Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
HALADÓ PÉNZÜGYEK 1. előadás
Advertisements

Dr. Pintér Éva PTE KTK GTI
Tökéletes verseny Közgazdaságtan 10. hét.
A tőke és piaca, annak formái:
Makroökonómia gyakorlat
Makroökonómia gyakorlat
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Mikroökonómia szeminárium 4. Termelés elmélet
Állóeszköz-gazdálkodás
A diákat készítette: Matthew Will
Pénzügyi alapszámítások
MAKROÖKONÓMIA GTK Gazdálkodási és menedzsment, Kereskedelem és marketing (BA Levelező) 2010.
Makroökonómia 5. előadás.
Makroökonómia gyakorlat
Közgazdaságtan 5. hét.
MAKROÖKONÓMIA GTK Gazdálkodási és menedzsment,
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan
Vállalat kínálati magatartása
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan
Vállalati pénzügyek alapjai
A munkapiac és az összkereslet
A kurzus programja Dátum Témakör ELŐVIZSGA szeptember 15.
Bevezetés a közgazdaságtanba I.2006/2007. tanév, 1. félév 3. előadás 1 A kurzus programja DátumTémakör szeptember Bevezetés. A közgazdaságtan alapfogalmai.
1 Bevezetés a közgazdaságtanba I.2006/2007. tanév, 1. félév 5. előadás A kurzus programja DátumTémakör szeptember Bevezetés. A közgazdaságtan alapfogalmai.
Bevezetés a közgazdaságtanba I.2006/2007. tanév, 1. félév 9. előadás 1 A kurzus programja DátumTémakör szeptember Bevezetés. A közgazdaságtan alapfogalmai.
A kurzus programja Dátum Témakör ELŐVIZSGA szeptember 15.
A kurzus programja Dátum Témakör november 10.
A termelési tényezők piaca
Piaci kereslet és kínálat
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdasági Informatika II. 2006/2007. tanév II. félév.
Ingatlanértékelés matematikai eszközei
Vállalatok pénzügyi folyamatai
Gyakorló feladatok Mikroökonómia.
Munkaerőpiaci számítások szeminárium
Költségek, költségfüggvények
Költségminimalizálás, profitmaximalizálás
Termelési tényezők piaca
MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI
Gépészmérnöki kar BSc Levelező képzés szeptember-október
A piac: A tényleges és potenciális eladók és vevők, illetve azok cserekapcsolatainak rendszere, melynek legfontosabb elemei a kereslet, a kínálat, az ár.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Kamatszámítás, jelenérték, jövőérték
Az annuitás Gazdasági és munkaszervezési ismeretek, 2. előadás
A pénz időértéke Gazdasági és munkaszervezési ismeretek 2., 1. ea. Major Klára ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék.
Vállalati pénzügyek alapjai
Universität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Institut für Wirtschaftstheorie Termelési tényezők Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar,
Speciális pénzáramlás-sorozatok
A piac és a piacgazdaság. A piac fogalma Több értelmezése lehet: I. A piac a javak (termelés, szolgáltatás) realizálásának színtere, a tényleges és a.
Vállalati pénzügyek II.
Vállalati Pénzügyek 3. előadás
Vállalati Pénzügyek 3. előadás
Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Gazdaságelméleti Intézet
A piac és a piacgazdaság
A tőke és piaca, annak formái:
A tőke és piaca, annak formái:
A munkaerőpiac áttekintése
Néhány közgazdaságtani ismeret átismétlése
Előadás másolata:

Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

A termelési tényezők piaca 8. lecke

A gazdasági szereplők piaci kapcsolatai Termékpiac Áruk, szolgáltatások Kínálat Kereslet Háztartás Vállalat Kínálat Kereslet Föld, tőke, munka, vállalakozói szolgáltatás Termelési tényezők piaca

Termelési erőforrások Termelési erőforrásoknak (inputoknak) nevezzük azokat a piacon megvásárolható anyagi vagy immateriális javakat, illetve szolgáltatásokat, amelyeket a vállalatok kibocsátásaik megvalósítása érdekében felhasználhatnak. Jó reklám szöveg ……………versenyló

Termelési erőforrások A termelési tényezők csoportosítása: Természeti erőforrások (járadék) Munka (munkabér) Vállalkozói képességek (gazdasági profit) Tőke (kamat)

Termelési tényezők Eredetük keletkezésük alapján: Elsődleges tényezők: Munka Természeti erőforrások Tőketényezők: Termelt tőkejavak (reáltőke, humán tőke) Kölcsöntőke (pénz- és értékpapírtőke)

Az erőforrások kereslete Fogyasztói kereslet – szükséglet, hasznosság Vállalati kereslet – profit Származékos kereslet: a vállalat azért és annyiban keres egy adott erőforrást, mert a vásárlók meg kívánják venni a közreműködésével előállított terméket, olyan árat kínálva érte, ami hosszú távon legalább normálprofitot biztosít a vállalat számára. HEFOP 3.3.1.

Az optimális inputfelhasználás általános feltétele A vállalat erőforrások iránti igénye a vállalat termékei iránti kereslettől függ. Eddig: Mennyit termeljen a profitmaximalizáló vállalat? Most: Mennyi erőforrást alkalmazzon?

Az optimális inputfelhasználás általános feltétele Output oldalról: addig érdemes fokozni a termelést, amíg az outputnövekmény költségvonzata = az outputnövekmény bevételvonzata Input oldalról: addig érdemes újabb egység inputot felhasználni, míg az inputnövekmény költségvonzata = az inputnövekmény bevételvonzata

Az optimális inputfelhasználás általános feltétele Profitmaximalizálás elsődleges feltétele az erőforrás-felhasználás oldaláról dTC/dL = dTR/dL

Az optimális inputfelhasználás általános feltétele A tényező-határköltsége: (Marginal Favtor Cost, MFC) azt jelzi, hogy az inputfelhasználás tetszőleges kis változása következtében milyen mértékben változik az összes költség. MFCL= dTC/dL

Az optimális inputfelhasználás általános feltétele A határtermék-bevétel (Marginal Revenue Product, MRP) azt mutatja meg hogy az inputfelhasználás tetszőleges kis változása milyen mértékű változást okoz az összes bevételben. MRPL= dTR/dL (MRPL=MPL*MR)

Az optimális inputfelhasználás általános feltétele A profitmaximalizáló vállalat inputfelhasználásának elsődleges kritériuma: MFCL=MRPL Addig a határig érdemes újabb és újabb inputegységeket a vállalatnak bérbe vennie és foglalkoztatnia, amíg az alkalmazott input határköltsége egyenlő nem lesz a határtermék-bevétellel.

A gazdasági járadék A gazdasági járadék: az a különbség, ami az adott termelési tényezőnek ténylegesen kifizetett összeg és az adott termelési tényező megszerzéséért minimálisan szükséges összeg között van.

Munkakínálat és munkapiac Anyagi javak versus szabadidő

Munkakínálat és munkapiac A munkabér a feláldozott szabad- idő alternatív költsége. Napi jövedelem J ΔJ J0 ΔZ J Z0 Szabadidő z z max=24 óra

Az egyéni munkakínálati görbe származtatása J b) W Napi bér (Ft/nap) 5280 I4 F’ Órabér (Ft/óra) 220 4320 I3 E’ 180 3360 I2 F 140 C’ U4 I1 B’ 2400 C U3 100 U2 1440 I0 A’ B U1 60 U0 17 24 10 12 z 7 12 13 14 11 Szabadidő (óra) Munkamennyiség (óra)

Munkapiac egyensúlya W SL DL Munkabér Wo DL SL L0 Munkamennyiség L

A bérkülönbségek okai A nem pénzbeli jellemzőkben mutatkozó különbségek A munkavállalók biológiai adottságaiban v. szakképzettségében, „humán tőkéjében” meglévő különbségek A tényleges munkapiac tökéletlenségeire visszavezethető bérkülönbségek

A minimálbérek hatása a foglalkoztatásra W SL DL Munkabér W’ Wo DL SL LD=LS L’D L’S Munkamennyiség L

A tőkejavak Tőkejavak az erőforrások azon csoportja, amelyet a gazdasági rendszer termel ki és amelyet más javak és szolgáltatások előállítására használnak fel. védett márkanév ……………pénz …………………diploma

Időpreferencia és kamat A tőkeakkumuláció alapvető döntési problémája: a jelenbeli élvezeteknek jövőbeli előnyökre való átváltása. (kerülőutas termelés) A tőke hozama legáltalánosabban az alkalmazásával elérhető jövőbeni fogyasztásnak a feláldozott jelenbeli fogyasztás feletti többlete.

Időpreferencia és kamat Időbeliség Cél: a jelenbeli és a jövőbeli jövedelem és fogyasztás által elérhető összhaszon maximalizálása.

Időpreferencia és kamat Többlethozam feltétele: a pénzt tőkejószággá kell változtatni. Rövid lejáratú kölcsön nyújtása Befektetés Hosszú lejáratú kölcsön nyújtása …

Időpreferencia és kamat Tőke piac Kínálati oldal: háztartások, vállalatok, állam (megtakarítás) Keresleti oldal: befektetési lehetőségeket kínáló üzleti szervezetek (pl. bankok)

Időpreferencia és kamat Tőke piac A remélt jövőbeni pénzhozam alapján: Kölcsöntőke-piac (hitelpiac, pénzpiac) Tulajdonjogok piaca További csoportosítás Nominál tőke (pénz-tőke, értékpapír-tőke) Humán tőke Reáltőke (fizikai tőkejószágok)

Időpreferencia és kamat A kamat a kölcsönadott pénz használati díja, egy meghatározott nagyságú pénzösszeg. A kamatláb a kamat és a kölcsönadott összeg aránya, százalékban kifejezve. A kamatláb értéke függ: a lejárati időtől az üzleti kockázattól a felmerülő bankműveleti költségektől …

Időpreferencia és kamat A reálkamatláb a kölcsönadott pénz vásárlóerejének változását mutatja. A nominál kamat (névleges kamat) a kölcsöntőke hozamának pénzben kifejezett értéke. Reálkamatláb = nominál kamatláb – inflációs ráta

A pénz(tőke) értéke az időfolyamatban A jelenérték (present value, PV) egy jövőbeni pénzösszeg vagy pénzösszegsorozat értéke mai pénzben kifejezve. Egy jelenbeli pénzmennyiség jövőbeni értéke (future value, FV) a mai pénzösszeg befektetése révén a jövőben elsajátítható pénzhozam.

A pénz(tőke) értéke az időfolyamatban A jelenérték számítása a diszkontálással történik. Diszkontálás (leszámítolás) egy jövőbeni pénzösszeg jelenértékének a meghatározása a kamatláb figyelembevételével. R1 PV= ----------- 1 + i az egy év múlva esedékes pénzösszeg diszkontráta, kamatláb századrésze

A pénz(tőke) értéke az időfolyamatban A jövőérték számítása a kamatos-kamat számítás, amikor a rendelkezésre álló C0 pénzösszeg jövőbeni értékét állapítjuk meg. FV= R0*(1+i)t

Befektetési lehetőségek értékelése A nettó jelenérték a befektetés révén megszerzett tőkejószág jelenértékének és a megszerzés, befektetés ráfordításainak a különbsége. n Rt NPV= -K+∑----------- t=1 (1 + i)t Befektetési ráfordítás

Befektetési lehetőségek értékelése n Rt NPV= -K0 +∑----------- t=1 (1 + i)t NPV< 0, a befektetést nem célszerű megvalósítani NPV> 0, a befektetés nyereséges NPV=0, a befektetés megítéléséhez további számítások szükségesek

KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET! Több összefüggő előadás vagy gyakorlat esetében az egymásra épülést itt lehet megadni. Itt kell megadni ha a következő előadás vagy gyakorlat megértéséhez milyen más tárgyak ismeretére van szükség.