Kína 2.
Történelem 1945-49 polgárháború és forradalom 1949 okt.1. Kínai Népköztársaság kikiáltása (Mao Ce-tung) (Kuomintang kormány Tajvanra menekül Csang Kaj-sek vezetésével 1949-52 háborús károk enyhítése, földreform, államosítás, úthálózat és vízi utak felújítása szocialista átalakítás 1953-57 Első 5 éves terv – iparosítás, nehézipar fejlesztése, mg. Átszervezése (szövetkezetek), óriási építkezések falusi munkanélküliekkel 1958 – a „nagy ugrás terve” – irreális második 5 éves terv „3 év kemény munka, 1000 év boldogság”
Népi kommunák létrehozása (háztáji nincs, egyenlősdi, menza…) 25-30- millió ember halt éhen (Vadhattyúk 249. old) Szocialista országokkal is szembefordul, nagyhatalmi célok 1960-as évek a helyreigazítás, nagyobb teret kap a mg., parasztság 1966-76 – Kulturális forradalom (Mao személyi kultusza) „nyíljék és virágozzék száz virág” (szabad vélemény) orvos – Sanghaj 222. old - értelmiség üldözése, kutatás… megbénul - vörös gárdisták (Vadhattyúk 322. old) felhalmozás aránya 30% 1976 Mao halála „négyek bandája” bukása, a korszak vége
1977 – a „négy modernizálás” meghirdetése (ipar, mg 1977 – a „négy modernizálás” meghirdetése (ipar, mg., tudomány, honvédelem) Reformok De a kommunista párt vezető szerepe marad 1989 pekingi diáklázadás brutális leverése mutatja a pártállam merevségét Gorbacsov 1989. májusi pekingi látogatása azonban újabb bátorítást adott a rendszer ellenzékének. Ettől kezdve szinte naponta 200-300 ezer ember - főleg fiatalok és diákok - lepte el Peking főterét és a környező utcákat. A tüntetők Gorbacsovot éltették, és rendszerváltást követeltek. Június 3-4-én a hadsereg páncélos, ejtőernyős és egyéb egységeit vetették be a Tienanmen téri demonstrálók ellen. A beavatkozás mintegy 1500-3000 ember életét követelte. Hasonló keménységgel léptek fel a többi nagyvárosban tüntetők ellen is. Ezzel sikerült elejét venni annak, hogy a Szovjetunióhoz és Kelet-Európához hasonlóan Kínában is többpárti demokrácia váltsa fel az egypárti diktatúrát.
Kína mezőgazdasága Lakosság 2/3-a falvakban él, mg.-ban dolgozik Terület 1/10-e áll művelés alatt ½-e terméketlen (sivatag, magas hegység…) Új területek bevonása alig lehetséges, ezért a termésátlagokat kell növelni (trágyázás, gépesítés…) Talajerő pótlás: tengeri hínár, halliszt, halastó iszap… minden Öntözés fontos – Föld öntözött termőföldjeinek 1/5-e itt 50-es évektől óriási csatornaépítések, árvízvédelmi építések Rizsnek kb. 3 hónap árasztás kell Ma már nincsenek tömeges éhínségek
A „négy modernizálás” jegyében reformokat vezettek be a mezőgazdaság átalakítása céljából Az állam tulajdonában lévő termőföldet hosszú lejáratú bérletbe adták a gazdálkodó családoknak. A megtermelt javak egy részét már a piacon értékesíthették. A gazdák érdekeltsége a termelés és a hatékonyság növekedéséhez vezetett.
Nagy-csatorna
Növénytermesztés Rizs – vetésterület ¼-én, A világ legnagyobb rizs termelője! Jangce, Kínai-alföld, D-Kína (ahol csak lehet!) Búza - vetésterület ½-én (rizs másodvetése) Tavaszi búza a Nagy faltól É-ra a löszvidéken Kukorica, szója, cukorcirok (kaoliang) - Kínai-alföld, Madzsu-medence (nedves kont.) Cukornád, földimogyoró, gyapot , tea – szubtrópusi terülten Zöldség, gyümölcs A cukorcirok termelése nem ismeretlen Magyarországon. A silókukoricáénál magasabb hozama, és fehérjetartalma, valamint magas cukortartalma miatt igen alkalmas silókukorica közé vetve 2/3- 1/3 arányban kérődző állatok silózott takarmányának előállítására. Annál is inkább, mivel a magas cukortartalom az erjedést igen kedvezően befolyásolja.
Állattartás A világ legnagyobb sertés és baromfi tartója (háztartási és mg.-i hulladékon tartják) Állattartás nem kiemelkedő Nincs hely takarmánynövényekre Szarvasmarha, bivaly igavonó Területének 1/3-a pusztai legelő – ott nomád, félnomád pásztorkodás (ló, juh, jak, kecske) Különlegesség: selyemhernyótenyésztés Halászat: fontos fehérje forrás (+ rizsföldekről csiga, ehető kártevők…) Halak, alga, rák, kagyló
Kínai konyha Tüzelő hiány Erdőtelepítési program Főzés – apró darabokra vágják sok előkészítés, gyors összefőzés