2,897,300 98,001 3.38 Budapest 1,702,300 74,344 4.38

Bevándorló gyerekek Származás Teljes népesség 0-14 éves % Összes külföldi 174 697 13 780 7.9 Európa 146 145 9 572 6.5 Afrika 1 913 168 8.8 Amerika 3 557 403 11.3 Ázsia 22 356 3 337 15.0 Óceánia 224 28 12.5 Hontalan 9 4.0 Ismeretlen 275 263 95.6 Egyéb 3

A Magyarországon élő külföldi állampolgárok Viszonylag állandó összetétel (romániai többség, a romániai és ukrajnai migránsok száma kissé növekszik) 95 és 2006 között idősödő populáció: a 30 év alattiak aránya jelentősen csökkent, az 50 év felettiek aránya növekedett A nők aránya kissé meghaladja a férfiakét, és ez a különbség növekszik A migrációt megelőző aktivitás alapján a külföldiek közt magas a szellemi munkát, és alacsony a betanított munkát, vagy segédmunkát végzők aránya A 2001-es népszámlálás alapján: magasabban iskolázottak mint a magyar állampolgárok Másodfokú: 38,0 – 57,3% a magyar vs. idegen vagy kettős állampolgárok körében Felsőfokú: 12,5 – 25,3%

A migránsok munkaerő-piaci helyzete Idegenrendészeti nyilvántartás: tartózkodási engedély kérvényezése főként munkavállalási céllal: 1. munkavállalás (50-60%) 2. családegyesítés (13-23%, 2002 és 2007 között növekszik) 3. tanulás (10-17%) 2001-es népszámlálás és survey kutatások: foglalkoztatottságuk magasabb, munkanélküliség alacsonyabb mint a teljes népességben. De: az engedéllyel munkát vállalók munkarő-piaci helyzete lényegesen rosszabb, mint a huzamosan Magyaroszágon tartózkodóké Foglalkoztatottság: 42% vs. 36%, munkanélküliség: 3,6% vs. 4,1%.

Főbb bevándorló csoportok

Az etnikai migránsok – a határon túli magyarok A magyar nemzetiség szerepe a migráció kialakulásában: Kibocsátó társadalomban etnikai elnyomás a többség részéről – jellemzőbb a 90-es évek elejéig A magyar nemzetiség mint erőforrás (nyelvismeret, kapcsolatok, helyismeret, információhoz való hozzáférés) A magyar nemzetiség mint szimbolikus erőforrás (jogi kategóriák, befogadó társadalom attitűdjei) Mivel ők jelentik a migránsok jelentős részét, ezért kevésbé beszélnék a szociodemográfiai jellemzőikről, inkább arról, hogy milyen speciális tulajdonságai vannak ennek a jelenségnek. 2-est igazolják a román elvándorlók arányai

A határon túli magyarok I – A bevándorlási engedélyt kapott migránsok egy kutatás példáján A KSH 2002-ben kérdőíves felmérést végzett Integrációs modell: a migráns népesség bizonyos főbb jellemzői szerint hasonlóvá válik a befogadó társadalomhoz Munkaerő-piaci helyzet: a magyarországi érkezést követően azonnali munkavállalás a többség azonos státusú munkát végez, mint a migráció előtt Társas beilleszkedés: kiterjedtebb kapcsolathálók, inkább Magyarországon született barátok, ismerősök Pszichés beilleszkedés és önazonosság: elégedettebbek mint a magyarországi populáció Kettős kötődés

A határon túli magyarok II – A vendégmunkások Transznacionális migráció modellje: a migránsok mind a kibocsátó mind pedig a befogadó társadalommal szoros kötődéseket tartanak fenn Biró A. Zoltán, Jon Fox, Pulay Gergő erdélyi építőmunkások körében végeztek megfigyeléseket Időszakos migráció, etnikai hálózatok mentén Munkaerőpiaci egyenlőtlenségek, marginális, bizonytalan helyzet Társas elszigeteltség (munka, szállás, szabadidő) A befogadó közegtől való elhatárolódás az önazonosságban

A Magyarországon élő kínaiak Nyíri Pál kutatásai Transznacionális migráció: nagyfokú mobilitás, szoros kapcsolatok Kínával Nyugat-Európával szemben Kelet-Európában kereskedelem Etnikai hálózatok: információ, tőke, munkaerő A kínai migránsok társas, kulturális életének legfontosabb helyszíne Történeti áttekintés: 1990 és 94 között 30.000-40.000 kínai élt Budapesten A ’90-es évek vége óta 10.000 körül van a számuk, sokan a környező országokba költöztek Magyarország regionális elosztóközpont maradt 80%-uk Budapesten, ezen kívül Szegeden, Nyíregyházán él

A menekültek ICCR és BÁH kutatásai Nyelvismeret: 50% legfeljebb alapfokon, 25% tökéletesen beszél magyarul Munkaerőpiaci helyzet: megkérdezettek 27%-a foglalkoztatott, harmaduk csak alkalmi 75%-ának munkája nem felel meg a végzettségének Társas kapcsolatok: Kényszermigráció – érkezéskor családi, baráti, ismerősi kapcsolatháló hiánya Diszkrimináció Megkérdezett háztartások 75%-ban csak menekültek élnek 105 kérdőív, összesen 304 menekültstátusú emberről beszámoló. Többségük férfi, fiatalabbak mint a magyar populáció. Alapfokúnál kevesebb és felsőfokúak aránya nagyobb mint a pop, alap és közép aránya alacsonyabb.