A nyelvrokonság bizonyítékai

1. A nyelvtani rendszer hasonlósága agglutinálás – toldalékok használata birtokos személyjelezés irányhármasság a névszó is lehet állítmány a birtoklás létigével való kifejezése a nyelvtani nemek hiánya hangrendi illeszkedés (magánhangzó-harmónia) a főhagsúly a szó elején van a szó elején kerüli a msh. torlódást

evim evin evi evimiz eviniz evleri my house your house his/ her / its house our house their house kotani kotasi kotansa kotamme kotanne a minha casa a tua casa a sua casa a nossa casa a vossa casa kutem kuten kutel kutiv kutin kutil nyumba yangu yako yake yetu yenu Nyumba yao kudom kudot kudozo kudonok kudonk kudost boku no taku kimi no taku kare/kanojo no watakus- hitachi no Anatatachi no taku karera/kanoj otachi no házam házad háza házunk házotok házuk

Megoldás: török, angol, finn, portugál, hanti, szuahéli, mordvin, japán

2. Szabályos hangmegfelelések – az egyeztetett szavak jelentésbeli megfelelése Milyen szabályos hangmegfeleléseket találsz? Angol: ten two to; eat, water, foot ; dead, red, bread Német: zehn, zwei zu; essen, wasser, fuss; tot, rot, brot Finn: kumpua kive kala kota kete kunta kit tunte anta lintu Magyar: hab, kő, hal, ház, kéz, had, két, tud, ad, lúd

Rendezzétek hármas csoportokba a következő szavakat aszerint, hogy melyek vezethetők vissza ugyanarra a finnugor alapnyelvbeli szóra! kunta, punoo, fő, pun, pää, fa, pa, hulep, pen, kalin, lintu, három, kumpua, puu, kolme, hal, kul, kala, lunt, kup, had, hurum, fazék, lúd, fon, hont, hab, pót, háló, pata Állapítsátok meg, hogy milyen hangtani összefüggések vannak egy hármas csoporton belül! Mi mondható el a szavak jelentéséről? kunta (’had’), punoo (’fon’), pun (’fon’), pää (’fő’), pa (’fa’), hulep (’háló’), pen (’fő’), kalin (’háló’), lintu (’madár’), kumpua (’bugyog’), puu (’fa’), kolme (’három’), kul (’hal’), kala (’hal’), lunt (’lúd’), kup (’hab’), hurum (’három’), hont (’had’), pót (’fazék’), pata (’fazék’)

Miért mások az alábbi hármasok, mint amelyeket fentebb találtatok? ház – Haus (német) – hasa (toscanai olasz) udvar – dvor (cseh) – dvor (orosz) autó – avtomobil (manysi) – auto (finn) televízió – tyelevizor (manysi) – televisio finn) rádió – ragyio (manysi) – radio (finn)

3. Az alapszókészlet szóanyagának egyezése A következő szavak hangtanilag egyeztethetők számos finnugor nép megfelelő szavaival. Milyen fogalomkörbe tartoznak? névmások; fej, homlok, szem, szív, torok, nyelv, máj, könny, apa, anya, leány, fiú, vő, rokon, árva, por, villám, éj, köd, jég, víz, hegy, tűz, fa rügy, gyökér, fenyő, eper, bogyó, holló, méh, lúd, sün, kígyó, nyuszt, megy, siet, él, hal, nyel, eszi, alszik, tép, öl, tud, ad, fon, köt, mos, varr, süt, keserű, könnyű, mély, lapos, ifjú stb.

Korszakolás KORSZAKOLÁS I. Előmagyar kor Uráli egység korszaka ie 4000-ig Finnugor egység korszaka ie 2000-ig Ugor egység ie 1000-500 II. Ősmagyar kor Az Urál vidéki őshaza korszaka V. sz.-ig Vándorlások kora a honfoglalásig III. Nyelvemlékes kor: Ómagyar 1526-ig Középmagyar 1772-ig (Ágis) Újmagyar ma is