©MTA KIK TTO 2013 Tudományos fokozattal rendelkező fiatalok életpályája Az MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály kutatási eredményei Pálinkó.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Kaposvár.
Advertisements

Republikon Tolerancia-kutatások
Átlépés a felsőoktatásba – a tipikus és a rendhagyó hallgatói utak jellemzői Bander Katalin A felsőoktatási struktúrába kódolt egyenlőtlenségek.
Fehér Péter PhD Edutus Főiskola Budapest
Előadó: dr. Lengyel László Magyar Nemzeti Tanács Felsőoktatási ügyekkel megbízott Tanácsos.
Egyetemi kutatók – jövőbeli vállalkozók? Dr. Makra Zsolt IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola.
Szervezetfejlesztési Program ÁROP Budapest, Károlyi-Csekonics Rezidencia November 12. VÁLTOZÁSKEZELÉS FEJLESZTÉSI MÓDSZERTAN.
Elégedettség a felsőoktatással és a hallgatói szolgáltatásokkal a TÁMOP fejlesztési program első eredményei dr. Székely Mózes elnök Felsőoktatási.
Készítette: Geszler Nikolett
1 TÁMOP B-11/2/KMR Az oktatás és kutatás színvonalának emelése a Szent István Egyetemen AZ OKTATÁS ÉS KUTATÁS SZÍNVONALÁNAK EMELÉSE A SZENT.
©MTA KIK TTO 2013 Fiatal kutatók Az MTA fiatal kutatói álláshely- rendszerének értékelése az érintettek szemszögéből Kutatói pályakövetés: egy multidimenziós.
Magyar Oktatók és Kutatók Nyugaton A nyugati magyar szellemi potenciál feltérképezése és reintegrációjának lehetősége a magyar tudományos életbe Magyar.
Frissdiplomások a munkaerőpiacon - a jövedelmet befolyásoló tényezők
Németh Tamás — Főtitkári beszámoló … Főtitkári beszámoló az Akadémia évi költségvetésének végrehajtásáról Németh Tamás Magyar Tudományos Akadémia.
Szakmai monitorozás.
Biotechnológiai KKV-k a nemzetköziesedő tudásháromszögben VÁLLALKOZÁSI UTAK A BIOTECHNOLÓGIÁBAN Halász György Imre Szeged, december 11. NKTH Innotárs.
1 „Az FSZH hosszú és rövidtávú elképzelései a foglalkoztatási célú civil szervezetekkel való együttműködésre, különös tekintettel a szolgáltatás-vásárlásokra.
DPR és egyetemi stratégia Diplomás Páyakövetés
Női oktatók a felsőoktatásban - a Debreceni Egyetemen végzett vizsgálat eredményei Tornyi Zsuzsa Zsófia DE GyFK, CHERD
‘rEUsearch’ Az Európai Unióhoz való csatlakozás hatásai a határon átnyúló kapcsolatokra, agráriumra és kereskedelemre – kutatási projekt (HURO/0801/075)
A Magyar Tudományos Akadémia 180. Közgyűlése Bíró JózsefImre Sándor MTA TRB és AKB közgyűlési képviselői TexPoint fonts used in EMF. Read the TexPoint.
Az Egyetem, mint az innováció motorja ELTE Innovációs Nap Az Egyetem, mint az innováció motorja Fábián István, rektor Debrecen, február 26.
A vállalkozások PhD szintű munkaerőigénye Magyarországon
A BA/BSc végzettség hasznosíthatóságának vizsgálata a Debreceni Egyetemen és Nyíregyházi Főiskolán végzett fiatalok körében Seres Edina
Változások a felvételi eljárásban Előadó: Németh Péter hivatalvezető.
Robert S. Kaplan – David P. Norton Csanádi Gábor Tamás C8ITGY 2007.
Iskolai életutak az alacsony végzettségűek körében
A GYERMEKVÁLLALÁS HATÁSA A CSALÁDI JÖVEDELEMRE MAGYARORSZÁGON Reizer Balázs Béla és Seres Gyula Szociális munka, szociálpolitika szekció április.
FIATAL BIOLÓGUS DOKTORÁLTAK ÉLETPÁLYÁJA A FOKOZATSZERZÉSIG
Van-e helye az értékelésnek a társadalomtudományban? Pléh Csaba BME-MTA Előadás az értékelés konferencián, GKM-MTA, 2007 április 25.
Friss diplomával a munkaerőpiacon DPR Szakmai Nap III. - Diplomás pályakövetés - nemzetközi és hazai gyakorlatok június 10. Budapesti Corvinus Egyetem.
Hallgatói szolgáltatások fejlesztése október 18. Nyitókonferencia Projekt megnevezése: Felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése 2.
Széchenyi István Egyetem, Győr
TUDOMÁNYOS MUNKA, KUTATÁSI TEVÉKENYSÉG Dr. BARTHA LÁSZLÓ Mérnöki Kar Tanácsülése.
Munkaerőmigránsok és hazatérők - kísérlet a válság hatásának mérésére
A szociális segély indokoltsági célzása – önkormányzati esettanulmányok tapasztalatai (vázlat) Bódis Lajos – Nagy Gyula.
Az élettársi kapcsolatban élők házasságkötése - az értékek és beállítódások szerepe a párkapcsolatok (ki)alakulásában Spéder Zsolt Kapitány Balázs KSH.
IV. A munkaerő keresleti előrejelzés becslési módszere Kutatásvezető: Dávid János 3K Consens Iroda 2007.
Magyar Oktatók és Kutatók Nyugaton A nyugati magyar szellemi potenciál feltérképezése és reintegrációjának lehetősége a magyar tudományos életbe Magyar.
A világgazdasági régiók növekedése (előző év = 100)
A kutatás munkafolyamata és munkaeszközei © Turóczyné Veszteg Rozália Felnőttképzési szakértő Szolnok
Látássérült Nők Munkaerőpiaci Reintegrációja a Fehér Bot Alapítványnál A „Sorstárssegítők a Szociális Szférában” című programról.
Turizmus gazdaságtan 3..
A nők foglalkoztatása, családi napközi, atipikus foglalkozatás,
CAMPUS HUNGARY PROGRAM. A program célja A projekt a hazai felsőoktatási intézmények hallgatóinak, munkatársainak külföldi K+F, tanulmányi, operatív intézményi.
HALLGATÓI ELÉGEDETTSÉGI VIZSGÁLATOK A WJLF-EN A es tanév eredményei.
Kutatási kiválóság egytemi-akadémiai együttműködésben: egyetemi perspektíva Szabó Gábor elnök, MRK Egyetemi Tagozat rektor, Szegedi Tudományegyetem
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV „A felsőoktatás.
Munkavállalás az Európai Unióban
KUTATÓ KERESTETIK című projekt a Pro Scientia Aranyérmesek Társasága szervezésében, a Nemzeti Tehetség Program támogatásával "A tehetséggondozás területén.
A TDK és a doktori képzés kapcsolatrendszerének fejlesztése Dr. Csernoch László az Országos Doktori Tanács elnöke.
„A” munkacsomag bemutatása Képzésfejlesztési javaslatok, finanszírozási alternatívák
A tudomány tudománya alprojekt Kampis György egy.tan., ELTE Az infokommunikációs technológiák társadalmi hatásai november 13. Balatonfüred.
Prof. Dr. Neményi Miklós tudományos és külügyi rektorhelyettes A doktori és publikációs adatbázis kialakításának elvei és megvalósítása Nyugat-magyarországi.
Ajánlások a külföldön kutatók hazatérésével és az alapkutatási eredmények magánosításával kapcsolatban Dr. Radnai Márton Elnök Pro Scientia Aranyérmesek.
Pályakövetéses vizsgálat DPR konferencia, Veszprém márc. 11. A Pannon Egyetemen végzettek szakmai életútja – a kezdetek Formádi Katalin
A KÜLFÖLDI HALLGATÓK INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI SZEMPONTJAI TÁMOP C-12/1/KONV Losoncz Annamária Szegedi Tudományegyetem Nemzetközi Igazgatóság.
Dr. Németh Gábor egyetemi docens Faipari mérnöki alapszak duális képzésének szakfelelőse Duális képzés a faipari mérnöki alapszakon.
A Z MTA ÁLTAL KÍNÁLT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK A FELSŐOKTATÁSBAN TEVÉKENYKEDŐ KUTATÓK SZÁMÁRA Balla Andrea, MTA Kutatóintézeti Főosztály május 11.
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 187. KÖZGYŰLÉSE május 2–3.
Új Nemzeti Kiválóság Program Ösztöndíjak Bírálati szempontok: Dr. Hórvölgyi Zoltán (tudományos dékánhelyettes)
Társadalmi tudatformálás
„Útban a Minősített Könyvtár cím felé” Gödöllő, 2016.szeptember.28
Miért jönnek Magyarországra más országokból a tanulni vágyók?
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához - Csongrád megye Szeged, Dr. Makra Zsolt.
Foglalkoztatási együttműködések szabolcs-Szatmár-bereg megyében
„Első lépés” a Zemplénben TÁMOP C-09/
Ünnepélyes eredményhirdetés
A Diplomás pályakövetŐ rendszer megújítása
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS PAKTUM KONFERENCIA
Előadás másolata:

©MTA KIK TTO 2013 Tudományos fokozattal rendelkező fiatalok életpályája Az MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály kutatási eredményei Pálinkó Éva

©MTA KIK TTO 2013 Tartalom • Az MTA KIK TTO eddig életpálya-kutatási eredményeinek bemutatása • Tervezett további vizsgálatok: az MTA Életpálya Monitor bemutatása

©MTA KIK TTO 2013 Vizsgálati elrendezés és módszer Két keresztmetszeti retrospektív kvalitatív adatfelvétel Első adatfelvételi hullám ( ) Egy tudományágon belüli mélyelemzés: életpálya és identitás vizsgálat • Félig strukturált mélyinterjúk • Narratív életút interjúk • Fókuszcsoportok Második adatfelvételi hullám ( ) Tudományterületenkénti életpálya vizsgálat Félig strukturált mélyinterjúk

©MTA KIK TTO 2013 A vizsgálatok jellemzői Első adatfelvételi hullám • A fiatalokra fókuszál • Bevonja a vizsgálatba a külföldre migráltakat, kiemelten elemzi a kivándorlás és hazatelepülés problémakörét • Életpálya tipológiát állít fel • Csak az infraindividuális biológiából PhD fokozatott szerzettekkel foglalkozik Második adatfelvételi hullám • Az életpálya első felében járó kutatókra fókuszál • Természettudományi, társadalomtudományi, és bölcsészettudományi fokozattal rendelkezőkkel is foglalkozik

©MTA KIK TTO 2013 A vizsgálat tárgya és eredménye PhD fokozattal rendelkezők életpálya vizsgálata - feltáró kutatás - Közelkép a tudományos fokozattal rendelkezők életpályájának alakulásáról Életpálya tipológia MTA Életpálya Monitor megalapozása, információ hipotézis-állításhoz

©MTA KIK TTO 2013 A megkérdezettek összetétele I. Első adatfelvételi hullám - interjúk A megalapozó interjúk összetétele Az interjúk 2007 tavaszán, Budapesten és Szegeden készültek Interjúalanyok száma6 fő Nem2 nő, 4 férfi Munkavégzés helye 2 fő Szeged, 3 fő Budapest 1 fő USA Munkahely 2 fő akadémia 2 fő egyetem 2 fő nagyvállalat Munka típusa 2 fő oktatás, kutatás 2 fő kutatás 2 fő nem laboratóriumi kutatás, nem kutatás Külföldi tapasztalat2 fő többéves USA, kutatói 3 fő többéves németországi kutatói 1 fő különösebb külföldi tapasztalat nélkül A tartósan külföldön elhelyezkedett interjúalanyok összetétele Az interjúk 2008 augusztusában, Budapesten készültek Interjúalanyok száma5 fő Fokozatszerzés idejeMindenki min. 5 éve megszerzett PhD fokozattal rendelkezik biológiából Intézmény, ahol a fokozatot szerezte ELTE, SE Fokozatszerzés módjaMindenki PhD értekezést adott be, amit megvédett Jelenlegi munkahelyTípusaVégzett tevékenység 4 fő egyetemoktatás, kutatás 1 fő gyógyszeripari nagyvállalatkutatás Jelenlegi munkahelyNyugat-Európa 2 főnek van hosszabb észak-amerikai munkatapasztalata is Nem3 fő férfi 2 fő nő Életkor1 fő 33 éves 1 fő 34 éves 1 fő 36 éves 1 fő 37 éves 1 fő 40 éves Családi állapot4 fő házas, gyermekkel 1 fő nőtlen, gyermektelen

©MTA KIK TTO 2013 A megkérdezettek összetétele II. Első adatfelvételi hullám - fókuszcsoportok Szeged, július Csoportrésztvevők száma5 fő Fokozatszerzés ideje Mindenki min. 4 éve megszerzett PhD fokozattal rendelkezik IntézményMindenki Szegedi Tudományegyetem Fokozatszerzés módjaMindenki PhD értekezést adott be, amit megvédett Jelenlegi munkahely 1 fő akadémiai kutatóhely 2 fő egyetem 2 fő biotechnológiai középvállalat Korábbi munkatapasztalat Akadémiai/egyetemi tapasztalata mindenkinek van, itt kezdték pályájukat Külföldi munkatapasztalat4 fő igen, USA, UK, Németország, Spanyolország 1 fő nem Nem3 fő ffi 2 fő nő Életkor2 fő 34 éves 1 fő 35 éves 1 fő 36 éves 1 fő 40 éves Budapest, július Csoportrésztvevők száma4 fő Fokozatszerzés idejeMindenki min. 4 éves PhD fokozat Intézmény3 fő ELTE 1 fő Szegedi Tudományegyetem Fokozatszerzés módjaMindenki PhD értekezést adott be, amit megvédett Jelenlegi munkahely 1 fő akadémiai kutatóhely 1 fő egyetem 1 fő biotechnológiai középvállalat 1 fő gyógyszeripari nagyvállalat Korábbi munkatapasztalat Akadémiai/egyetemi tapasztalata 1 fő kivételével mindenkinek van, itt kezdték pályájukat Külföldi munkatapasztalat2 fő igen, mindkettő UK 2 fő nem Nem2 fő ffi 2 fő nő Életkor1 fő 32 éves 2 fő 34 éves 1 fő 41 éves

©MTA KIK TTO 2013 A megkérdezettek összetétele III. Második adatfelvételi hullám - interjúk Az interjúalanyok összetétele Az interjúk 2012 során, Budapesten készültek Interjúalanyok száma 31 fő Fokozatszerzés ideje Fokozatszerzés módja Mindenki PhD értekezést adott be, amit megvédett Életkor45 év alatt 30 év felett Nem16 fő férfi 15 fő nő Tudományág Fizika 3 Történettudomány 3 Szociológia, szociálpolitika 12 Biológia 3 Irodalomtudomány 4 Kémia 2 Nyelvtudomány 2 Orvostudomány 1 Politikatudomány 1

©MTA KIK TTO 2013 Fő megállapítások

©MTA KIK TTO 2013 Életpályák jellemzői Természettudományos egydimenziós, lineáris „komoly kutató munkát végzőknél el sem tudom képzelni, hogy ők még sok minden mást csináljanak, mert egyszerűen nincs több, csak 24 óra” Fizikus férfi, felsőoktatás Társadalomtudományos többdimenziós, lineáris/töredezett „nekem még most is három alap - folder van a gépemen: a tudomány, a pénzkereső, meg a személyes. … nem nagyon volt olyan munka, amit én nem vállaltam volna el.” Szociológus nő, felsőoktatás Humán tudományos egyelőre nincs feltárt típusa

©MTA KIK TTO 2013 Az életpályák megtervezése • A fiatal kutatók közül viszonylag kevesen tervezik meg előre tudatosan, részletesen pályájuk lépéseit • Akik tudatosan, határozottan terveznek, többnyire meg is valósítják, amit terveztek: kiemelkedően sikeresek szakterületükön, elérik céljaikat • Akik nem tudatos tervezők, hanem inkább „útkeresők” pályájuk kezdetén, és elsősorban a megnyíló lehetőségek felé mennek, azok is sikeres kutatókká válhatnak

©MTA KIK TTO 2013 Az életpályák tervezhetősége • A hazai kutatói életpálya strukturális okokból viszonylag nehezen tervezhető, elsősorban a külföldi elhelyezkedési lehetőségek bevonásával válik tudatosan alakíthatóvá • E mögött a következők állnak: – a fokozatot szerzők számához képest – a növekedés ellenére is, különösen a vállalkozási szférában – viszonylag kevés a kutatói állás – a kutatói státuszba kerülésnek, illetve az előmenetelnek nincsen reguláris módja – hazánkban nincsen kiszámíthatóan felépített posztdoktori, illetve tenure struktúra – a kutatási pályázatok jelentős részének kiírása esetleges – A hazai pályázati pénz forrásai szűkösek – a nemzetköziek elérhetőbbek, kiszámíthatóbbak

©MTA KIK TTO 2013 Az életpályák fő alakítói • Szakdolgozati és disszertációs témavezetővel való szakmai kapcsolat – Az életpálya gyakran már a korai egyetemi évek alatt determinálttá válik a szakdolgozati téma és témavezető megválasztásával • A témavezető szerepe az életpálya alakulásában, az elhelyezkedési és előrelépési lehetőségek megszerzésében kiemelkedő az életpálya minden szakaszán (hazai és külföldi munkahelyek, ösztöndíjak) • A témavezető szakmai elfogadottsága, presztízse, kapcsolatai részben átörökítődnek doktoráltjaira – A biológusok életpályájának témavezetői kapcsolati determináltsága kiemelkedően erős - ez a szűk szakterületi specializációnak (egydimenziós életpályák), ezzel összefüggésben a témaváltás nehézkességének, illetve a vállalkozási szférában működő kutatóhelyek, valamint az azonos szakterülettel foglalkozó hazai kutatócsoportok alacsony számának, és kis méretének együttes következménye. – A hazai tudományos munkaerőpiacon megszerezhető kutatói pozíciókért többnyire nem zajlik tudományos teljesítményen alapuló verseny, hanem ismeretség alapján töltik be az állásokat. Ez nem jelent feltétlenül kontraszelekciót – további kutatások tárgya lehet: pl. a munkacsoporton belüli bizalom szerepe az innovációban. • Kutatói elhivatottság, szakmai identitás • Az országhoz személyes, családi kapcsolatokon át való kötődés • Nők esetén a gyermekvállalás • Elégedettség

©MTA KIK TTO 2013 Elégedettség: szakmai státuszdimenziók • A kutatói életpályák állomásaival való elégedettség egyes dimenziói, illetve ezek együttes dinamikája külön figyelmet érdemel, ezek: – a végzett munka jellege (saját munkatevékenység élvezete, értékesnek tartott volta) – a szakmai, intézményi környezet motiváló ereje (kutatócsoporton belüli és azok közötti szakmai együttműködés, kollégák tudományos teljesítménye, teljesítmény elismerése) – a kapott jövedelem Ezeket a tényezőket szubjektív szakmai státuszdimenzióknak tekinthetjük. (Mögöttük látens referencia szintet az iskolai végzettség/tudományos teljesítmény határoz meg). Az elégedettség szintjeinek, illetve a szintek egyensúlyának, vagy kiegyensúlyozatlanságának hatása van az egyén szakmai identitására és életpályájának alakulására. • A hazánkban az akadémiai szférában dolgozó kutatók jellemzően jövedelmi szintjükkel és az őket körülvevő intézményi, ritkábban szakmai környezettel elégedetlenek, munkájukat viszont élvezik, értékesnek tarják. Ez az inkonzisztencia a hazai (biológus) kutatók körében általában jóval nagyobb, mint a külföldön dolgozók esetén. • A nemzetközi szinten mért tudományos teljesítményt produkáló, a nyugat-európai, vagy észak-amerikai munkatapasztalattal is rendelkező fiatal biológusok jelentős részének referenciacsoportját mind munkakörnyezet, mind jövedelem és életmód tekintetében a külföldi kutatócsoportok képezik. A hazai kutatók ezen körében észlelt szakmai státuszinkonzisztencia ennek következtében rendkívül magas és feszültségkeltő hatású. • Az inkonzisztencia befolyásolja a szakmai identitás jellegét, illetve a egyes életpálya szakaszokon a migráció, vagy a pályaelhagyás irányába mozdíthat.

©MTA KIK TTO 2013 Migráció • A tudományos fokozattal rendelkezők körében rendkívül nagy a földrajzi mobilitás • Jellemzően a pályakezdők, illetve az idehaza néhány éve dolgozók, még nem családos kutatók vállalnak hosszabb időtartamú munkát külföldön • A kivándorláskor a migrációt mindkét csoport képviselői ideiglenesnek tekintették • A nagy arányú külföldi munkavállalás oka az egyes életpálya-szakaszok során eltérő: – A pályakezdők jelentős része a brain waste jelenség elkerülése miatt vándorol ki (idehaza nincsen elég megfelelő pozíció számukra – ez inkább a természettudományos fokozattal rendelkezők körében gyakori. A társadalomtudósok inkább piaci állásokban, a humán végzettségűek pályamódosítással idehaza helyezkednek el) – A nem pályakezdőként külföldön elhelyezkedők munkahelyük támogatása mellett inkább tapasztalatszerzési céllal, illetve a szakmai státuszok magas szinten való konzisztensebbé tételéért mennek hosszabb időre külföldre (brain drain) A külföldön való végleges megtelepedés oka többnyire a kutatóként való hazatelepülés nehézsége: a kutatói munkához való ragaszkodás, illetve a szakmai státuszok konzisztenciájának megfelelően magas szinten tartása – tehát a megfelelő munka, munkakörnyezet és jövedelem biztosítása – (brain waste elkerülés illetve brain drain)

©MTA KIK TTO 2013 Hazatelepülés • A külföldi kutatói állásokból való hazatérés minden esetben személyes, családi indíttatású. • A kutatói állások szűkössége miatt elsősorban a korábbi hazai munkahely, volt témavezető támogatása mellett lehetséges a megfelelő kutatói státuszba való visszatérés. • Az önálló kutatócsoport létrehozásának esélye csekély: hazai intézményi támogatás híján ehhez a kiemelkedő tudományos teljesítmény, és a külföldi pályázati pénz sem elegendő, támogatással azonban lehetséges. • Akik mögött nem áll hazai szakmai támogató intézmény, azok számára a hazatelepülés az életpályák pályaelhagyás szempontjából leginkább veszélyeztetett fordulópontja • A hazatelepülés esetenként visszalépést jelenthet a karrierben szakmai önállóság, munkahelyi motiváltság, és jövedelem tekintetében. Azon külföldről hazatérők közül, akiknek szakmai, életmódbeli és jövedelmi referenciacsoportja egyaránt a külföldi kutatócsoport marad, a hazatérést sokan szakmai életútjuk egyfajta veszteségeként élik meg.

©MTA KIK TTO 2013 Hazatelepüléskor hiányozhat • Nemzetközi kutatócsoportok • „Éttermi ötletszerzés” • Zökkenőmentes szervezeti működés • Tudományos teljesítmény szerinti differenciálás • Kutatási projektek finanszírozásának megfelelő forrása • Kutatási infrastruktúra megfelelő fejlesztésének lehetősége • Kutatói önállóság • Végzettségnek megfelelő életszínvonal és életmód

©MTA KIK TTO 2013 Az MTA válaszai Hazatelepülés: Lendület program Nemzetköziesítés: Külföldi professzorok támogatása hazai kutatócsoportokban való közreműködésre Kutatásfinanszírozás : Megújítás Kiemelt kutatási projektek támogatása Infrastruktúra fejlesztés: Infra2012 pályázat

©MTA KIK TTO 2013 A vizsgálat folytatása MTA Életpálya Monitor • Rendszeres vizsgálat, melynek célja, hogy monitorozza a kutatói pályakezdés, és kiforrott kutatóvá válás folyamatát, annak intézményi, strukturális körülményeit, valamint a kutatói támogatásokkal összefüggő vonatkozásait az MTA által támogatásban részesített kutatók körében • Alkalmas mind a támogatásban részesítettek támogatás alatti és későbbi életpályájának, valamint tudományos teljesítményének nyomon követésére, mind a támogatási konstrukciók értékelésére. • Komplex módszertanra épülő, integrált kutatási elrendezés, mely többszintű, ciklikus, illetve ad hoc visszajelzések adására is képes

©MTA KIK TTO 2013 Megkérdezettek tervezett köre Az MTA által támogatásban részesítettek három almintája: • Lendület pályázatot elnyert kutatók • MTA posztdoktori ösztöndíjban részesülők • Bolyai ösztöndíjasok valamint az MTA fiatal kutatói státuszban foglalkoztatottak köre

©MTA KIK TTO 2013 Az MTA Életpálya Monitor felépítése • Dokumentumelemzés – A támogatási konstrukciók pályázati kiírásainak tartalmi elemzése, a beérkező pályázatok statisztikai jellemzése. Évente, teljes körű. • Interjús vizsgálatok – Tudományági mélyelemzések a támogatottak életpályájának alakulásáról, illetve a támogatások hasznosulásáról, azok megítéléséről. Apró, akár szakterületi, intézményi szintű részletek feltárása. Évente, kismintás, az új belépők körében, illetve a támogatásokból kilépők körében. • Kérdőíves vizsgálatok – Életpálya-kutatás – A támogatottak életpályájának rendszeres nyomon követése: pályaív, mobilitás, promóció. Teljes körű, 3-5 évente. – Elégedettségvizsgálat – A támogatások megítélésének vizsgálata. Teljes körű, a támogatási időszak végén. • Tudománymetriai karriervizsgálat – A támogatásokban részesítettek publikációs tevékenységének, tudományos teljesítményének nyomon követése és elemzése, az eredmények összekötése a saját életpálya adatfelvételből származó adatokkal. Évente, teljes körű.

©MTA KIK TTO 2013 Köszönöm a figyelmet!