TÁMOP /1/A Interdiszciplináris és komplex megközelítésű digitális tananyagfejlesztés a természettudományi képzési terület alapszakjaihoz Nyitókonferencia, Szeged, március 19. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Merre tart a bolognai folyamat? Tapasztalatok és javaslatok kreditallokációra, a képzési programok szerkezetére Derényi András Országos Kredittanács Irodája Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

TÁMOP /1/A Interdiszciplináris és komplex megközelítésű digitális tananyagfejlesztés a természettudományi képzési terület alapszakjaihoz Nyitókonferencia, Szeged, március 19. Áttekintés  Sokrétegű policy háttér Sokrétegű policy háttér  Vegyes és egyenetlen eredmények Vegyes és egyenetlen eredmények  A képzési szerkezetváltás hazai tapasztalatai A képzési szerkezetváltás hazai tapasztalatai  Az allokáció céljai és szintjei Az allokáció céljai és szintjei  Konklúzió Konklúzió

TÁMOP /1/A Eredményes munkát kívánok! Köszönöm figyelmüket. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. 3

TÁMOP /1/A A képzési szerkezetváltás hazai tapasztalatai  nincs felettes, folyamat-vezérlő cél  vegyes megoldások (osztás, idő, profil …)  erős szervezeti és egyéni érdekek  félbehagyott munka  régi szemlélet új formában (input-orientáltság)  régi eljárások új szerkezetben (extenzív tanulásszervezési technikák)  veszteségek (mozgástér, ÁMÉT)  következmények  illesztési nehézségek, lemorzsolódás, kimenet minősége

TÁMOP /1/A Allokáció A képesítéshez megszerzendő tudás ‘feldarabolása’ tanulási egységekké, és tanulási sorba rendezése (szakmai és pedagógiai megfontolások alapján). A méretezés alapja a tanulásra fordított idő, kifejezője a kredit. A sorba rendezés eszköze az előfeltételek megadása.

TÁMOP /1/A Az allokáció céljai  A tudás elsajátítás folyamatának irányítása  A tanulás mértékének, intenzitásának kijelölése  A tanulói mozgástér kijelölése  Praktikus tanulásszervezési szabályozás

TÁMOP /1/A Az allokáció elvi szintje  nagy hallgatói mozgásszabadság biztosítása (oka: eltérő háttér és életpálya-terv)  széles tájékozódásra lehetőség biztosítása (ok:kialakulatlan érdeklődés, társszakmák szemléletalakító hatása)  kiválasztott szakterületen fókuszált, intenzív tanulás (ok: a rendelkezésre álló rövid tanulási idő eredményes felhasználása)  Szemeszterekre/trimeszterekre tagolódó időgazdálkodásban egyéni órarendkészítés - az angolszász, bologna-konform világban

TÁMOP /1/A Az allokációs elvek következményei  Széles általános alapozás, lehetőség kitekintésre (szabadon választható tárgyak és modulok magas aránya) [mozgástér, tájékozódás]  kevésféle tantárgy magas óraszámban (nem heti 1-2) [fókuszálás]  alacsony kontaktóraszám, magas egyéni tanulmányi időkeret (nem 1:1 vagy 1:2) [magas intenzitás]

TÁMOP /1/A Az allokáció technikai szintje 1 Profil kialakítása  program fő jellemzői, sajátos céljai, TE-i Képzési időszakokra bontás  kredit / trimeszter – szemeszter Tanulási egységre/összetevőre Tanulási egységre/összetevőre bontás  TE-k szerepe, a képesítéstől visszafelé Kreditkiosztás  A TE-hez formális kontextusban szükséges hallgatói munka súlya szerint

TÁMOP /1/A Az allokáció technikai szintje 2 A hallgatói munka elemei: kontaktóra; egyéni és csoportos munka; mérés-értékelésre való felkészülés és részvétel; mh-i v. terep gyakorlatok; egyéb feladatok HaMu mennyiség meghatározása Számos út, lehetőség Minőségbiztosítás monitoring, korrekció A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. 10

TÁMOP /1/A A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. 11 Háttér  A bolognai folyamatot életre hívó körülmények (versenyképesség 2 )  A bolognai folyamat képzésekre vonatkozó céljai (szerkezeti és tartalmi)  A képzésekre ható további politikák

TÁMOP /1/A A bolognai folyamat képzésszerkezeti céljai  összehasonlíthatóság  átjárhatóság  angolszász világban bevált megoldások  külső-belső és  vertikális és horizontális mobilitás

TÁMOP /1/A A bolognai folyamat képzésre irányuló tartalmi céljai  alkalmazhatóság (employability)  európai dimenzió  kimenet-szabályozás (tanulási eredmények)  hallgató-orientált szemléletmód  közös képzések / Tuning

TÁMOP /1/A A képzésekre ható további politikák  EU felsőoktatás-politikája erős tartalmi elemek: minőség, LLL  EU élethosszig tanulás politikája  EU szakképzési politika  Nemzetközi államközi szervezetek tevékenységei (OECD, UNESCO stb.)

TÁMOP /1/A Eredmények és kihívások  szerkezetátalakítás lezajlott, a célok teljesültek; technikai „bíbelődés” (kreditrendszer, Europass, KKR stb.)  tartalmi célok lassú és szelektív terjedése (angolszász és észak- európai országok elől járnak)  LLL szemlélet lassú terjedése

TÁMOP /1/A Tanulási egység / összetevő Önmagában is értelmezhető  koherens és világos tanulási eredményekkel,  azoknak megfelelő értékelési kritériumokkal,  definiált tanulási munkamennyiséggel és  meghatározott számú kredittel rendelkező tanulási tevékenység (pl. kurzus, modul, szeminárium, szakmai gyakorlat stb.) A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. 16

TÁMOP /1/A Konklúzió  A távlati célok tisztázása a rendszer- építéshez  Az allokáció elv-rendszerének tisztázása a képzési portfolió összehangolt kialakításához; szakmai és pedagógiai célok egyaránt  A képesítésből visszafelé tervezés, kimeneti orientáció, TE-k alkalmazása  Az allokáció elvi és technikai szintjeinek összehangolása A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. 17